HARRACH PÉTER
HARRACH PÉTER
HARRACH PÉTER (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az idősek világnapja alkalmat ad arra, hogy az idős emberek helyzetét értékeljük az uniós csatlakozás küszöbén. Az időskor egy emberi életszakasz és egyúttal társadalmi kategória is; állapot, amelyben nemcsak a leépülés jelenik meg, de a beérés is, a szenvedés értelmét is felfedező lényeglátás, a dolgokat a maguk helyén érzékelő bölcsesség. A fiatalabb nemzedéknek kettős feladata van, egyrészt köszönetet mondani az időseknek mindazért, amit életük során közös világunkért tettek; másrészt viszont igyekeznünk kell biztosítani számukra a tisztes megélhetést, a méltóság megőrzését, ahogy az egyik ENSZ-alapelv ezzel kapcsolatban fogalmaz.
Az Unió tagállamaiban a nyugdíjak magasabbak, mint nálunk; a fizetések és a nyugdíjak aránya is jobb, mint nálunk, viszont a társadalombiztosítás szinte minden országban gondokkal küzd. A nyugdíjkorhatár további emelése és az említett fizetés-nyugdíj arány változtatása is létező szándék. Ezért indokolt, hogy a csatlakozás előtt megerősítsük a nyugdíjasok pozícióját, és jobban, mint ahogy a kormány ezt jelenleg teszi.
Néhány példát szeretnék ezzel kapcsolatban említeni, amely kapcsán természetesen nem tekinthetek el a jó megoldás és a kevésbé jó megoldás összehasonlításától. Elsőként a törvény szerinti nyugdíjemelésről néhány szót: biztos, kiszámítható és kiegyensúlyozott nyugdíjemelésről az érvényes svájci indexálás szerint csak jól működő gazdasággal megalapozott jóléti intézkedésekkel, folyamatos, kiegyensúlyozott béremeléssel lehet gondoskodni. A polgári kormány idején ez adott volt; a rendszerváltás óta először minden évben reálnövekedés volt a nyugdíjaknál, a ciklus egészében 16 százalékos volt ez a növekedés. A Medgyessy-kormány négy évéről még biztosat nem tudunk mondani, a mai előjelek nem jók - gondolom, hogy a kampányszövegek ma már nem működnek.
Másodszor: a törvényi kötelezettség feletti emelés - a Medgyessy-kormány az 53. heti nyugdíjjal tette ezt meg, ennek átlagos összege 12 600 forint. A polgári kormány idején az évi 3 százalékos plusz nyugdíjemelés adta meg ezt a törvényi kötelezettség feletti emelést - ma ez 18 000 forint lenne. Még egy előnye volt ennek, szemben az egyszeri juttatással, hogy minden hónapban megjelent az ilyenfajta nyugdíjemelés a nyugdíjasoknál.
Említek egy olyan területet, ami apróságnak tűnik: a közösségi chartában megfogalmazott idősjogok között szerepel a rugalmas nyugdíjba vonulás joga. A polgári kormány bevezette az egyéni számlavezetést, aminek több más előnye is volt, de többek között előkészítette ezt a tényleges rugalmas nyugdíjba vonulást. Ez a folyamat megállt, nem látjuk, hol halad.
Negyedszer: a polgári kormány idején, megint csak egy kiegyensúlyozott gazdaságpolitika következtében, nyugodt, kiszámítható életű nyugdíjasok éltek ebben az országban, nem pedig a jövőtől szorongó nyugdíjasok. Ma gazdasági gondokkal küszködik a kormány, a nyugdíjasoknak pedig megélhetési problémái lesznek, kiszámíthatatlan lesz az életük. Arra a sokat emlegetett Medgyessy-csomagra gondolok, amelyből ha semmi mást nem ragadok ki, csak az áfakulcsok változását, akkor máris látjuk, hogy pont a nyugdíjasok fogyasztói kosarában érintett tételek - élelmiszer, energia, gyógyszerek ára - fognak jelentősen emelkedni.
És végül egy javaslatot szeretnék említeni, amit benyújtottunk a parlament elé, és kérem a többséget, ne söpörjék le ezt a javaslatot. Egy felkészítő nyugdíjemelésről van szó, amely differenciál, és a szolgálati időt meglehetősen komolyan figyelembe veszi. Ezt egészítettük ki a gyermekek befizetett jövedelemadójának az irányíthatóságával, a szülő nyugdíjának a kiegészítésére.
És végül engedjék meg, hogy minden idős embernek, annak is, aki idősnek érzi magát, és annak, aki a kora ellenére fiatalnak, azt kívánjam, hogy sok derűs nap legyen még az életében, sok bölcsességet kívánok. Isten éltesse az időseket! (Szórványos taps.)
