TÓTH ANDRÁS
TÓTH ANDRÁS
TÓTH ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Elnézést kérek Pásztohy képviselő úrtól, hogy nem tud még a pulpitusra járulni, de már akkor elhatároztam, hogy élek ezzel a lehetőséggel, amikor az államtitkár úr előterjesztését hallottam, és annak az első öt percében körülbelül tucatnyiszor hangzott el az a szó, hogy "átlagos".
Az államtitkár úr egy elképzelt, átlagos keresetű dolgozó példáján keresztül próbálta bemutatni a parlamentnek és az ország széles nyilvánosságának, hogy milyen nagyszerű ez a beterjesztett adócsomag. A kérdés számomra csak az, hogy létezik-e ilyen átlagos, illetve, ha létezik, hány ilyen átlagos adózó ebben az országban.
Megtaláljuk ezt az átlagos adózót ebben a tájékoztató anyagban, ahol a különböző modellek úgy számolnak, hogy 7,4 százalékos bruttó keresetnövekedés. Van-e átlagos, amikor azt halljuk, hogy az úgy tevődik össze, hogy reálszféra 3 százalék, a költségvetési szféra pedig 17 százalék. Nincs átlagos modell.
Vajon tudunk-e érvelni az átlagos adózó példájával azok felé, akik a reálszférában a jövő évi 3 százalékos bruttó keresetnövekedés következtében nettó reálkereset-csökkenést fognak elérni? Tudunk-e érvelni ezzel a közszférában, ahol az is előfordulhat, hogy januárban kevesebb lesz a nettó keresete a borítékban vagy a bankszámláján a közalkalmazottnak, mint decemberben? Tudunk-e érvelni a vállalkozásoknál, azoknál a vállalkozásoknál, ahol nincs lehetőség adójóváírásra? Tudunk-e érvelni az átlagos modellel a gyermekes családok esetében akkor, amikor az ő adó-jóváírási lehetőségeiket beszűkítjük? Tudunk-e érvelni az átlagos kategóriával azoknál, ahol a járulékplafon megemelése következtében jelentős tehernövekedés fog bekövetkezni a következő évben? És vajon az átlagos adózó fizet-e illetéket, van-e gépkocsija, gépjármű-fenntartási költségei növekednek-e a következő években?
Köszönöm szépen.
