JÁRVÁS ISTVÁN

Teljes szövegű keresés

JÁRVÁS ISTVÁN
JÁRVÁS ISTVÁN, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Az április 3-án megtartott mezőgazdasági bizottsági ülésen a határozati tervezettel kapcsolatban elég érdemi vita alakult ki, mégpedig a tekintetben, hogy a koppenhágai egyezményt követően a 25 százalékos európai uniós pénzt, a közvetlen kifizetéseket saját nemzeti alapból 30 százalékkal ki lehet egészíteni, és ez így valójában 55 százalék. De én azért azt hiszem, nemcsak hiszem, hanem meggyőződésem, hogy ez még nem jelenti azt, hogy a mezőgazdasági vállalkozók, vállalkozások ettől több pénzt fognak kapni 2004-ben vagy 2005-ben, mint most, 2003-ban. Ez azt jelenti, hogy közvetlen kifizetésekre több pénz kerül, ez nem mást jelent. Ez nem jelenti azt, hogy abban a kasszában, abban a kalapban, amelyből a mezőgazdasági vállalkozások lehívhatják a pénzt, több lesz. Ezért kicsit álságosnak és ismétlésnek tekintem azt, hogy a 25+30 százalék nagyobb lehetőséget jelent. Igen, a közvetlen kifizetések terén. De ez nem jelenti, hogy hozzáférhetnek a gazdák, a gazdálkodók több pénzhez! Hiszen a közvetlen kifizetések, a 25 és a 30 százalék együtt e mai számok alapján olyan 160 milliárd forint körüli összeget jelenthetnek. Jól tudjuk, hogy ebben az évben, 2003-ban 235 milliárdos keret áll rendelkezésre a SAPARD-dal.
(19.20)
És ha 2004-re gondolunk, akkor legalább 260 milliárd forintnak kell lennie összesen, amit elérhet pályázatok útján és egyéb módon az agrárágazat. A 160 milliárd és a 260 milliárd között még jelentős különbség van: 100 milliárd forint. Ennek egy része vélhetően a különböző vidékfejlesztési, térségfejlesztési, környezetvédelmi és munkahelymegtartó pályázatok útján elérhető, de ami pályázattal elérhető, az is véges egyébként. Gondoljuk csak végig a SAPARD-pályázat kapcsán is: bármilyen jó lesz a SAPARD-pályázaton a lehívás százalékos aránya, a SAPARD-lehetőség ennek a kétszerese vagy háromszorosa lenne, de ez nem jelenti azt automatikusan, hogy kétszer-háromszor annyit le tudnak hívni az emberek - ez az egyik oldala.
A másik oldal: senki nem szól arról, és nincs semmilyen ismeretünk arról, hogy melyek lesznek azok a támogatások a következő évben, amelyeket az európai uniós tagságunkat követően is át fogunk vinni nemzeti támogatás formájában. És azt sem tudjuk, hogy mekkorák ezek az összegek, hiszen ez a három pillér kell hogy adja azt a pénzmennyiséget, amely a termelők, a gazdálkodók rendelkezésére fog állni.
Tehát ezek azok a kérdések, amelyek megkerülése nem teszi lehetővé, hogy érdemben beszéljünk erről - ez csak egy része a dolognak. Én egyébként személy szerint nem hiszek abban, hogy ezt a plusz 30 százalékot nem kapnák meg a gazdálkodók, nincs rá semmilyen ok. Inkább amiatt kell aggódni, hogy efölött mik a lehetőségek, és milyen formában fognak megjelenni, hiszen a gazdálkodók jelentős része, aki picit is jártas a politikában, azt kérdezi: hogy lesz nekem több pénzem 2004-ben, mint 2003-ban? Nem kérdőjelezik meg a 30 százalékot. Hogy lesz több? Ez a kérdés lényege, és ennek a megkerülését megjeleníteni szerintem nem tisztességes, még egy országgyűlési határozat formájában sem.
Ami pedig az országgyűlési határozat első részét, első pontját, az adósság konszolidációját illeti, ami az aszálykártérítéssel együtt volt, azt nem lehet kifogásolni, legalábbis az aszálykár részét. Viszont azt a részét, amely a forgóeszközhitel-elengedést célozza meg, mintegy 35-40 milliárd forint nagyságrendben - illetve ezek meg is történtek -, ez problémát vet fel, nevezetesen, legyen valaki kistermelő, kis- és középüzem vagy nagyüzem vezetője, amely gazdálkodó vagy gazdálkodó szervezet jobban el volt adósodva, nagyobb összeget kapott a hitelkonszolidációból.
Minél ésszerűbben, racionalizáltabban gazdálkodik valaki, annál kevésbé részesült ebből a forgóeszközhitel-elengedésből. Ez nem arra ösztönzi a termelőket, hogy racionalizálják a termelésüket, hanem hogy arra spekuláljanak, hogy majd el fogják ezt engedni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) Ezért nem támogattam ezt a javaslatot.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem