SISÁK IMRE JÁNOS
SISÁK IMRE JÁNOS
SISÁK IMRE JÁNOS (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az adott év költségvetésének parlamenti tárgyalása mindig izgalmas és szinte végkimerülésig tartó vitákat eredményez a kormánypártok és az ellenzék között. Persze, más törvények esetében is előfordul ez, ennek lehettünk tanúi az elmúlt hét hétfőjén, amikor a hajnali órákig vitatkoztunk az egyes adótörvények módosításáról. Az akkor lefolytatott és a jelenlegi törvény vitája között van egy hasonló elem: mindkettő óriási mértékben sújtja az önkormányzatokat és ezen keresztül a lakosságot is.
Hozzászólásomban alapvetően az önkormányzatokat érintő költségvetési fejezetekkel kívánok foglalkozni. Mindannyiunk előtt ismert, hogy 2002-ben az önkormányzatok mérlegfőegyenlege, kiadásaik és bevételeik különbözete mínusz 116,6 milliárd forintos eredményt mutatott. Ehhez jött hozzá a 2003-as év, amikor a balliberális kormány a jóléti intézkedéseinek hatását természetesen nem fedezte az önkormányzatok részére. A jóléti intézkedések következtében mintegy 117 milliárd forintos hiány következett be a magyar önkormányzatok költségvetésében. Az ígéretek mellé sajnos nem társult tényleges finanszírozás. Aztán elindult a 2004. évi állami költségvetés tervezése, és örömmel hallhattuk a sajtóból, hogy az önkormányzatok éve lesz a 2004-es év, hiszen a 2004. évi költségvetés prioritásai közé tartoznak.
Nos, nem sokáig ringathattuk magunkat Csipkerózsika-álmunkban, hiszen a több kilós költségvetési köteteket kézhez kapva ennek pontosan az ellenkezőjét tapasztalhattuk meg. Megállapíthatjuk, hogy a 2004. évi költségvetés sem változtatott azon az alapvető tételen, hogy az önkormányzati törvényben meghatározott kötelező önkormányzati feladatokhoz a tényleges forrásokat biztosítsa.
A 2004. évi költségvetésben az önkormányzatok részére javasolt állami hozzájárulások és támogatások mértéke csak 4,1 százalékkal emelkedik, tehát a kormányzat által beharangozott 6 százalékos inflációs mértéket sem éri el. A legfájóbb pont azonban talán az, hogy a normatív hozzájárulások és a normatív kötött felhasználású támogatások 2003-ról 2004-re 97 százalékra, illetve 95 százalékra csökkennek, konkrétan forintosítva: 5 milliárd 741 millió forintos csökkenés mutatható ki ezen a területen.
A központosított előirányzatok növekménye 220 százalékos, de azt is rögtön hozzá kell tenni, amit az Állami Számvevőszék is megállapított a vizsgálatában, hogy ez a növekmény csaknem teljes egészében új feladatokkal kapcsolatos, a meglévők több mint kétharmada nem nő, nem változik.
(12.10)
Nem hiszem, hogy bármely önkormányzat örülne annak, hogy a központosított előirányzatok közül talán a leglátványosabban a létszámleépítéssel összefüggő központosított előirányzat változik: a 2003. évi 500 millió forintos összegről 1,5 milliárd forintra. Ez is a kormányzat leplezetlen szándékát mutatja, nevezetesen azt, hogy a közszférában 2004-re előirányzott 6 százalékos bérfejlesztést csakis jelentős létszámleépítéssel lehet megvalósítani. Mi, gyakorló polgármesterek azonban jól tudjuk, hogy a létszámleépítés az adott évben abszolút semmiféle többletforrást nem eredményez az önkormányzat számára, az egyenleg egyértelműen mínuszt mutat, hiszen sokkal több a létszámleépítéssel járó kiadás. Gondolom, a kisebbségek esélyegyenlőségét növelendő csökkentik a helyi kisebbségi önkormányzat részére szánt összeget 2003-ról 2004-re, hiszen a 2003. évi kiadásoknak mindösszesen a 99 százalékát biztosítják a helyi kisebbségi önkormányzatok működéséhez.
Az önkormányzatok döntő többségét negatívan érintő tény az, hogy a közoktatáshoz kapcsolódó normatívák 2004. évi előirányzata mindössze 2,1 százalékkal nő. Ez szintén jelentősen alatta marad a tervezett 6 százalékos inflációnak. Ezt a kormányzat a gyermeklétszám jelentős csökkenésével magyarázza. Egyetlen baj van, hogy erre vonatkozó konkrét számításokat, adatokat sehol senki nem látott. Az óvodai nevelés, iskolai előkészítés normatívájánál azonban még ez a 2,1 százalékos növekmény sem mutatható ki, sőt a 2003-ra tervezett szám nemcsak reálértékében, hanem ténylegesen is csökken. A közoktatási normatívák változatlanul hagyása egyértelműen megoldhatatlan pénzügyi gondok elé állítja önkormányzatok százait. Nyilván a Magyar Demokrata Fórum ezzel összefüggésben több módosító indítványt kíván benyújtani, amely, úgy gondolom, párthovatartozástól függetlenül mindenképpen támogatandó, minden parlamenti párt képviselője részéről.
