ÉKES JÓZSEF
ÉKES JÓZSEF
ÉKES JÓZSEF (MDF): Nagyon köszönöm, elnök úr. Tisztelt Miniszter Asszony! Egy kicsit szomorú vagyok. Amikor ma reggel a parlamentben elkezdtük a vitát, attól tartottam, hogy az az alaphang, amit meg fognak ütni, olyan vitává fog fajulni, ami érdemtelen mindannyiunk részére, számára. Amikor pedig a hulladékgazdálkodási törvénnyel kezdtünk el foglalkozni, azért imádkoztam kint, nehogy valaki megint fals alaphangot adjon meg, és a politika teljesen más irányba vigye el a hulladékgazdálkodási terv témáját, amiről most vitatkoznunk kell és állást kell foglalnunk. Nagyon jól mondta a miniszter asszony, hogy az előző rendszerben 45 éven keresztül tabu téma volt a hulladékról és a környezetvédelemről beszélni.
(20.10)
Ezt mondom azért és mondom minden képviselőtársamnak, hogy azon a településen, ahonnan jövök, 50 millió tonna hulladék van, vörös és szürke iszap formájában, 15 kilométeres körzetben több millió tonna pernye hullott ki a térségre, és most jutottunk el oda, amit köszönök miniszter asszonynak is és köszönök Turi-Kovács Béla miniszter úrnak is, hogy egy olyan XXI. századi mérőállomás kerül letelepítésre, amit ezelőtt ötven évvel kellett volna megtenni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ha a hulladékkezelésről, a hulladékgazdálkodási tervről beszélünk, akkor nem szabad elfelejteni két személyiség álláspontját. 1996-ban járt Magyarországon Ritt Björgerad asszony, aki az Európai Bizottság főtanácsosaként volt itt annak idején. Ő saját maga körülnézett Magyarországon, és elmondta, hogy ejnye, ejnye, itt nagyon súlyos problémák vannak. Ma, ahogy Hegyi Gyula képviselőtársam említette, Margot Wallström asszony volt itt, aki elmondta, hogy gratulál Magyarországnak azokért a lépésekért, amiket az elmúlt 12 év folyamán megtett. Ez egy fontos kérdés, tisztelt képviselőtársaim, hogy volt egy 45 év és van egy 12 év.
Így teljesen érthetetlen számomra az, hogy a két oldal és most jelen pillanatban az önök részéről, nekiállunk visszafelé mutogatni, és kormányokat emlegetünk, holott, tisztelt képviselőtársaim, 12 év alatt ebben az országban rengeteg dolog történt. Rengeteg pozitív lépés történt, és ha rossz az információ, hogy adott esetben a hulladékgazdálkodási törvény mikor és hogyan jött létre, mikor volt az uniós környezetvédelmi fejezet tárgyalása, és annak alapján mikor kezdődött el magának a hulladékgazdálkodási tervnek a kialakítása, hiszen akkor is vissza lett volna dobva, hogyha nem tudjuk a fejezeteket lezárni, vagyis le tudtuk zárni a fejezeteket, és abban határidőket szabtunk meg saját magunk számára, tehát teljesen logikus, hogy maga a hulladékgazdálkodási terv megpróbált igazodni ahhoz.
Szeretném jelezni képviselőtársaimnak, hogy Illés Zoltán volt a környezetvédelmi bizottsági ülésen az egyik legkeményebb kritikusa magának a hulladékgazdálkodási tervnek. Ma már tudjuk azt, és maga az anyag, tisztelt miniszter asszony, én azt mondom, hogy jó, nagyon sok dolog hiányzik belőle, amelyet mindenképpen közösen meg kell fogalmaznunk, és nagyon helyes, amit Illés Zoltán képviselőtársam mondott, hogy ha közösen meg tudjuk fogalmazni és bekerül a hulladékgazdálkodási tervbe, akkor nem fogja sújtani magukat az önkormányzatokat, nem fogja olyan mértékben sújtani a magyar állampolgárokat, a másik oldalon pedig egy olyan korszerű hulladékgazdálkodási terv fog kialakulni, ami minden oldalról, minden parlamenti párt részéről, a magyar társadalom részéről is elfogadható.
Nagyon fontos kérdés, amit én szeretnék hangsúlyozni: az állapotfelmérésnek nincs vége. Elkezdődött. Elkezdődött azzal, hogy fel kellett mérni, hogy ebben az országban hány illegális depónia működik. Annak egy rekultivációs tervét kellett elkészíteni. De tessék nekem megmondani, Magyarországon mennyi olyan mezőgazdasági tevékenység folyik, ahol hulladék keletkezik, mondjuk, szervesanyag-hulladék keletkezik? Ezeket mind fel kell mérni, ezeket mind egy információs rendszerbe kell bevinni.
Vagy felteszek egy másik kérdést. A mostani törvény szerint, amelyik, ha jól tudom, a 75/2002. számot kapta, szeptember 1-jétől tiltja az ételmaradékok állattal történő feletetését: tisztelt képviselőtársaim, innentől fogva a csatornák tele lesznek ételmaradékkal.
