BALOGH JÓZSEF
BALOGH JÓZSEF
BALOGH JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az ország szívében lévő kunszentmiklósi térség tejtermelő gazdáinak kilátástalan helyzetére szeretném felhívni a figyelmet.
A tejtermelők által teljesített és a tulajdonukat képező tejkvótát a tejfeldolgozók kezelték, természetesen úgy, ahogy azt a gazdasági érdekeik szerint legjobbnak vélték, függetlenül attól, hogy a tejtermelők soha nem vállalkoztak a termékeiket megvásárló feldolgozók kezeseinek lenni.
A Tej Terméktanács elvette a tejtermelőtől a tulajdonát képező tejkvótáját, mivel azt 1999. december 31. előtt egyes termelő sohasem kapta kézhez. A névre szóló kvóta kiadása csak 2000. január 1-je után lett bevezetve, addig csupán összesített listán szereplő teljesítések és kvótamennyiségek léteztek.
A Tej Terméktanács figyelmen kívül hagyta azon körülményt, hogy a tej termelője egészséges, hatósági szerv által bevizsgált állománnyal, azonosító számmal ellátott tehenekkel, adóazonosítóval, őstermelői igazolvánnyal, egyesek regisztrációs számmal rendelkeztek, nyilvántartást vezettek és természetesen adóztak. A Tej Terméktanácsnak ehhez kellett volna kötnie a tejkvóta birtoklását.
(20.30)
Azt gondolom, minden tejtermeléssel foglalkozó gazdát megilletett volna a tejkvóta az általa teljesített tejtermeléshez igazítva, azonban nem minden termelőnek került ez kiosztásra. A feldolgozóktól és a tejbegyűjtőktől függő termelők így a szabályozott, illetve az illegális piacra kerültek, ahol legalább 20 forinttal kevesebbet fizettek a tejük literéért. Minthogy ez a függőség a mai napig meghatározó, így kiszolgáltatottságuk százszázalékosnak mondható.
További függőséget jelent az egyéni gazdálkodással foglalkozó tejtermelők sorsát, jövőjét illetően, hogy az FVM a tejtermelők helyzetét meghatározó nyilvántartást sajnos egy nyereségérdekeltségű vállalkozásra bízta, tőle tette függővé az egyéni gazdálkodással foglalkozó tejtermelők sorsát, jövőjét. Annak a feldolgozónak, aki az élelmiszerek kezeléséről szóló HACCP-rendszer bevezetését követően megjelent a piacon a reggeli italával, nos a reggeli ital köszönő viszonyban sincs a tejjel, csupán a már állati takarmányozásra sem használható melléktermékét csomagolta és értékesíti a hatóságok hozzájárulásával, kiszorítva a valódi tejet a piacról. És ezután beszélünk tejtúltermelésről akkor, amikor az ország tejelő szarvasmarha-állománya az 1998-as évhez viszonyítva több százezer darabbal csökkent.
A helyzet enyhítésére az FVM úgy rendelkezett, hogy visszavásárolja a kvótákat literenkénti 25 forintos áron. Mivel azonban nagyon kevesen éltek a lehetőséggel, 2003 júniusában elrendelte a kvótás tejtermelők 5 százalékos kvótakorlátozását, ennek hatására pedig a kvótával rendelkező termelő is év végére a feketepiacra kényszerült. Egy későbbi rendeletben pedig az került kihirdetésre, ha illegális tejfelvásárláson vagy -feldolgozáson érik a feldolgozót, akkor kizárhatják a Tej Terméktanácsból. Azonban e rendelet is inkább nehezíti a termelők helyzetét, hiszen akkor viszi magával az összes beszállító tejtermelőit is.
Miniszter Úr! Hogyan tűrhetik önök el, hogy egyes emberek valamilyen módon hozzájuthatnak a tejkvótához, holott egyetlen tehenük sincs, ezek kihasználják a kvótától megfosztott termelők helyzetét, bérbe adják azt, és óriási hasznot zsebelnek be, miközben a termelő megélhetési gondokkal küzd, mialatt neki a kifizetett tejár - ha egyáltalán megkapja - az önköltségét sem fedezi. Minek kell még történnie ahhoz, hogy önök észbe kapjanak? Hol van a szakértői kormány? Ugyanis az említett rendelkezésekkel sajnos korántsem születik megoldás a tejtermelők kilátástalan helyzetére.
Távollétében Németh Imre miniszter urat kérem tejtermelőink helyzetének mihamarabbi rendezésére. Várom megnyugtató válaszát, nyilván írásban.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.)
