SZALAY GÁBOR
SZALAY GÁBOR
SZALAY GÁBOR (SZDSZ): Tisztelt Tállai Képviselő Úr! Ön az előbb azt a kérdést tette fel, mi kötelezi a magyar kormányt arra, hogy felemelje 15 százalékra, illetve 25 százalékra az egyes energiaforrások áfatartalmát. Semmi sem kötelezi. Teljesen nyilvánvaló, ebben önnek igaza van, és ez véleményem szerint is az egyik legnehezebben megemészthető része ennek az adótörvénycsomagnak, amin most vitatkozunk.
Az Európai Unióban hihetetlen összevisszaság van az áfa tekintetében. Riasztó példaként hadd említsem meg, hogy például Belgiumban ha egy bicikliszerelő a kerékpár első kerekét cseréli ki, akkor más áfa alá esik, mintha a kerékpár hátsó kerekét, egyszerűen azért, mert a két kerékcserének különböző a munkatartalma, és ennek megfelelően különböző az áfatartalma is.
Visszatérve az energia áfázására vagy VAT-ozására: a tizenöt európai uniós országban mindenféle megtalálható az 5 százaléktól a 25 százalékig. Itt van előttem a tábla. Vannak országok, például Portugália és az Egyesült Királyság, ahol 5 százalék a gáz és az elektromos energia áfája, aztán vannak országok, például Dánia és Svédország, ahol 25 százalék ezek áfája, és a kettő között minden előfordul. Tehát jelenleg kötelezettség nincs, ámde pont ez az egyszerűsítési javaslat arra próbál irányt venni - s még kérdés, hogy az Európai Unió ezt elfogadja-e -, hogy a vezetékes energiahordozóknak egyforma legyen az áfatartalma, mind a távfűtésnek, mind a gáznak, mind az elektromos energiának, és ez lehetőség szerint 15 százalék körül legyen.