Itt kell megemlíteni azt a tényt is, hogy már megint az önkormányzatok rovására jótékonykodik a kormány - mondom én ezt idézőjelben. Nevezetesen a pedagógusok kiemelt munkavégzéséért járó díjazást 3900 forintról 4500 forintra kívánja növelni a 2004-2005-ös tanévben. Ezzel természetesen nekünk nem is lenne semmi gondunk, a probléma az, hogy ennek a 2004. évi 480 millió forintos vonzatát az alapnormatíva nem tartalmazza, tehát az ígéret mellé nagy tisztelettel kérjük a források biztosítását is.
További óriási probléma az önkormányzatok számára, hogy a kormány tovább folytatja a 2003-as gyakorlatot a közszféra illetményfinanszírozása vonatkozásában. A közalkalmazotti és köztisztviselői béremeléshez szükséges forrásoknak csak minimális része épült be a támogatásokba, és az inflációs hatások kompenzálása elmaradt. A 2002-ben végrehajtott 50 százalékos átlagos bérfejlesztés 2004. évi hatásai a közalkalmazottak vonatkozásában egyetlen forinttal sem jelennek meg az önkormányzatok részére juttatott támogatásokban. A 2003. július 1-jei köztisztviselői bérfejlesztés, valamint a tűzoltóság részére végrehajtott béremelés fedezete pedig csak részben jelenik meg a 2004. évi költségvetésben. Mindösszesen a polgármesterek illetményemelésére rendelkezésre álló rész van a költségvetésbe beépítve. Itt is nyilvánvaló a szándék: a létszámleépítéssel vagy a már régen nem létező önkormányzati saját források biztosításával kell fedezni a béremelések 2004. évi hatásait. A problémát alapvetően abban látjuk, hogy a létszámleépítést csak a kormány fiskális szemlélete indokolja, ugyanakkor egyetlen lépés nem történt az önkormányzati, illetve más szaktörvénynek módosítására az önkormányzati feladat- és hatáskörök vonatkozásában. Nem lehet az önkormányzati feladat- és hatáskörök szűkítése nélkül elvárni azt, hogy jelentős létszámleépítésre kerüljön sor, hiszen ez az önkormányzatok által ellátott közfeladatok egyértelmű színvonalcsökkentését fogja jelenti.
A normatív támogatás csökkenése, a 2004. évi béremeléshez szükséges központi költségvetési támogatás hiánya, valamint a korábbi évek bérintézkedései 2004. évi hatásának nem teljes körű finanszírozásán túl már csak hab a tortán - természetesen ezt idézőjelben mondom -, hogy az önkormányzatok a dologi kiadásaik növekményére szintén egyetlen forintot sem kapnak a 2004. évi költségvetésben. Ez az úgynevezett nullszázalékos dologi automatizmus már 1996-tól kápráztat el minket, pedig tudjuk, hogy ez évben hány alkalommal került sor gázáremelésre, a villamos energia árának emelésére, ezek közül legfájóbb és az intézményeket legkeményebben érintő az októberi 40 százalékos gázáremelés. Persze tudom, hogy erre azonnal jöhet egy kétperces válasz: képviselő úr, 3 milliárd forint kompenzációt biztosítottunk 2003-ban erre a célra. Na, de tisztelt képviselőtársaim, hol vannak ennek a 2004. évi költségvetésben tetten érthető forrásai? A kérdés úgy vetődik fel, hogy a dologi kiadásnövekmény, az energiaár-emelés, az energiaadó, a környezetterhelési díj finanszírozására, amely az Állami Számvevőszék által is kimutatottan több mint 20 milliárd forintos növekményt jelent az önkormányzatok költségvetésében - mármint kiadásnövekményt - mit is terveznek? A 2004. évi költségvetésben sajnos egyetlen lépést sem tettek ennek érdekében, és tudjuk, hogy ez még nem tartalmazza az általános forgalmi adó növekményét, amely a gáz esetében, a víz és a csatornadíj esetében 12 százalékról 15 százalékra változik, a villamos energia vonatkozásában pedig 12 százalékról 25 százalékra nő. A dologi kiadások növekményére az államnak minimum az infláció tervezett szintjével, tehát minimum 6 százalékkal megegyező nagyságrendű kompenzációt kellene biztosítani az önkormányzatok részére.
