LENÁRTEK ANDRÁS

Teljes szövegű keresés

LENÁRTEK ANDRÁS
LENÁRTEK ANDRÁS, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A közbeszerzésekről szóló törvény módosítása kapcsán véleményünk szerint több szempontnak kell megfelelni. Az uniós csatlakozásunkkal összhangban a közösségi jognak eleget tevő, harmonizált szabályozásnak kell lennie. Másrészt fontos, hogy ne sérüljenek, hanem javuljanak a közpénzek felhasználására vonatkozó átláthatóság kritériumai; valamint a törvény megalkotásakor, amely önkormányzatokat, vállalkozókat érint, tehát nagy számban vannak a felhasználók, a feladat az, hogy ne legyen bonyolult, alkalmazható legyen a jogalkalmazók számára.
Mi a törvényjavaslat alapelveivel egyetértünk, azonban vannak olyan problémái a beterjesztésnek, aminek a továbbgondolását feltétlenül indokoltnak tartjuk. Jelesül: természetes igény az, hogy a vonatkozó uniós irányelveknek, gyakorlatoknak a magyar jogrendbe be kell épülniük, összhangban kell lennie a magyar és az uniós közbeszerzési szabályozásnak. Ugyanakkor úgy ítéljük meg, hogy ezt a feladatot az előterjesztő túl komolyan véve, erősebb szabályozást irányozott elő az uniós gyakorlathoz képest. Vagyis az előterjesztő nem élt a rugalmasság azon eszközével, ami a nemzeti sajátosságainkból eredően az ország számára előnyt jelentene.
(8.30)
Nem látjuk biztosítottnak azt, hogy a jogalkalmazók számára jól használható lenne a javaslat. A törvény kissé túlbürokratizált, bonyolult rendszerű a maga 407 paragrafusával, amelyben a jogalkalmazó számára nehezebb eligazodni; emlékeztetőül: a régi törvény 98 paragrafusból állt. A növekedés önmagában nem baj, de az uniós csatlakozás során így is sok új ismerettel kell megbirkózni a vállalkozóknak, önkormányzatoknak, ezért kétséges - főleg az első időkben - a törvény hatékonysága.
Ugyanakkor nehéz betartatni a törvényt a törvényalkotónak is, hisz kevés a lehetősége arra, hogy akaratának hatályt szerezzen. Itt arra gondolunk, hogy a szankciók között például a bíróság csak két esetben járhat el érdemlegesen: a statisztikai kötelezettség nem teljesítése esetében, illetve a közbeszerzési eljárás rosszhiszemű elhagyása esetén.
Apróbb tisztázandó pontosításokra is szükség van, ilyen például, hogy rendezni kellene, hogy az építési koncesszió mint szerződéstípus mennyiben tartozik a közbeszerzés hatálya alá, talán ugyanez vonatkozik az ingatlankezelés, közterület-fenntartás témakörére is.
A törvény - mint ahogy említettem - szövegtartalmában is megnövekedett, véleményünk szerint indokolt lenne tömöríteni, például a közbeszerzési eljárás visszatérő elemeinél, mondjuk, az előző paragrafusokra vonatkozó szövegszerű behivatkozások, tehát ismétlődő behivatkozások esetén vagy a tervpályázati rendszer esetében a más szabályokra való utalással.
Összegezve tehát: a bizottság ellenzéki tagjai azért tartózkodtak a szavazás során, mert a törvényjavaslat célját, a módosítások indokait természetesen elfogadjuk, némely esetben azért kisebb tartalmi pontosítást, kiegészítést indokoltnak tartanánk. Problémánk leginkább a gyakorlatban való használhatóságát illetően van a törvényjavaslatnak; véleményünk szerint a közbeszerzésben részt vevők számára bonyolult, nehezen áttekinthető és alkalmazható a módosítás, a törvényhozók számára pedig az indokoltnál kevesebb lehetőséget ad arra, hogy akaratuknak hatályt szerezzenek.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps az ellenzéki padsorokban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem