GLATTFELDER BÉLA
GLATTFELDER BÉLA
GLATTFELDER BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Előttem több olyan felszólalás hangzott el, amelyik reagálást is érdemelne, szerintem kormánypárti képviselők indokolatlan módon megtámadták több ellenzéki képviselőtársamat, ezt méltatlan eljárásnak tartom. Vegyék észre, önök vannak kormányon, és nem az a feladatuk, hogy az ellenzék ellenzéke legyen a kormány, a kormánynak az a dolga, hogy kormányozzon, minden ilyen kirohanás az ellenzék ellen valamifajta frusztrációból fakad, esetleg talán pont azért, mert az önök elvárásaival szemben is a kormány gyengébben teljesít a mezőgazdaság ügyeiben. Gondoljanak arra, éppen napjainkban folynak demonstrációk a sertéspiac megoldatlan kérdései miatt.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Képviselőtársaik! Szeretnék ennek az előterjesztésnek az előzményeiről beszélni. Ismeretes, hogy az Európai Unió többször megreformálta az agrárpolitikáját, és ennek eredményeképpen csökkentették a mezőgazdasági árakat. Az árak csökkentését ellensúlyozandó alakítottak ki egy támogatási rendszert, amit ma már úgy hívnak, hogy közvetlen kifizetések. A csatlakozási tárgyaláson az volt a célkitűzésünk, hogy a magyar mezőgazdasági termelők ezeknek a kifizetéseknek a száz százalékát megkapják. Különböző okok miatt ezt a célkitűzést nem tudtuk elérni, az első évben ezeknek a támogatásoknak csak a 25 százalékát fogjuk megkapni, így tehát a magyar mezőgazdasági termelők hátrányba kerülnek az Európai Unió gazdálkodóival szemben.
Azonban a csatlakozási szerződésbe bekerült egy rendelkezés, miszerint az új tagállamok, így tehát Magyarország is, ha akarja, akkor ezt az első évben 25 százalékos és aztán lassan növekedő közösségi támogatást saját forrásaiból legfeljebb 30 százaléknyi mértékig kiegészítheti. Tehát ami itt történik, az nem egy örömünnep, hanem egyfajta kárelhárítás. Azt is mondhatnám, hogy ez nem is kárelhárítás, mert teljesen nem tudjuk elhárítani, hanem kárenyhítés, ugyanis próbáljuk azokat a hátrányos hatásokat mérsékelni, amelyek a mezőgazdasági megállapodásból a magyar termelőkre áramlanak. Ezzel a szándékkal egyet lehet érteni. Egyet lehet érteni azzal is, hogy a kormány próbál valamilyen garanciát nyújtani most, a népszavazási kezdeményezés előtt a magyar mezőgazdasági termelőknek, hogy ezt a pénzt ténylegesen megkapják.
(20.10)
Az a baj, hogy szerintem a kormány nem jó eszközt választott erre. Tehát szerintem az országgyűlési határozati javaslat formájánál fogva kevésbé alkalmas egy ilyen garancia megteremtésére, mint egy törvényjavaslat. A Fidesz-Magyar Polgári Párt parlamenti frakciója személyemben és Turi-Kovács Béla által benyújtott egy törvényjavaslatot, amely ugyanezt a célt tűzi ki, csak ott nem határozati módon, hanem törvény által kívánjuk a 30 százalékos kiegészítést biztosítani a gazdálkodóknak; méghozzá olyan módon, hogy ezeknek a kifizetése bíróságon is kikényszeríthető legyen. Nyilvánvalóan erre az önök által előterjesztett határozati javaslat nem alkalmas.
Mégis milyen megfontolások vezethettek ennek a határozati javaslatnak a benyújtásához? Szerintem meglehetősen kapkodóan, elég gyenge formában tették meg ezt. A bizottsági ülésen két érdekes érv hangzott el. Az egyik, hogy azért kellett ezt gyorsan benyújtani, mert ezzel is - úgy remélik - többen fognak az uniós népszavazáson az Unióba való belépés mellett szavazni. Ezzel egyet is lehet érteni, szerintem ez egy helyes elgondolás. Valóban fontos, hogy minél többen, több mint 50 százaléknyian támogassák az Unióba való belépésünket. Ha ez ehhez hozzásegít, akkor ám legyen. Még egyszer mondom: egy törvényjavaslat szerintem, amelyet mi nyújtottunk be, többet segített volna.