Az ÁSZ megállapításai - mint ahogy az előzőekben jeleztem - egyértelműen tükrözik az MDF véleményét. A dologi kiadásokra biztosítandó növekmény hiánya, a bérfejlesztéshez szükséges források hiánya egyértelműen az önkormányzatok vagyonfeléléséhez vezet. Mi sem mutatja ezt jobban, mint az, hogy az önkormányzatok költségvetésének GFS-rendszerű egyenlege a választások évében, 2002-ben 105 milliárd forintos nagyságrendet mutatott, 2003-ban ez már 189 milliárd forintra rúg. A fejlesztési források 2004. évi növekménye jól hangzik, és nyilván a kormányzati tájékoztatásban ez központi kérdésként szerepel. De, tisztelt képviselőtársaim, ha az önkormányzatok többségének a működéshez szükséges források sem állnak rendelkezésre, akkor hogyan fogják előteremteni a fejlesztésekhez szükséges saját forrásokat? Hozzáteszem egyébként: a fejlesztési források nem minden vonatkozásban növekednek. Erre csak két példa, sajnos a területi kiegyenlítő keret, valamint a cél jellegű decentralizált alap már 2003-ban sem növekedett, az egyik 10,6 milliárd forint volt, a másik pedig 6,5 milliárd forint. Már ekkor kimutatható volt a reálérték-csökkenés, és ez a tendencia tovább folytatódik 2004-ben is, hiszen sem a TERKI, sem a CÉDA egyetlen forinttal sem növekszik.
Meg kell még említeni azt is, hogy a 2004. évi költségvetés intézkedései a szociális és gyermekvédelmi ágazatot is mostohagyermekként kezelik. Meggátolják a szociális és gyermekvédelmi törvényben meghatározott, 2004. január 1-jével bevezetendő új intézmények létesítését. Itt többek között az önkormányzatok részére kötelező feladat a gyermekek átmeneti elhelyezését biztosító otthon. Nem növekszik a bölcsődei és a gyermekek nappali ellátását biztosító normatíva egyetlen forinttal sem. A lakáshoz juttatás és a lakhatási támogatás úgyszintén nulla százalékkal emelkedik. Ki kell emelni azt, hogy a költségvetési törvényben van egy pozitív vonás, ez pedig a kistérségi társulások támogatására rendelkezésre álló 9,4 milliárd forintos forrás. Ezzel egyetlen óriási gondunk van, ennek az igénybevételét szolgáló szabályok kidolgozása még folyamatban van, tehát a 167 kistérség az ennek igénybevételét célzó pályázati lehetőségeket nem ismeri. Ezen túlmenően tudjuk, hogy a 9,4 milliárd forint a kistérségek, kistérségi tanácsok és munkaszervezet működtetését és fejlesztési forrásokat is tartalmazza. Egyszerű számtani művelettel 167 kistérség tekintetében ez 56 millió forintos nagyságrendű forrást jelent. Úgy gondolom, ez nem egy túlságosan nagy összeg.
Egyértelmű lépéseket tesz a fejlesztési források elosztása tekintetében a 2004. évi állami költségvetés, a források nagy részét a regionális tanácsokhoz delegálja. Ez egyértelmű lépés a megyék, a megyei területfejlesztési tanácsok leépítése vonatkozásában. A TERKI-n és a CÉDA-n kívül a megyei területfejlesztési tanácsoknak szinte semmilyen más egyéb feladata nem marad.
(12.20)
Szeretnék még szólni egy korábbi országgyűlési határozati javaslat tárgyalása kapcsán a parlagfű elleni küzdelemről. Tisztelt Képviselőtársaim! 2003 szeptemberében kormánypárti képviselők nyújtottak be ezzel összefüggésben egy országgyűlési határozati javaslatot.
A bizottságunk munkáját elvégezte, egyetlen óriási gond van, hogy az országgyűlési határozati javaslat, amit benyújtottunk a parlament elé, másfél milliárd forint nagyságrendű forrást kíván a parlagfű-mentesítésre előirányozni 2004-ben. Sajnos, a 2004. évi állami költségvetés egyetlen forintot sem tartalmaz erre a célra, és egyelőre ennek nem is látjuk esélyét. Természetesen módosító indítványokat kívánunk benyújtani e tekintetben is.
Szeretnék még egy területről szólni, ez a tűzvédelem kérdése. Sajnos, a helyi hivatásos önkormányzati tűzoltóságoknál a normatív támogatás 2003-ról 2004-re szintén az inflációs mértéket nem meghaladó módon nő, a 6 százalékos inflációhoz képest mindössze 3,7 százalékos a növekmény, sajnos a működési kiadások növekményéhez pedig egyetlen forintot sem tervez be a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok részére. Ugyanez a helyzet a 2004. évi költségvetésben az önkéntes tűzoltó-egyesületek támogatását illetően, és egy minimális mértékű növekmény jelentkezik az önkéntes tűzoltóságok részére.
Szeretném a parlament minden képviselőjének felhívni a figyelmét, hogy egy rendkívül fontos, az állampolgárok közbiztonságát meghatározó kérdésről van szó. Úgy gondolom, hogy a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok ellehetetlenítéséhez vezethet, és az önkéntes segítők, a sokkal olcsóbb tűzvédelmi szolgáltatást nyújtó önkéntes tűzoltó-egyesületek és önkéntes tűzoltóságok munkájának az eredményét gátolja, ha a támogatás ezen a szinten marad.
Nagy tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy az ellenzéki pártok képviselőinek, a Magyar Demokrata Fórumnak és a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőjének benyújtott módosító indítványait, amelyek természetesen jobbító szándékkal érkeznek, támogassák.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokból.)
