RÉVÉSZ MÁRIUSZ
RÉVÉSZ MÁRIUSZ
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Merre tart ma Magyarország? - ez a kérdés, és az oktatás szempontjából ez különösen fontos, hiszen a jövő szempontjából kulcsszerepe van az oktatásnak. Fontos, hogy hosszú távon kiszámítható legyen az oktatáspolitika Magyarországon. Nyugalmat és kiszámíthatóságot várnak az oktatásban dolgozó pedagógusok, az ott tanuló diákok és a szülők egyaránt.
Tisztelt Ház! A kiszámíthatósággal és a nyugalommal ellentétben el tudom mondani, hogy az Oktatási Minisztériumban az elmúlt négy hónapban több mint húsz főosztályvezetőt és helyettest bocsátottak el. Mindannyian emlékeznek, azt hiszem, az oktatási jogok miniszteri biztosának Canossa-járására, akit Magyar Bálint először felmentett, majd az országos felháborodás hatására nemrégiben újra kinevezett. Mindezek után azt hiszem, meglehetősen cinikus az a nyilatkozat, amelyet augusztusban Medgyessy Péter miniszterelnök tett a Népszabadságban. A következő mondja: "Mi úgy ítéltük meg, hogy a helyettes államtitkári tisztségig tart a váltás, mert az még egyértelműen politikai bizalmon alapuló pozíció. Ugyanakkor nem tudnak nekem mutatni főosztályvezetőket vagy velük azonos szintű vezetőket, akiket politikai okok miatt cseréltünk volna le." Ezt nyilatkozta Medgyessy Péter, amikor csak az oktatási tárcánál húsz főosztályvezetőt vagy főosztályvezető-helyettest bocsátottak el politikai okok miatt; amit egyébként Magyar Bálint nem is tagadott, hiszen azt mondta, hogy új oktatáspolitikához új emberekre van szükség.
Azt hiszem, hogy az ország jövője szempontjából nem jó, sőt kimondottan rossz, ha a miniszterelnöke valótlanságokat állít. Lehetséges, hogy Medgyessy Péter nem tudja, mi folyik a kormányában - ez sem helyénvaló. De ha tudja és tudatosan állít valótlanságokat, azt gondolom, hogy ez Magyarország szempontjából hosszú távon még szomorúbb.
Mindenképpen kiszámíthatóságra és nyugalomra van szükség az oktatásban, és arra is nagyon nagy szükség van, hogy azok az elképzelések, amelyeket megfogalmaznak a kormány oktatáspolitikusai, összhangban legyenek a valósággal, ne úgy, mint Medgyessy Péter előbb idézett kijelentése. Vegyük sorra ebből a szempontból a legfontosabb célkitűzéseket!
Esélyegyenlőségről beszélünk nagyon sokat. Valóban igaz az, hogy minden nemzetközi felmérés azt mutatja, hogy Magyarországon az iskolák közötti esélyegyenlőtlenség hihetetlen mértékű, a gyermek sorsa már akkor eldől, amikor édesanyja, édesapja kézenfogja és beíratja őt valamelyik általános iskola első osztályába. Nagyon nagy különbségek vannak az iskolák között, és ez nincs így jól. Éppen ezért nem lehet úgy esélyegyenlőségről beszélni, ha ennek a kormánynak az egyik első intézkedése a kerettantervek eltörlése. A kerettanterv azt a célt szolgálta, hogy az iskolák közötti különbséget megpróbálja szűkíteni, azonos tudással végezzék el az iskolát a gyermekek.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A kerettanterv kötelező jellegét eltörölték, semmi esély nincs arra, hogy az iskolák közötti különbség csökkenni fog az elkövetkező időkben. Kiüresítették az elmúlt időszakban elindult értékelési és mérési programokat, és ezáltal megfosztották az iskolákat, önkormányzatokat, szülőket attól, hogy valós képet kapjanak arról, hogy hogyan is áll a gyermek, hogyan is állnak a tanulmányok az általános iskolákban és a középiskolákban. Ezt szintén nagyon nagy problémának tartom.
