SÁGI JÓZSEF
SÁGI JÓZSEF
SÁGI JÓZSEF, a kulturális és sajtóbizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottsági ülésen a kormánypárti képviselők kevéssé érveltek, kevéssé tudtak érvelni, sokkal inkább Heltai Jenő színműve címszereplőjének példáját követték. A néma leventét sokszor idézhetjük ezek után is majd szerintem, és el kell mondanunk azt is, hogy Szabó Zoltán képviselő úr valóságos nyelvi zsonglőrködést hajtott végre, amikor az adótörvények minőségét és a szavazási eredményeket próbálta összehasonlítani.
A valóság ezzel szemben az volt, hogy az ellenzék megdöbbenésének adott hangot, amikor a bizottsági ülésen számon kérte a választási ígéreteket a kormánypárti képviselőkön. Azt ugyan elmondtuk, hogy elfogadjuk, hogy bizonyos jogharmonizációs követelményeket be kell építeni az adótörvényekbe, ám hogy ezt felhasználva olyan szolgáltatásokra is kiterjesszék a kormánypártok az áfa 12, illetve 25 százalékos kulcsát, amelyek nem tartoznak a nemzetközi szerződésekben foglaltak közé, azt már nem tudtuk méltányolni, mint ahogy azt sem - és ezt többen elmondták -, hogy mindössze hat nap állt rendelkezésünkre az anyag teljes átvizsgálásához. De a konstruktív ellenzékiségből fakadó felfogásunk szerint azt javasoltuk, hogy a kormány még egyszer alaposan gondolja át a törvényjavaslatot, és így vonja vissza, és akkor újból megtárgyalhatjuk egy jobb formájában, mert így arcul csapja választóit.
Elképzelésünk az, hogy amíg így, ebben a formájában elfogadhatatlan, hogy a kormány - szándéka szerint látens módon, de elég hatékonyan - megsarcolja a lakosságot, addig nekünk volna egy-két ötletünk is majd ehhez. 5 százalékos inflációt tervezve, és 3 százalékos béremelést alapul véve, a Statisztikai Hivatal legutóbbi közleménye szerint a bruttó nominális átlagkereset 18,2 százalékkal emelkedett az év első hét hónapjában, a nettó átlagkereset pedig 17,9 százalékkal. A reálkereset tehát 11,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó nominális átlagkeresete tehát 114 700 forint most. Ez azt jelenti - és ezzel érveltünk -, hogy ezzel az átlagkeresők átlépnek a 40 százalékos személyi jövedelemadó kategóriájába. Ez nemcsak helytelen lépés, de élesen szemben is áll az MSZP és az SZDSZ választási ígéreteivel.
(11.30)
Amit viszont a bizottsági ülésen a legnagyobb hibának minősítettünk, az az, hogy elmarad a korábban beígért adócsökkentés mellett az adóreform is, amire pedig tíz év óta először nyílott volna lehetőség. Az oktatásban, a kultúrában és általában a humán szférában az szja-jövedelemsávok kismértékű csökkenése és a nyári, az általunk is nagymértékben támogatott béremelés következményeképpen jövőre a diplomások lesznek az adótörvények legfőbb kárvallottjai. Azzal pedig, hogy a minimálbér alig emelkedik, ugyanakkor az illetékek csillagászati magasságba emelkednek, és az áfakör jelentősen bővül, a sokat emlegetett közteherviselés elve is csorbát szenved.
A bizottság ellenzéki képviselői nem értették - és ebben egyes kormánypárti képviselők is hasonló állásponton voltak -, hogy miért szükséges a 12 százalékos áfakörbe bevonni olyan kulturális tevékenységet és szolgáltatást, mint például a könyvtári, a levéltári és a művészeti szolgáltatás. Azzal számoltunk előzőleg, hogy az 1996-os honortörvényt inkább még vissza is veszik, tehát arra gondoltunk, hogy esetleg éppenséggel ezt még csökkenteni is fogják. De azt kifejezetten irritálónak tartottuk, hogy a könyvek, folyóiratok, kották, térképek 12 százalékos áfakörbe kerüljenek, egyébként ezt a képviselő úr is elmondta a bizottsági ülésen nagyon helyesen.
Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy a polgári oldal képviselői ilyen formában nem kívánnak asszisztálni a minden eddiginél cinikusabb adóprés bevezetéséhez, ezért a javaslatot ebben a formában általános vitára alkalmatlannak tartották.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
