DR. LÁSZLÓ CSABA
DR. LÁSZLÓ CSABA
DR. LÁSZLÓ CSABA pénzügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! A retrofitprogram finanszírozása érdekében az előző kormány által biztosított állami garancia a szükséges mértékű forrásoknak csak a felét biztosította, és a jelenlegi kormányt olyan kényszerhelyzetbe hozta, amely szükségessé tette a Vértesi Erőmű finanszírozásába történő ismételt, azonnali kormányzati beavatkozást.
Tehát nem állja meg a helyét az az állítás, hogy az előző kormány a Vértesi Erőmű kapcsán egy teljesen rendezett helyzetet hagyott volna az új kormányra. Ez a harmadik negyedév végéig újabb 3 milliárd forint rövid lejáratú hitelgarancia biztosítását jelentette. Az intézkedésre azért volt szükség, mert csak így lehetett biztosítani az időközben pénzügyi válsághelyzetbe került társaság további finanszírozását.
Ebben a helyzetben a kormánynak arról kellett döntenie, hogy milyen jövőkép kerüljön meghatározásra a társaságra, és annak milyen terhei lesznek az államra, illetve a villamosenergia-fogyasztókra nézve. A döntés során azt is figyelembe kellett venni, hogy annak milyen foglalkoztatáspolitikai következményei lehetnek a térségben. Az említett megfontolásokat figyelembe véve a következőkben válaszolnék képviselő úr feltett kérdéseire.
A Vértesi Erőmű 2003 nyár elejére olyan válságos pénzügyi helyzetbe került, ami már komolyan veszélyeztette fizetőképességét. Ezért kellett megvizsgálni olyan lehetőségeket, mint például az azonnali bezárás, egy teljesen más tulajdonosi struktúra vagy az esetleges privatizáció. Azt gondolom, teljesen egyértelmű, hogy a kormány felelős döntést hozott arról, amikor a bezárást nem is vizsgálta létező alternatívaként, pontosan azok miatt a foglalkoztatáspolitikai szempontok miatt, amelyekre ön is utalt.
A parlament energetikai albizottsága képviselő úr által hivatkozott ülésén elhangzottak alapján a Pénzügyminisztérium tájékoztatta az albizottságot az ÁPV Rt. által folytatott privatizációs tárgyalások állásáról, és ezzel a gazdasági bizottság energetikai albizottságának ülésén vállalt feladatokat teljesítette. A kormány a privatizációs tárgyalások lefolytatását azért tartotta szükségesnek, mert olyan megoldást keresett, amely a Vért további működését, illetve retrofitprogramjának befejezését lehetővé teszi úgy, hogy az ne igényeljen további költségvetési forrásokat.
A privatizáció előkészítése során jelentkezett olyan befektető, aki vállalja a megkezdett program befejezését, átvállalja az államtól a hitelállományt, a működési és bezárási kötelezettséget úgy, hogy nem igényel a szerződésben sem kötelező villamosenergia-átvételt, sem árkiegészítést. A foglalkoztatottak a tervezett értékesítéssel az eredeti elképzelésekhez képest még kedvezőbb helyzetbe is kerülhetnek, mert a befektető várhatóan biztosítja a mányi bánya idei évre tervezett bezárása helyett annak továbbműködtetését.
Alapvetően tévesnek ítélem képviselő úr azon felvetését, hogy az állam a privatizációval teljesen kivonulna a Vért további működtetésével kapcsolatos feladatokból. Az értékesítéssel az állam csak a tulajdonosi funkcióját adja fel, ami egyáltalán nem jelenti azt, hogy a továbbiakban ne venne részt a társaságot és a térséget érintő problémák megoldásában. Ennek érdekében a privatizációs szerződésbe kölcsönös eladói, illetve befektetői garanciák kerülhetnek beépítésre, mindkét fél által vállalt kötelezettségek mögé, melyek a villamosenergia-szektor szabályozási környezetével együttesen biztosíthatják a jövőben a társaság kiegyensúlyozott működtetését.
Kérem a válaszom elfogadását. Köszönöm. (Taps a kormánypárti oldalon.)
