CSIZMÁR GÁBOR
CSIZMÁR GÁBOR
CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A munkavállalói résztulajdonosi program eredeti szerepe és célja az volt, hogy a munkavállalók az általuk közösen szervezett akció keretében, részvény vagy üzletrész formájában juthassanak tulajdonrészhez az őket foglalkoztató társaságnál. Ennek jogi feltételeit jelenleg a munkavállalói résztulajdonosi programról szóló 1992. évi XLIV. törvény biztosítja.
Az 1992-ben hatályba lépett törvény alapvetően privatizációs technikaként jelent meg, és a hazai vásárlói kereslet élénkítésének eszköze volt a munkavállalók számára nyújtott kedvezményes hitel és törlesztési technika formájában. Segítségével Magyarországon továbbfejlődésre alkalmas, jelentős munkavállalói tulajdon alakult ki, hiszen a hazai magántulajdonú társaságok 11-13 százalékánál biztosított a dolgozói társtulajdonlás formája.
Az eltelt évtized gyakorlati tapasztalata alapján elmondhatjuk, hogy az MRP-s technikával privatizált vállalatok túlnyomó része életképesnek bizonyult. Néhány vállalat azonban sajnos csődbe ment, illetve kivásárolta azokat a tőkeerős konkurencia. Megállapítható, hogy az MRP-s cégek eredményeinek átlaga jobb, mint az alkalmazotti tulajdonrésszel nem rendelkező hazai magántulajdonú cégeké, és az arány az előbbiek javára általában is javuló tendenciát mutat.
2000-ben az egy főre eső évi bérjövedelem a gazdasági társaságok átlagában 890 ezer forint volt, míg az alkalmazotti társtulajdonú vállalatoknál 1 millió 286 ezer forint. Ez 44 százalékos különbözetet jelent. A dolgozói társtulajdonlás formájában működő cégek azonban általában tőkehiánnyal küszködnek, és a vagyonrészvásárlásuk törlesztésére lekötött nyereség miatt nehezen jutnak hitelhez is.
Miután a privatizáció a végéhez közeledik, ezért az ilyen alapon létrejött MRP-k szerepe is lassan befejeződik. A törvénymódosítás egyik legfontosabb célja, hogy új MRP indításához a jelenleginél kedvezőbb feltételeket biztosítson. Ebben a vonatkozásban a jelenlegi törvény ugyanis hiányosnak mondható. Csak érintőlegesen rendelkezik például arról, amikor nem az állam vállalkozói vagyonát kezelő szervezet, hanem más tulajdonos kíván a dolgozók közössége részére vagyonrészt értékesíteni. Az ilyen MRP-k működtetésének garanciális feltételeit korábban nem teremtették meg, ráadásul a létrehozásuk számára sem biztosítottak vonzó gazdasági feltételeket.
Tisztelt Országgyűlés! A jelenlegi törvény több olyan szabályt tartalmaz, amely nem felel meg az MRP-szervezet működésével kapcsolatos gyakorlati igényeknek, jó néhány előírása pedig a gyakorlati tapasztalatok tükrében elnagyoltnak, kellően körül nem határoltnak bizonyult, ami egyes esetekben a szabályozással való visszaélésre is lehetőséget adott.
A módosítás célja a törvény ezen meghaladott rendelkezéseinek korrigálása is. Lehetővé kell tenni többek között azt, hogy a munkavállaló a munkáltatói jogutódlás meghatározott eseteiben, illetve a nyugdíjazáskor is változatlanul résztvevője maradhasson e tulajdonszerzési programnak, valamint hogy az MRP-szervezetek kapjanak vásárlási jogot az állami vagyonrész ismételt értékesítésekor is.
A módosítás további célja, hogy a törvényi szabályozás tartalmazzon garanciákat arra vonatkozóan, hogy az MRP-ben kedvezményesen vásárolt vagyonnak a munkavállalók közötti szétosztása tisztességes módon történjen.
A módosításokat indítványozó törvényjavaslat ugyanakkor a törvény legalapvetőbb rendelkezéseit, annak szellemét nem érinti. Az MRP-nek az állami vállalatok privatizációja során elért eredményei azt igazolják, hogy a munkavállalói tulajdonlás e formájára továbbra is szükség van. A tapasztalatok szerint az egyszemélyes társaságoknál, melyeknél az eladó és az MRP indítását engedélyező személye egybeesik, a hatályos szabályozás általában megfelelő volt.
(12.30)
A módosítás ebben a körben az új MRP-k létesítésének és működtetésének elsősorban szervezeti és gazdálkodási feltételeit kívánja javítani, a kedvező pénzügyi környezet megteremtésére ugyanis a pénzügyi jogszabályok hivatottak. Változatlan marad a szabály, mely szerint az MRP-ben a társaságnál a törvényes munkaidő legalább felében foglalkoztatott minden dolgozó részt vehet, akinek munkaviszonya legalább hat hónapja fennáll. Az MRP-hez a szervezet megalakulását követően továbbra is csatlakozhatnak azok a dolgozók, akik megfelelnek a törvényben és a szervezet alapszabályában foglalt feltételeknek. A törvénymódosítás elfogadása esetén lehetővé válik, hogy az MRP-szervezet ügyintéző szervébe választott tag ugyanolyan munkajogi védelemben részesüljön, mint amit a munka törvénykönyve a szakszervezeti tisztségviselő számára biztosít.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatot az Országos Érdekegyeztető Tanács megtárgyalta, és a szakszervezetek észrevételeit, javaslatait az előkészítő munka során figyelembe vettük. A javaslat kidolgozásában a Tulajdonos Munkavállalók és Társaságaik Országos Szövetségének képviselője is tevékenyen részt vett, annak Országgyűléshez történő benyújtását a szövetség támogatta, s ezúton mondok köszönetet munkájukhoz.
Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslat elfogadásával járuljon hozzá, hogy a már megalakult, és feladatát teljesítő MRP-szervezetek a jelenlegi gazdasági környezetben is kiegyensúlyozott keretek között működhessenek, és ezáltal a munkavállalók a vállalati tulajdonláshoz kapcsolódó jogaikat a jelenleginél kedvezőbb feltételek mellett gyakorolhassák. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy szavazatukkal támogassák a munkavállalói résztulajdonosi programnak a munkavállalók érdekeinek megfelelő továbbfolytatását, majd a program sikeres befejezésének esélyét.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)
