BÉKI GABRIELLA
BÉKI GABRIELLA
BÉKI GABRIELLA, a SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Azzal az általános érvényű megállapítással szeretném indítani a gondolataimat, hogy nagyon nehéz igazságos családtámogatási rendszert felépíteni; olyan rendszert, amit a társadalom minden rétegében élő családok igazságosnak éreznek, hiszen a társadalom rendkívül tagolt, a jövedelmi differenciák óriásiak a társadalomban. Azt gondolom, hogy nem egyforma elvárásokkal vannak irántunk a családok akkor, amikor ehhez a kérdéshez hozzányúlunk.
A kormánynak van választási lehetősége, értékrendszere alapján két út kínálkozik. Az egyik út, hogy minden gyermeket egyformán értéknek tekintve, egyforma támogatást nyújt. A másik út, hogy figyelembe véve, hogy mennyire különbözőek a családban a jövedelmek, nagyobb támogatást nyújt azoknak, ahol nagyobb a szegénység.
Az elmúlt négy év óta tudjuk, hogy van egy harmadik út is: a Fidesz-kormány megmutatta nekünk, hogy úgy is gondolkodhat egy kormány, hogy oda nyújt több támogatást, ahol sokkal jobb az anyagi helyzet a családban. Ezt az utat mi, szabad demokrata és szocialista képviselők négy éven keresztül váll-vállvetve kifogásoltuk, kritizáltuk körömszakadtáig, mert igazságtalannak tartottuk.
A jelenlegi kormánynak feladata és felelőssége, hogy vizsgálja meg a rendszer egészét, a rendszer egészének az alakulását, és feladata és felelőssége, hogy ne csak az első száz napra tett ígéreteit tartsa be, és ne csak egy következő száz napban gondolkodjon, hanem már a ciklus elején gondolkodjon az egész ciklusban, és négy évre tervezze el azokat a lépéseket, amelyeket megtenni kíván ezen a téren.
Ennyi bevezető után, rátérve a konkrét javaslatra, először is azt kell megállapítanom, hogy ami benne van ebben a törvénymódosításban, az tulajdonképpen rendben van. Különböző fajsúlyú kérdéseket érint a törvénymódosítás, ezek között vannak egészen fontosak. Ilyen a családi pótlék emelésének a kérdése, amire miniszter asszony expozéjában a legtöbb időt szentelte. Valóban ez a legnagyobb jelentőségű, hiszen ez közel kétmillió gyermeket, illetve gyermek családját érinti.
Rendben van-e, hogy a kormány megemeli 20 százalékkal a családi pótlékot? Igen, rendben van; igértük, jó, hogy megtesszük. Rendben van-e, hogy a kormány bevezeti a tizenharmadik havi családi pótlék rendszerét? Igen, rendben van, azt gondolom, hogy ennek minden család örül.
Hozzányúl ez a tervezet az elnevezéshez is, hiszen együtt éltük át, hogy az előző ciklusban a családi pótlék univerzális rendszerét a Fidesz-kormány megbontotta, és iskoláztatási támogatás címen valamilyen pressziót akart gyakorolni a családokra. Ezt az elnevezést most visszaváltja a jelenlegi kormány. Én a magam értékrendje alapján azt gondolom, hogy ez is rendben van. Az előző évek tapasztalata, hogy nem váltotta be a Fidesz hozzá fűzött reményeit, mert mindaz, amit itt próbáltak az anyagi érdekeltségen keresztül az iskolákra, az iskolába járásra befolyással változtatni… - azt gondolom, hogy rendben van, hogy univerzális rendszer a családtámogatások rendszere.
Aztán vannak benne olyan kérdések, aminek a hatásköre, a hatósugara már jóval kisebb, csekélyebb mértékű, bár még mindig százezres nagyságrendű. Ilyen az anyasági támogatás mértékének a megemelése. Az anyasági támogatás jelenleg az említett 30 ezer forint, az öregségi nyugdíjminimum másfélszerese. Ez most a jövőben megemelkedik a kétszeresére, jó javaslat, örüljünk neki.
