NÓGRÁDI ZOLTÁN
NÓGRÁDI ZOLTÁN
NÓGRÁDI ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Földrajzi és társadalmi szempontból vizsgálva a tanyát mint életteret, mint sajátos helyet a társadalomban, több kérdés merülhet fel: mi a tanya? Örökség? Mit jelent ma az ott élő embereknek ez a fajta lakóhely? Tanyai életmódot? Menekülést a zsúfoltság elől? Biztonságot vagy kiszolgáltatottságot? Mi motiválja az embereket az ottmaradásra? Ismerjük-e a tanyán élés szigorú törvényeit?
Ma a tanya elsősorban az élettér szerepét tölti be, állandó lakóhelyül és munkahelyül szolgál. A helyi társadalom tiszta jövőképpel rendelkezik, az itt lakó emberek többsége hosszabb távon tervezi: szeretne jelenlegi lakóhelyén élni, kötődik környezetéhez. Az alföldi kistérségek legmeghatározóbb településszerkezeti jellemzője a tanyavilág, fennmaradására tehát hosszú távon számítani lehet.
A területi egyenlőtlenségek mérséklése és a társadalmi esélyegyenlőség biztosítása érdekében a tanyán élők érdekeire különös hangsúlyt kell fektetni. A tanyavilág gazdasági és társadalmi értékeinek megőrzése az egész Alföld, így az ország, és nem túlzok akkor, ha azt mondom, Európa sarkalatos területfejlesztési kérdése is. Az Alföldön elhelyezkedő homokháti kistérség tízezer tanyát mért fel, több mint húszezer embert kérdeztünk meg jövőbeli elképzeléseiről. Tudjuk tehát, mit akar a tanya, és javaslatainkat eljuttattuk a nemzeti fejlesztési tervhez.
(15.20)
A kérdésem: tud-e határozott ígéretet tenni arra, hogy ez az európai unikum európai támogatásokban részesülhet az ország nemzeti fejlesztési tervében betöltött hangsúlyos szerepe révén úgy, hogy a Magyar Országgyűlés területfejlesztési bizottsága még napirendjére sem volt hajlandó tűzni, és megtárgyalni sem volt hajlandó a tanyai fejlesztések kérdését? Ha nem vesszük figyelembe az ország ezen depresszált területeinek fejlesztési szükségességét, az Európai Unióban politikailag leszünk felelősek a másodrendű állampolgársági érzés kialakulásáért.
Várom a megtisztelő válaszát.
