RÉVÉSZ MÁRIUSZ
RÉVÉSZ MÁRIUSZ
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Nem akarjuk kétségbe vonni azt, hogy a kormánypárt bárkit felterjesszen kitüntetésre; itt most konkrétan az előterjesztésről beszélünk, az előterjesztéssel kapcsolatos morális aggályainkat fogalmazzuk meg. Ugyanis nem a mi pártunk jogelődje végezte ki Nagy Imrét; nem a mi pártunk jogelődje hívta be az orosz csapatokat; nem a mi pártunk jogelődje nem engedte az emlékezést október 23-ára; nem a mi pártunk, illetve a jogelődje lett rosszul akkor, amikor Pozsgay Imre bejelentette, hogy '56 népfelkelés volt.
Érdemes elolvasni az akkori KB-ülés jegyzőkönyvét, ahol önök közül többen ott voltak, és feltehetjük a kérdést, hogy hol van most Pozsgay Imre - Mécs Imre hivatkozott rá -: Pozsgay Imre nincs itt, de az akkori KB-ból elég sokan itt vannak.
Egy kormánypárti képviselőtársam megint felhozta ebben a vitában Pokorni Zoltán édesapját, s el kell mondjam, hogy ezt gyomorforgatónak tartom; Pokorni Zoltán édesapja ugyanis a diktatúra áldozata volt, és nagyon nem tisztességes még ebben a vitában sem összemosni azokkal, akik önként, pénzért és karriervágyból vállaltak titkosszolgálati feladatot. Alapvető különbség van: van, akit kilenc év börtönnel rákényszerítettek erre, az áldozat. És nagyon kérem, hogy ezt ebben a vitában kerüljük el, ne hozzuk ide, mert ez mindenképpen ízléstelen. (Taps az ellenzék soraiból.)