Még szűkebb kört érint, hogy a közoktatási intézménybe járó gyermekeknél a családipótlék-jogosultság kitolódik 23 évig, szinkronba hozva a közoktatási törvényben szereplő korhatárral.
Még kevesebbeket érint, de azt gondolom, hogy javaslatnak kitűnő, hogy gondoljunk az ikreket nevelők nehéz helyzetére. Ezzel kapcsolatban egyébként már az előző ciklusban is tett javaslatot a szocialista frakció.
(10.30)
Az ikrek anyasági támogatása ezentúl 300 százalékkal nő, az öregségi nyugdíjminimum háromszorosa, 60 ezer forint lesz, és a gyes is a duplájára emelkedik. Minthogy itt nagyon kicsi a létszám - összesen nincs 3 ezer gyermek, aki ikres családban él Magyarországon -, ennek a javaslatnak az anyagi hatása gyakorlatilag elhanyagolható.
Azt hiszem, felsoroltam mindent, ami benne van ebben a törvénymódosításban, és itt pontot is tehetnék, hiszen ezek a dolgok valóban rendben vannak. Fegyelmezett párttagként, fegyelmezett kormánypárti képviselőként talán valóban pontot is kellene tennem, de engedjék meg, hogy még néhány kérdésről beszéljek, hiszen nemcsak a lelkiismeretem, de a szakmai meggyőződésem is arra késztet, hogy a rendszer egészével foglalkozva kicsit azokra a kérdésekre is kitérjek, amelyek ebben a törvénymódosításban nincsenek benne, de amelyek rendkívül fontosak, amelyeket ígértünk a választási programunkban, a kormányprogramban, szóval amelyeknek a szerepeltetése, ha lehetséges, már most nagyon jó lenne.
Három ilyen igazán fajsúlyos kérdést tudok megemlíteni. Ezek közül az első a családi pótlék évenkénti emelésének a törvényi szabályozása. Ebben a javaslatban az évenkénti emelésről összesen annyi szerepel, hogy arról az Országgyűlés évente dönt. Én pedig azt gondolom, szerencsétlen dolog, ha évenként országgyűlési politikai vita tárgya, hogy mennyivel kell emelni a családi pótlékot. Régi követelésünk - azt lehet mondani, 1990 óta követelésünk -, hogy törvényben kerüljön rögzítésre a családi pótlék emelésének kötelező mértéke, törvényi szabályozása, hasonlóan ahhoz, ahogy megtörtént az a nyugdíjemelés évenkénti mértékével. Csak zárójelben teszem hozzá, én is tudom, hogy sajnos a politikai vitákat ezzel igazán megspórolni nem lehetett, mégis azt gondolom, hogy szükséges lépés lenne, hiszen együtt éltük át az előző négy évben, hogy volt egy kormány, amelyik négy éven keresztül egy forinttal sem emelte a családi pótlékot.
A második fajsúlyos kérdés, amelynek szerepelnie kellene a törvényben, a kiegészítő családi pótlékkal kapcsolatos, hiszen az az adókedvezmény formájában juttatott családtámogatás, amit a Fidesz bevezetett, nagyon súlyos igazságtalanságot és aránytalanságot eredményezett a rendszerben, és ezt csak a kiegészítő családi pótlék rendszerén keresztül lehetne korrigálni - erről pedig a javaslat nem szól.
A harmadik fontos kérdés pedig a gyes megemelésének a kérdése, ami nemcsak annak a 3000 vagy 2700 gyermeknek az anyukáját érinti, akik ikreket szültek, hanem mindenkit, azt a több mint 170 ezer kismamát, aki most az öregségi nyugdíjminimum összegéért, azaz 20 ezer forintért tud csak otthon maradni, sőt még ennél is kevesebbért, mert ebből is vonnak le nyugdíjjárulékot.
Befejezésül és összefoglalásképpen azt a kritikai észrevételt kell megfogalmaznom, hogy ez a tervezet azokon az igazságtalanságokon és aránytalanságokon, amelyek az előző évben alakultak ki a családtámogatások rendszerében, kicsit sem korrigál, és ezt hibának tartom, úgyhogy remélem, módosító indítványokkal ezen még lehet javítani.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.)
