DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A gazdaságpolitika fő prioritásainak érvényre jutásához a versenyképesség javítása, a jövedelmeket terhelő elvonások csökkenését szolgáló lépésekhez források is szükségesek. A kormány szeptember 17-i ülésén döntött arról, hogy a szükséges források fedezeteként többek között, mint ahogy a hétfői futárpostával önök is megkaphatták előterjesztésben, a dohánygyártmányokat és az alkoholtartalmú italokat terhelő jövedéki adókat is emelni javasolja.
Vonatkozik ez a borra is, amelynek eddigi, literenként 5 forint adóját 12 forintra javasolja megemelni a törvényjavaslat. A literenkénti 7 forintos jövedékiadó-emelés egy palackra áfával együtt 6 forint 60 fillért jelent. Ha ezt egy jobb tájbor, asztali bor 300 forintos átlagárához viszonyítjuk, az emelés mindössze 2 százalékos árváltozást eredményez. (Font Sándor: Az Unióban nulla.) A 800-1000 forint körüli áron kapható minőségi boroknál az adóemelés fogyasztói árra gyakorolt hatása 1 százalék alatti. A drágább boroknál pedig még ennél is kisebb, elhanyagolható nagyságrendű áremelést válthat ki ez a jövedékiadó-emelési tétel.
(15.00)
A számok tükrében az adóemelés véleményem szerint nem tekinthető túlzott vagy példátlan mértékűnek, amely a fogyasztás visszaesésével járna, vagy újabb lendületet adhatna a borhamisításnak.
Megjegyzem, hogy a többi ital adója is emelkedik. Így például a sör esetében egy literre vetítve hasonló nagyságrendben javasoljuk növelni az adót, ami 6 forint 60 fillért jelent literenként. Tehát arról sincs szó, hogy a többi italhoz viszonyítva romlana a bor versenypozíciója a hazai piacon.
A boroknál javasolt adóemelést - hasonlóan a dohánygyártmányok és az egyéb italok adóemeléséhez - nem tervezzük kompenzálni.
Az uniós csatlakozással kapcsolatos kérdésére képviselő úrnak pedig azt szeretném válaszolni, hogy a termékeket terhelő jövedéki adónak, így a bor jövedéki adójának az adónem természetéből adódóan nincs, illetve nem is lehet versenytorzító hatása. A jövedéki adó nagysága ugyanis független attól, hogy a hazai előállítású vagy az Unióból, illetve más tagállamból behozott borról van-e szó. Minden esetben a hazai adót kell belföldön megfizetni, így a belföldi piacon ugyanaz az adóteher vetül a külföldi borokra is, mint a hazaiakra.
Ez fordítva is igaz, vagyis egy más tagállamban értékesített magyar bor nem a magyar adó felszámításával, hanem a tagállamban előírt adóval kerül majd a tagállami fogyasztóhoz, így az exportra kerülő borok versenypozícióira nincs hatással a jövedéki adó.
Végezetül a képviselő úr által a kormány múlt évi, ágazatra mért csapásként minősített “szüreti ajándékával” kapcsolatban szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a végrehajtott változtatások mindegyikét a szakma indítványozta annak érdekében, hogy a szőlő- és bortermelőkre vonatkozó jövedéki szabályok egyszerűsödjenek, az ágazatra kisebb terhet jelentsenek. Amennyiben képviselő úr ezeket a változtatásokat úgy értékeli, hogy a borhamisításnak szándékoztak utat nyitni, akkor ezzel egyúttal azt is állítja, hogy maga a szakma szorgalmazta a szabályok ilyen irányú módosítását.
Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
