DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Általában igyekszem elkerülni, hogy akár az általános, akár a részletes vitában a kormány képviselőjeként megszólaljak, de az iménti felszólalás - nem közvetlenül előttem, hanem Szabó Erika képviselő asszonyé - mégis erre késztetett, mert egyszerűen nem felel meg a valóságnak az, amit ő elmondott.
Szabó Zoltán képviselő úr részben elvette a kenyeremet, mert hivatkozott arra, hogy pontatlanul idézte a törvényjavaslatot, és alapvetően az értelmét változtatta meg azzal, hogy pontatlanul idézte. Egyébként ezt tették mások is, képviselőtársak, akik levélben iskolaigazgatókhoz, más oktatási intézményvezetőkhöz fordultak, és felhívták a figyelmet arra, hogy mi a kábítószer-bűnözést támogatjuk.
Nekem 14 éves a kislányom, és nagyon nem örülnék annak, ha valaha is a kábítószerrel kapcsolatba kerülne. Én magam soha az életben nem próbáltam ki a kábítószert, nem tudom, hogy milyen a hatása bármelyik változatának is, és ellenzem azt, hogy bárki kábítószert fogyasszon. Az azonban nem lehet megoldás, hogy aki bármilyen módon, bármikor, egyszer az életben vagy akár többször is kapcsolatba kerül a kábítószerrel, azzal szemben kizárólag a végrehajtható szabadságvesztés büntetését alkalmazza a bíróság. Ezt ép ésszel nem lehet támogatni! Mi nem teszünk mást, mint differenciáltan próbáljuk kezelni ezt az egyébként nagyon súlyos társadalmi problémát, amelyet jó lenne visszaszorítani, közös erővel. Például annak az országgyűlési határozatnak a végrehajtásával, amelyet egyébként két évvel ezelőtt fogadtunk el, és amelynek szinte kizárólag a büntetőjogra vonatkozó rendelkezéseit és azt is aránytalanul súlyosan valósítottuk meg. 10 ezerről 18 ezerre nőtt néhány év alatt a börtönnépesség Magyarországon. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Nem gondoljuk, hogy ez helyes megoldás lenne.
Köszönöm szépen.