Viszont volt egy másik érdekes felvetés is. Font Sándor képviselőtársam utalt rá, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök úr az Országgyűlés épületében tett ígéretet arra, hogy meg fogják kapni ezt a 30 százalékos kiegészítést a magyar mezőgazdasági termelők. Csak lássuk egyébként, hogy ez óriási nagy pénz: az első évben 85 milliárd forint és az átmeneti időszak alatt pedig nem kevesebb, mint 700 milliárd forint. Az a támogatásmennyiség, amitől pedig elestünk, amiért nem a 100 százalékot, hanem csak a 25 százalékot kaptuk meg, nos az pedig 1200-1300 milliárd forint. Tehát Medgyessy Péter ezt megígérte. De azt mondta a kormánypárti képviselőtársunk, hogy sajnos az a helyzet, hogy Medgyessy Péternek - ahogy vidéken járt és tapasztalta - már nem hiszik el az emberek az ígéreteit. Ezért kell egy országgyűlési határozati javaslattal Medgyessy Péter szavahihetőségét megerősíteni. Azt gondolom, hogy erre megint alkalmatlan egy országgyűlési határozati javaslat, ahhoz inkább be kellene tartani a különböző ígéreteket, amelyeket korábban tett. Tehát például nem kellett volna megszüntetni a családi gazdaságok kiemelt támogatását, nem szabadott volna, mint ahogy azt ígérte, például a gázárakat már többször is emelni, és most újabb emelés irányába javaslatokat tenni. És sorolhatnám mindazokat a választási ígéreteket, amelyek nem kerültek betartásra.
Nézzük meg, hogy miről szól az előttünk fekvő országgyűlési határozati javaslat! Nem akarok nagyon részletesen végigfutni rajta. Az úgynevezett preambuluma, vagyis bevezető része szerintem egyszerűen dagályos, és ma már ütközik különböző dolgokkal, például az Európai Unió agrárpolitikai alapelveivel éppúgy, mint az agrártörvényünkkel. Az (1) bekezdés viszont nagyon érdekes. Az (1) bekezdésben a kormány megdicsérteti az Országgyűléssel önmagát, a korábbi kormányokkal együtt, az úgynevezett adósságkonszolidációs programokért. Nem akarok nagyon mélyen belemenni abba, hogy ilyen jellegű előterjesztés talán utoljára az ötvenes években volt Magyarországon, amikor a kormány szükségét érezte annak, hogy az Országgyűléssel magát megdicsértesse.
Ráadásul megkérdeztem néhány vidéki gazdálkodót, vajon szerintük ez miért van benne ebben a határozati javaslatban, amikor ennek semmi köze nincs sem a címéhez, sem a célkitűzéseihez. Azt mondták, hogy a kormány biztos valami ravaszságban töri a fejét. Abban töri a fejét, hogy majd különböző adósságkonszolidációs programok keretében akarja adni ezt a 30 százalékot. Bizony, ilyen gyanúkat ébreszt egy rossz előterjesztés, ezért úgy vélem, hogy ezt az egyébként határozati javaslatba nem való, a kormány öndicséretéről szóló részt egyszerűbb lenne ebből a határozati javaslatból kivenni.
