GULYÁS JÓZSEF
GULYÁS JÓZSEF
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Az ügy érdeméhez kívánok hozzászólni, pontosabban az ügyrendi bizottság álláspontjához szeretnék hozzászólni.
2003. október 29-én tartotta alakuló ülését az úgynevezett K&H-brókerügyet vizsgáló bizottság. Az ülés napirendjére vonatkozó, írásban előzetesen megküldött javaslat első pontként a bizottság ügyrendjének megtárgyalása és elfogadása, második pontként a bizottság feladataként meghatározott kérdések megtárgyalása pontokat tüntette fel. Az elfogadott napirendi javaslat szinte teljesen ugyanez volt, azzal a különbséggel, hogy a második pont kibővült a bizottság feladataként meghatározott kérdések tárgyalásának előkészítésével.
Az első napirendi pontban szereplő ügyrend elfogadása után közvetlenül a bizottság elnöke, Demeter Ervin minden előzmény nélkül váratlanul bejelentette, hogy most az érdemi munka részeként meghallgatásokra kerül sor. Több képviselőtársammal együtt felhívtuk az elnök figyelmét arra, hogy a meghallgatás mint önálló napirendi pont, nem szerepelt sem a meghívóban, sem az elfogadott napirendben. Hivatkoztunk rá, hogy a bizottsági meghallgatásnak a Házszabály értelmében, valamint a bizottság frissen elfogadott ügyrendje értelmében külön szabályai vannak, melyeket valamennyiünknek be kell tartanunk, azoktól önkényesen sem a bizottság elnöke, sem a bizottság nem térhet el.
A bizottság elnöke, Demeter Ervin képviselő úr, figyelmen kívül hagyva a Házszabályban, valamint az általa is frissen megszavazott ügyrendben foglaltakat, önmagát mintegy azok fölé helyezve azzal állt elő, hogy az általa kezdeményezett meghallgatás nem is meghallgatás, hanem egy kérdés-felelet játék: kérdezni lehet a meghívottaktól, és azok válaszolnak. Ekkor ismételten felhívtuk az elnök úr figyelmét, hogy ilyen műfajt a Házszabályunk és az ügyrendünk nem ismer, ilyen kérdés-felelet játékra egyszerűen nincs lehetőség. Az elnök úr azonban önkényesen megkezdte az általa meghívott személyek meghallgatását.
A kormánypárti bizottsági tagok a Házszabályt sértő eljárásban nem kívántak részt venni, ezért tiltakozásul kivonultak az ülésről. A bizottság elnöke és a tárgyalóteremben maradt többi ellenzéki képviselő az ott megjelent politikusokat látványos keretek között meghallgatta.
A bizottság elnöke azzal, hogy saját elhatározásából önkényesen bizottsági meghallgatást foganatosított, megszegte a Házszabály 68. § (3) bekezdésében foglaltakat, megsértette továbbá a bizottság frissen elfogadott ügyrendje 6. § (1) és (2) bekezdését is. Ezek a szabályok egyértelműen kimondják, hogy a bizottság a tagok kétötöde kérésére tart meghallgatást, a bizottság elfogadott ügyrendje pedig még az erre vonatkozó javaslat napirendre vételének a részletes szabályait is tartalmazza.
Mindezek után fordultam az Országgyűlés ügyrendi bizottságához, mely döntésével megállapította, hogy a meghallgatásokra a Házszabály megsértésével került sor.
Tisztelt Országgyűlés! A jogértelmezés nem az a bűvészmutatvány, amikor kedvünk és politikai álláspontunk szerint elhagyjuk a jogérzékenységünket, és feladjuk szakmai álláspontunkat.
Mindezek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az ügyrendi bizottság 2003. évi november 11-én hozott döntését fogadja el, azt támogassa, és utasítsa el az elutasítást kezdeményező fideszes kezdeményezést annak megalapozatlansága miatt, és azt ne támogassa. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
(19.20)
