ERDŐS NORBERT
ERDŐS NORBERT
ERDŐS NORBERT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Ugyan csak megyei adatokkal bírok, de azt gondolom, hogy országosan mintegy tízezer embert érint az a probléma, ami a megyében ezer főt számlál. A szövetkezetek életében és az egész magyar mezőgazdaság számára is jelentős esemény, mérföldkő volt az 1990-es évvel kezdődő időszak. Ezekre az évekre tehetőek a rendszerváltozás utáni átalakulást meghatározó törvények, a kárpótlási, a szövetkezeti, illetve a szövetkezeti átmeneti törvény.
A tagok és a szövetkezetek közötti vagyonok rendezéséről az 1992. évi II. törvény rendelkezik. A törvény 3. §-a kimondja, hogy a működő szövetkezeteknek az 1991. december 31-ei mérleg szerint a részjegytőkével és a termőfölddel csökkentett vagyonát e törvény és a közgyűlés határozatai szerint fel kell osztani, tehát vagyonnevesítést kell végrehajtani, amelynek határideje 1992. április 30-a volt. A törvény így rendelkezett. A határidő több mint tíz éve lejárt, mégis Békés megyében a szövetkezeti üzletrész-felvásárlás körébe tartozó mezőgazdasági szövetkezetek közül három gazdaságban nem történt meg a vagyonnevesítés, így a békéscsabai Május 1., a sarkadkeresztúri Egyetértés, valamint a választókörzetembe tartozó bélmegyeri Újbarázda Szövetkezetben. Ezeknél a szövetkezeteknél hozzávetőleg ezer fő külsős és nyugdíjas szövetkezeti tagot érint kedvezőtlenül a vagyonnevesítés elmaradása, ezáltal mintegy 160-170 millió forint bevételtől estek el ezek a személyek.
A fent említett három szövetkezeti gazdaságnál a vagyonnevesítés elmaradásának alapvető oka, hogy a felszámolási eljárás beindulása és a törvény szerinti átalakulás sem történt meg. Azok kerülnek hátrányos helyzetbe, ahol a szövetkezet vezetősége jogsértő magatartást tanúsított, nem rendelkezett a vagyonnevesítés elveinek alkalmazásával arról, hogyan és miként adják a tagok tulajdonába ezeket a területeket. Tehát, ha idáig nem jártak el jogszerűen a szövetkezetek, nem nevesítették a földeket, akkor ezeknek a szövetkezeteknek a tagjai ne is számítsanak már arra, hogy jogos tulajdonukhoz hozzájussanak?
Azokra a kérdésekre várom a választ a tárca vezetésétől, hogy ezek szerint nem minden szövetkezetre vonatkozik az 1992. évi II. törvény, vagy hogy a külső üzletrész-tulajdonosok meddig várjanak az őket megillető üzletrészre. De akár azt is feltehetném, hogy milyen következményekre számíthatnak a törvénysértő szövetkezetek. Ebből következik a cím, “A törvény mindenkire vonatkozik, vagy mégsem?”, de a legfontosabb az, hogy a tárcának vagy a kormánynak van-e elképzelése arról, és van-e szándéka abban az ügyben, hogy valamiféle kompenzációt adjanak azoknak az embereknek, ami Békés megyében ezer embert érint, az országban szerintem - nincsenek pontos adataim - 10 ezer főt ölel föl, azoknál a téeszeknél, ahol nem volt vagyonnevesítés. A kérdésem: várhatunk-e valamiféle kompenzációt?
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)