Jön a (2) bekezdés, amely az érdemi résszel foglalkozik. Ebben van ez a bizonyos 30 százalékos kiegészítésről szóló kötelezettség a kormány számára. A szöveg csak azt mondja, hogy forrást kell rá biztosítani, azt nem mondja, hogy ki is kell fizetni. Ez már önmagában gondot okoz. Másrészt pedig - lássuk be - a szöveg szakmailag is rossz. Hiszen tudjuk, hogy a 30 százalék nem mindig 30 százalék, mert amikor már eléri az Európai Uniótól kapott támogatás a 80, illetve a 90 százalékot, akkor már csak 20 és 10 százalék. Tehát ez a szöveg így nem is jó. Másrészt pedig Gőgös képviselőtársam téved, amikor azt hiszi - és ezt el is mondta az előbb -, hogy ebben az egyszerűsített kifizetési rendszerben a támogatás nem lehet több mint a 30 százalék, illetve az első évben a 85 milliárd forint. (Gőgös Zoltán: Nem ezt mondtam!) Hiszen különböző források azt erősítik meg, hogy ha szigorúan jogi szempontból értelmezzük a csatlakozási szerződés szövegét, akkor az Európai Unió eredeti célkitűzéseitől eltérően ők valószínűleg rossz szövegezést készítettek a csatlakozási szerződésben, bizony több is lehet a közvetlen kifizetés. (Gőgös Zoltán: Nem ezt mondtam!) Az első évben akár 107 milliárd forintnyi is és a gabonaágazatban akár 36 százalékos is lehetne ez a nemzeti költségvetésből fizetett kiegészítés. Nem azt mondom, hogy ezt kell alkalmaznunk, csak azt mondom, hogy elvileg erre is van lehetőség. És mint ahogy arra Font Sándor képviselőtársam utalt, a kormány gondolkozik, hogy milyen kifizetési rendszert alkalmazzon majd. Tehát ez a kérdés is nyitott, ezért ezt kár lenne korlátozni azzal, ha a konkrét számot, a 30 százalékot jelölnénk meg. A mi törvényjavaslatunkban éppen ezért úgy szerepel, hogy a megengedett legnagyobb mértékig egészítse ki a kormány a közvetlen kifizetéseket. Szerintem ez pontosabb és jobb megfogalmazás.
Ráadásul - hadd tegyem hozzá - bonyolult ez a helyzet, mert az Európai Unió agrárpolitikája is reform előtt áll. Lehet, hogy a közvetlen kifizetések át fognak alakulni úgynevezett egyszerűsített farmtámogatásokká. Hogy ennek milyen technikai kifizetési rendszere lesz, azt még nem tudjuk, és hogy abban hogyan fog ez az egész rendszer működni, sajnos ezt sem tudjuk. Nem azért, mert valaki nem mondja meg nekünk, hanem mert még az EU sem tudja, és az új tagállamok, az új tagállam-jelöltek sem tudták ezt leegyeztetni az Európai Unióval. Tehát én is rugalmasabb megfogalmazást javasolnék éppen ezért.
Azt gondolom tehát, hogy ez az országgyűlési határozati javaslat nem ad arra garanciát, amire garanciát kívánna adni. Gondoljanak arra, hogy hasonló érvekkel utasították el Mátrai Márta fideszes képviselő asszony javaslatát, aki országgyűlési határozati javaslatként azt nyújtotta be, hogy a kormány garantálja az EU-csatlakozás után a nyugdíjak értékállóságát. Önök ezt azzal utasították el, hogy ilyen kötelezettséget teljesen felesleges országgyűlési határozati javaslatba foglalni, mert az semmilyen garanciát nem nyújtana erre. Ugyanakkor egy hasonló kérdésben önök maguk is benyújtanak egy országgyűlési határozati javaslatot. Sőt, ráadásul a bizottság ülésén maguk a kormánypárti képviselők is azt mondták, hogy valóban át kellene dolgozni azt a törvényt, amit módosítani akarunk, és amibe bele akarjuk építeni a garanciát, az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvényt, és abba majd ezt bele kell építeni. Önök is egyetértenek azzal tehát, hogy törvénybe foglaljuk. Ebből nem az következik, hogy ne szabályozzuk ezt egy országgyűlési határozati javaslatban is, hanem az következik belőle, hogy önök, remélem, napirendre fogják tűzni és el fogják fogadni a mi törvényjavaslatunkat.
Akkor viszont felmerül a kérdés, hogy miért szabályozzuk mindezt két helyen. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Elnök úr, kérnék még egy félpercnyi türelmet. (Derültség. - Göndör István: Ha a tárgyról beszélne, akkor nem kellene!) Egyébként szeretném megjegyezni, hogy mi számos helyen módosító javaslatokat fogunk benyújtani. Módosító javaslatot fogunk például benyújtani annak érdekében, hogy ezt a bizonyos 30 százaléknyi kiegészítést teljes egészében a nemzeti költségvetésből fizessék. Mert ahogy ezt Kékkői Zoltán képviselőtársam elmondta, valóban lenne arra lehetőség, hogy ezt az Európai Unió vidékfejlesztési forrásainak (Az elnök ismét jelzi az időkeret leteltét.) részleges…