Tisztelt Miniszter Asszony! Nagyon szeretném kérni, az MDF részéről meg fogja kapni a támogatást, hogy ha azokra a kérdéskörökre maga a hulladékgazdálkodási terv is kitér, hogy maguknak az önkormányzatoknak a terheit milyen mértékben lehet csökkenteni. Ez nagyon fontos kérdés. Az önkormányzatokon keresztül érinti a lakosságot magának a hulladékgazdálkodási tervnek a végrehajtása.
Nagyon fontos kérdés, hogy magának a hulladékkezelési központi rendszernek a kialakítása hogyan valósul meg. Nagyon jól tudjuk és vannak számítások arra, hogy százezer lakos egyenérték alatt bizonyos tevékenységeket nem éri meg technológia szempontjából telepíteni. Ki kell mondani magának a hulladékkezelési tervnek, hogy megyénként maximum egy hulladékkezelési központ lehetséges, adott esetben maximum három kezelő, vagyis átrakóállomás, tehát szelektáló és átrakóállomás, egy vagy két szervesanyag-feldolgozó telep jöhet létre, és regionális szinten pedig egy égetőműre lenne szükség. Hiszen maga az európai uniós törvény is a maga részéről úgy fogalmaz, hogy deponálni végső soron nem lehet. Hiszen ez a legnagyobb probléma, amit ma is hangsúlyozott Wallström asszony, a környezettudatos nevelés kérdése, hiszen ma a magyar állampolgárok úgy viselkednek ezzel a kérdéssel, hogy ha a föld alá rakjuk, nem látható, innentől fogva nem is árthat.
Az a több millió tonna hulladék, amely éves szinten keletkezik, az sajnos a teljes környezetünket tönkreteszi, a vízbázisainkat tönkreteszi, és erre egy olyan rendszert kell kialakítani, ami mindenképpen megvalósítható, és lehetőleg Magyarországon is maga a hulladékkezelés nem válik veszteségessé, mert ha veszteségessé válik, abban a pillanatban az állampolgároknak sokkal mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk, hanem adott esetben nyereségessé is tehető. Hiszen a nyugat-európai országokban, a fejlett demokráciákban maga a hulladékkezelés önmagában egy nyereséges tevékenység.
A másik, ami nagyon fontos kérdés, amiben Magyarországnak mindenképpen lépnie kell: beszélünk hulladékgazdálkodásról, és nagyon jól tudjuk, hogy a szervesanyag-hulladékot 75 százalékra le kell csökkenteni, az egyéb más hulladékot maximum 20 százalékra le kell csökkenteni, minden egyéb más anyagot anyagában, ha lehetséges, akkor vissza kell forgatni, újra kell hasznosítani. Tessék nekem megmondani, hogy ma Magyarországon hány olyan gazdasági társaság működik, amelyik az újrahasznosítással foglalkozik? Tessék nekem megmondani, hogy a magyar kutatás-fejlesztés adott esetben foglalkozik-e azzal, hogy az üveghulladékot, amely nem újrahasznosítható adott esetben, milyen tevékenységi körökre lehet még átkonvertálni? Mondjuk, útépítésre vagy egyéb más dologra?
Ezek mind igenis, súlyos témái és súlyos kérdései magának a hulladékkezelésnek. (Dr. Orosz Sándor jelzésére:) Lehet, hogy Orosz Sándor ezzel nem ért egyet (Dr. Orosz Sándor: Más jutott az eszembe.), de sajnos ezek nagyon fontos kérdések, mert ha szelektíven összegyűjtjük a hulladékot, akkor fel kell tennünk önmagunknak a kérdést, hogy mi lesz azzal. Meg tudjuk-e semmisíteni, vagy újra fel tudjuk dolgozni, újra tudjuk hasznosítani? A műanyag kérdése, a granulátum kérdése, a játszóeszközök gyártása, a papír kérdése, a csomagolóanyagok kérdése.
A másik pedig, hogy egy olyan rendszert kell kialakítani, ahol a gazdasági társaságokat, a termék-előállítókat kötelezzük és a szigor erejével kötelezzük arra, hogy lehetőleg olyan termékeket állítsanak elő, ami nem növeli, hanem lehetőleg csökkenti a hulladékmennyiséget. Ezeket a rendszereket mindenképpen ki kell alakítani.
Ami nekem a hulladékkezelési tervben hiányos, az maga a szelektív rendszer kiépítése, felépítése és annak a költségekkel történő ellátása. Ha megnézzük ma a felügyelőségeket, láthatjuk és érezhetjük azt, hogy a felügyelőségeken is tulajdonképpen hulladékgazdálkodási szakember nagyon kevés van. Tehát ha a hulladékkezelést megpróbáljuk elindítani, az ISPA keretein keresztül uniós forrásokat ebben vállalni és felgyorsítani, hiszen határidők kötnek bennünket, akkor magához az ellenőrzési rendszerhez is olyan szakembereket kell képezni, kioktatni, akik ezt teljes egészében nyomon tudják követni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)
Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon sajnálom, hogy lejárt a tíz perc. Én megpróbáltam szakmai oldalról megközelíteni és nem politikai oldalról, és megpróbáltam úgy segíteni ebben a kérdésben, hogy ha a Magyar Demokrata Fórum által megfogalmazott dolgok bekerülnek ebbe, akkor mindenképpen támogatjuk a magunk részéről.
Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
