DR. ŐRY CSABA (Fidesz): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Azt még önök sem állították, hogy a magyar sajtó többsége ellenszenvvel viseltetne a Magyar Szocialista Párttal vagy a Medgyessy-kormánnyal szemben. Ennek ellenére január hónapban nincs olyan nap, amikor a polgár, ha kinyitja bármelyik újságot, bekapcsolja a televíziót vagy a rádiót, ne ugyanazt hallaná: gyárak, üzemek bezárnak vagy leépítenek, legyenek multinacionálisak vagy magyar érdekeltségűek, nagyvállalatok vagy közepesek, esetleg kisebbek - IBM, Kenwood, Salamander, Philips, Hollóházi Porcelán, Elegant Rt. és a többi. És akkor még nem beszéltünk azon nagy állami érdekeltségű vállalatokról, amelyek privatizációra várnak: MOL Rt., Villamosipari Művek, Dunaferr, Posta, Richter, Paksi Atomerőmű, Mahart, Fejlesztési és Hitelbank és így tovább, a listát folytathatjuk.
A pedagógus-érdekképviseleti szervezetek elbocsátásokat látnak a jövőbeli kormányintézkedések következtében. Az önkormányzatok, bár intézményeikben bért emeltek, de pénzt nem kaptak hozzá eleget; intézményeket összevonnak, megszüntetnek, és a hírek szerint leépítéseket terveznek.
Az emberek csak kapkodják a fejüket, néznek egymásra, és kérdezik: mi folyik itt? Tényleg, miniszter úr: mi történik itt? Ugye, emlékszünk rá: az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának középpontjában a munkahelyteremtés volt. Létre is jött mintegy 236 ezer új munkahely, és az 1997-es 8,7 százalékról 2002 tavaszára 5,6 százalékra mérséklődött a munkanélküliségi ráta.
Csekély mértékben nőtt a foglalkoztatás is, egészében véve tehát kedvező irányba indultunk el, az emberek végre bízhattak jövőjükben, tervezhették gyermekeik jövőjét, visszanyerték önbizalmukat.
A választási kampányban a szocialisták minden alapot nélkülözően 23 millió románnal fenyegették az országot, azt mondták: majd idejönnek és elveszik a munkátokat. Románok ugyan nem jöttek, jöttek viszont a szocialisták, az emberek munkája pedig egyre több helyen veszni látszik.
Miniszter Úr! A KSH 2002. október-decemberi gyorsfelmérése szerint a munkanélküliségi ráta 5,9 százalék. A múlt év decemberében 17 ezerrel többen voltak olyanok, mint az előző év azonos időszakában, akik munkát kerestek, de egyelőre hiába. A kérdésekre, amelyeket önökhöz intéztünk, önök rendre - Voltaire Candide-jának Pangloss mesterét idézően -, újra és újra azt bizonygatják: az új szocialista világ a létező világok legjobbika, minden rendben, az előző kormány a hibás, túl magasra emelte a minimálbéreket, erős forintot teremtett, de ennek ellenére önök majd megoldják a problémát, még akkor is, ha a gonosz ellenzék hangulatot kelt.
Miniszter Úr! Ha önök soknak tartják az 50 ezer forintos minimálbért, próbáljanak meg akár csak (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) két hétig megélni belőle, kifizetni az energiaárakat, taníttatási költségeket. (Az elnök ismét csenget.) Magyarázzák meg végre, miért gondolják azt...