Annak ellenére, hogy a Fidesz, az MDF és az MSZP között egyetértés van abban, hogy a nyolcosztályos iskolarendszert meg kell tartani, meg kell erősíteni, az SZDSZ-es Magyar Bálint az oktatási miniszter ma Magyarországon, akinek a magyar iskolaszerkezetről gyökeresen más elképzelései vannak. Újra elkezdődött az iskolaszerkezeti vita Magyarországon, az SZDSZ a 6+6-os szerkezetet preferálja. Ez nem jó. Ennek folyománya, hogy átalakították már megint a felvételi rendszert, ami meglehetősen sok problémát fog okozni a közeljövőben. Életveszélyes ez a folyamat is.
(12.00)
El kell mondjam, hogy nagyon nagy gondot jelent, nagyon nagy problémának látom, hogy Magyar Bálint folyamatosan, most már napok óta - a tegnapi Népszabadságban ismét olvasható volt - lándzsát tör amellett, hogy a magyar felsőoktatásban részt vevő tanulók, hallgatók számát csökkenteni kell. Nagyon nagy gond. Ha megnézzük nemzetközi összehasonlításban az adatokat, a magyarországi adatokat összevetjük az európai adatokkal, akkor azt látjuk, hogy Magyarországon még mindig kevesebben szereznek felsőfokú végzettséget, mint ahányan az Európai Unió országaiban.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Hogyan legyünk a jövőben versenyképesek? Úgy akarunk versenyezni, hogy alacsonyabb tudással szálljanak versenybe fiataljaink? Egyetlenegy módon lehet ezt a versenyt megnyerni: ha alacsonyabb béreket kínálunk. Azt gondolom, hogy ez az Országgyűlés egyetlen pártjának sem lehet a célja. Éppen ezért nagyon veszélyesnek és hátrányosnak tartom ezt az elgondolást is; csakúgy, mint azt, hogy Magyar Bálint oktatási miniszter piaci alapokra kívánja helyezni a kollégiumépítést. Ennek következtében jelentősen nőnének a kollégiumi árak: 25-100 ezer forint közötti összegre lehet becsülni a kollégiumi térítési díjakat. Az MSZP programjában az szerepelt, hogy: "10 ezer kollégiumi férőhelyet építünk." Nem arról volt szó, hogy piaci alapon 10 ezer kollégiumi férőhelyet építtetünk. Arról volt szó, hogy az állami költségvetésből 10 ezer kollégiumi férőhelyet építünk, amelyekhez hozzá lehet férni majd a hallgatóknak. Ezek a lépések mind-mind az esélyegyenlőtlenségek irányába hatnak.
Az elmúlt napokban sokat hallottunk az ingyenes tankönyv ígéretéről, amelyre Medgyessy Péter miniszterelnök szintén levélben személyes felelősséget vállalt. Annyit sikerült elérni, hogy egy családnak a miniszterelnök a személyes felelősségvállalása következtében kifizeti a tankönyvárakat, de a személyes felelősségvállalás, azt gondolom, mást jelentene.
Kell szólni az informatikáról. Szavakban a minisztérium az informatikai fejlesztés híve, de több mint négy hónapja nem kapta meg az internet-hozzáférést az a 17 ezer pedagógus, akiknek az előző kormány juttatta pályázati úton a számítógépeket azzal az ígérettel, hogy internet-hozzáférést is fognak kapni.
Szintén ellentmondás van a szavak és a tettek között - és eljön az igazság pillanata - a béremelések tekintetében. 50 százalékos keresetnövekedésről beszélnek, annyit hallhatnak a pedagógusok, ugyanakkor javasolom mindenkinek, nézze meg, pontosan mennyit talál a borítékjában, a számláján; a keresetnövekedés mértéke adataink szerint nem éri el a 25 százalékot sem.
Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy érdemes lenne nagyobb összhangot teremteni a kitűzött célok és a megvalósított programok között, mert ebben az esetben ez szolgálja Magyarország jövőbeni érdekét.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.)
