BURÁNY SÁNDOR
BURÁNY SÁNDOR
BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! Először is szeretném leszögezni, hogy az EU jogszabályai sem a bérekre, sem a nyugdíjakra számszerű vagy rendszerbeli előírásokat nem tartalmaznak.
A különböző EU-dokumentumok tartalmazzák az úgynevezett méltányos bérhez való jogot, konkrét mérték meghatározása nélkül, így az egyes országok bérszínvonalai között jelentős különbségek vannak. Hogy egy példát említsek: a feldolgozóipari munkások átlagkeresete Portugáliában 2000-ben a dániai színvonal 36 százalékát érte el.
Természetesen lesz hatása a belépésnek a bérekre és a jövedelmekre. Egy fejlettebb régióhoz való csatlakozás, a támogatások ésszerű felhasználása fel fogja gyorsítani a gazdasági fejlődésünket, ami nagyobb jólétet eredményez az ország lakossága számára. A reálkeresetek majd a termelékenységgel együtt növekedhetnek. (Folyamatos zaj.)
Tekintve, hogy az elmúlt két évben az ország gazdasági növekedése jelentősen visszaesett, a Medgyessy-kormánynak kell ezt a tendenciát megfordítania, annak érdekében, hogy gazdasági fejlődésünk dinamikusabb legyen. Ennek következtében a bérek fokozatosan közeledhetnek az EU átlagához. Ennek megfelelően, mivel Magyarországon a nyugdíjak emelése felerészben a bérekhez van kötve, a magasabb bérek hatását a nyugdíjasok is érzékelni fogják.
A fenti megállapítások az ország egészére vonatkoznak. Az egyéni jövedelmekben ennél érzékelhetőbb javulás is bekövetkezhet. A szabadabb munkavállalási, tanulási lehetőségeket nyilván sokan ki fogják használni, s ezáltal magasabb keresetekhez, ösztöndíjakhoz juthatnak.
Minden előzetes híresztelés ellenére nincs olyan EU-előírás sem, hogy a tagállamokban a kiskereskedelmi árakat, szolgáltatási díjakat egységes szintre kellene hozni, vagy akár csak közelíteni kellene. Aki több EU-országban hosszabb-rövidebb ideig tartózkodott, tapasztalhatta, hogy az országok között, sőt az országon belül az egyes régiókban is jelentős árkülönbségek vannak. A magyar lakosság sem 2004-ben, sem az azt követő években nem tapasztal majd több, nagyobb árváltozást, mint előtte bármikor.
Az integráción belül a versenyfeltételek, pontosabban az ennek kereteit jelentő állami szabályozások és előírások azonos elveket, normákat közvetítenek. Magyarországon a fogyasztási javak döntő hányadát érintően ezek az előírások már a hatályos jogrendszer részévé váltak, így ebből számottevő árváltozás nem származhat.
Számolni kell viszont azzal, hogy a bizonytalan eredetű és minőségű olcsó tömegáruk, bóvlik piacra kerülése megnehezül, viszont a legális hazai vállalkozások és a foglalkoztatás esélyei javulnak, jövedelemtöbblet fog keletkezni.
S végezetül akkor nézzünk néhány konkrét területet! Az iparcikkek esetén ma már nincs lényeges különbség az EU tagállamaiban alkalmazott árak és az itthoniak között, ugyanis évek óta teljesen szabad a külkereskedelem. A szolgáltatási szektorban jelentős az árkülönbség, de így van ez az egyes tagországok között is, elsősorban a jövedelmek különbsége miatt; az árakat mindenütt a helyi kereslet határozza meg. Az élelmiszerárakban sem várható általános árnövekedés.
Összességében tehát: igen, a csatlakozás konkrét előnyökkel jár, ez elsősorban fejlődési lehetőségeinket érinti, s ezek a fejlődési lehetőségek fogják megteremteni a jólét alapjait.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
