DR. CSÁKABONYI BALÁZS
DR. CSÁKABONYI BALÁZS
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Azt hiszem, egy büntető törvénynek a hatékonyságát és a jóságát abból lehet megítélni, hogy milyen eredményesen működik a társadalomban.
Az ellenzéki képviselőtársaim itt hivatkoznak arra, hogy a szigorú törvény ellenére mégis két éven keresztül mindössze öt esetben került sor fiatalkorúval szemben szabadságvesztés kiszabására, és ezt a törvény erényeként említik. Kérdezem én: akkor miért ez a rendkívül szigorú törvény, ha az a gyakorlatban nem érvényesül? Azért nem érvényesül, mint ahogy itt Dávid Ibolya képviselő asszony elmondta, mert más egyéb eszközök is rendelkezésére állnak az igazságszolgáltatásnak, és felsorolta azt a nyolc lehetőséget, ami gyakorlatilag a szabadságvesztés kiszabása alól mentesítheti az elkövetőt.
Akkor nézzük az eredményességet! Eredményre vezetett? Nem vezetett eredményre. A bírói gyakorlat és a kisegítő jogszabályok, amelyek a Btk.-ban és a büntetőeljárás-jogban helyezkednek el, eleve elterelik őket onnan. A legnagyobb ellentmondás pedig az, hogy a felmérések szerint a 18 éves kort elérő fiatalok 30, usque 40 százaléka már találkozott a droggal és kipróbálta azt. Hol van akkor a visszatartó ereje a börtönbüntetéssel történő fenyegetettségnek?
Ami pedig a drogok bevitelének úgynevezett engedélyezését jelenti a különböző intézményekbe és a dílereknek kitárja a kaput, az a büntetőeljárás nem kellő ismeretéből adódó álláspont. Kérem szépen, mind a nyomozói gyakorlat, mind a bírói gyakorlat azonnal ki tudja szűrni azt, hogy az együttesen fogyasztó fiatalok között ki a kívülről jött díler, vagy pedig valóban az történik-e, hogy valaki megveszi azt az egy szál spanglit, és négyen-öten elszívják ott.
Köszönöm, egyelőre ennyi.
