POKORNI ZOLTÁN
POKORNI ZOLTÁN
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Szabó Képviselő Úr! Két dologra szeretném felhívni a figyelmét. Nagy baj, ha egy hamis állítást maga is elhisz. Az előbb Gógl miniszter úr felhívta a figyelmét arra, hogy a polgári kormány nem ígért 400 százalékos egészségügyi béremelést. Gyakran hallom önöktől ezt, mintha ezt ígérte volna. Jó lett volna ennyit ígérnünk, de nem ennyit ígértünk, százszázalékos béremelést ígértünk, és ezt képesek is voltunk négy év alatt teljesíteni. Szögezzük ezt le!
A másik, amit ön az előbb említett, a tavalyi esztendő. A 900 milliárd forint valóban igaz, de - ha a képviselő úr rám figyel, akkor szívesen beszélek önnek. (Dr. Szabó Zoltán: Jegyzetelek, képviselő úr!) - ön is különbséget tud tenni hiány és elkötelezettség között. A hiány már elköltött pénz. Az elkötelezettség pedig olyan program által lekötött pénz, amit majd később ki kell fizetni. Kétségtelen, hogy mi számos hosszú távú programba kezdtünk, ebből a 900-ból például 75 milliárdot én magamra vállalok, ennyi volt a felsőoktatási beruházások főösszege.
Ezeknek egy jelentős részét nem tudtuk befejezni az első négy évben, ezeknek egy jelentős részét önök adják át most. Érthető módon ki is kell ezt fizetni. A szekszárdi hidat nem tudtuk teljes egészében felépíteni, Medgyessy Péter adta át. De ki is kell fizetni az erre az évre eső hányadát. Tehát ez nem elköltött pénz, hanem lekötött pénz, programokkal lekötött pénz, amit érthető módon ki kell fizetni. A baj az, hogy önök az elmúlt másfél évben nem indítottak el ilyen fejlesztési programokat. Bárcsak lenne 900 milliárdnyi lekötött tervük a következő évekre, akkor a magyar gazdaság nem itt állna, ahol most.
Köszönöm a figyelmét. (Taps és közbeszólás az ellenzéki padsorokból: Úgy van! Bravó!)
