BURÁNY SÁNDOR
BURÁNY SÁNDOR
BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Attól tartok, hogy ön ezt az interpellációt rossz helyen mondta el. Szeretném emlékeztetni arra, hogy a fővárosi tömegközlekedés áráról a Fővárosi Közgyűlés határoz, és nem a Magyar Köztársaság kormánya, különösen pedig nem a Magyar Országgyűlés. (Zaj az ellenzéki oldalon.) Sajnálom, ha ön mint fővárosi képviselő - hiszen ön egyúttal fővárosi képviselő is - ezt nem tudja.
A kormány nem tett mást, mint hogy lehetőséget teremtett a Fővárosi Közgyűlésnek arra, hogy a fővárosi tömegközlekedés tényleges költségeit, ha akarja, az áremelésnél vegye figyelembe. A Fővárosi Közgyűlés nyilván felelősen és megalapozottan fog ebben a kérdésben dönteni, gondolom, az ön részvételével. Az engem meglep, hogy ezt a szándékunkat - nevezetesen hogy bízunk a Fővárosi Közgyűlés méltányos és megalapozott döntésében - ön mint fővárosi képviselő nem érzékeli.
Azt is szeretném elmondani - ha már ott tartunk, hogy ki kívánja a fővárosi lakosok terheit növelni -, hogy ön nemrég több módosító indítványt is jegyzett a költségvetéssel kapcsolatban, s ezek egyike 10 milliárd forinttal növelné az illetékbevételeket. Gondolom, képviselőtársaim is tudják, hogy az illetékbevételek döntő hányada Budapesten keletkezik, ennek következtében ha az ön módosító indítványát az Országgyűlés elfogadta volna, akkor a fővárosi polgárok több milliárd forinttal több illetéket kellene fizessenek a jövő esztendőben. Ezt a módosító indítványt nem tudtuk támogatni, így az Országgyűlés nem is fogadta el.
Abban is hibás képviselőtársam érvelése, amikor olyan büszke az előző, a polgári kormány árstratégiájára. Egyrészt ennek az árstratégiának voltak hátrányos következményei, másrészt nem volt elég eredményes. A hátrányos következmények közé lehet sorolni azt, hogy ha egy kormány bármely területen a maga hatósági jogköreivel visszaélve nem engedi meg a tényleges költségeknek megfelelő áremelést, ezt néhány évig el lehet ugyan játszani, de ennek vagy az a következménye, hogy ezeknek a cégeknek - legyen akár állami vállalatról szó, mint a Mol, akár tömegközlekedési vállalatról, mint a BKV - a veszteségeit növeli, és később, amikor ezeket a veszteségeket csökkenteni kell, így vagy úgy pénzébe kerül a polgároknak, az adófizetőknek és az államnak.
A másik: ez az árstratégia nem volt elég eredményes. Ön az interpellációjában általában közműköltségekről beszélt. Nos, ha az elektromos energia, a vezetékes gáz, a tankönyv, a távolsági közlekedés mellett figyelembe vesszük a távfűtés, a helyi közlekedés, a személyszállítás, a vízdíj, valamint azon termékek áremelkedését, amelyeket az állam jelentősen befolyásol adókon vagy támogatásokon keresztül - például a szesz, a dohány, az üzemanyag és a gyógyszer áremelkedését -, akkor azt látjuk, hogy az előző három és fél évben az átlagos inflációval szemben, amely 36 százalékos volt, ezeknek a termékeknek az ára ezen felül jelentős mértékben, mintegy 45 százalékkal emelkedett.
Összességében tehát az ön interpellációja a Fővárosi Közgyűlés hatáskörébe tartozik. Mi a Fővárosi Közgyűlés hatáskörét - önökkel ellentétben - növeltük azáltal, hogy engedélyünk alapján mérlegelési jogkörükben a BKV árainak emelkedését saját hatáskörben meghatározhatják. Az önök árpolitikájáról pedig az elmúlt három és fél év tapasztalatai alapján mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy eredményes lett volna.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)
