DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! Az elsősorban jogharmonizációs célú törvénymódosítás parlamenti vitája nyugodt körülmények között és érdemi módon lezajlott, és ezúton is szeretném megköszönni, hogy a kijelölt bizottságok egyhangúlag támogatták az általános vitára bocsátást, a benyújtott módosító javaslatok pedig a jogszabály célját tartották elsősorban szem előtt.
A törvényjavaslat indokolása részletezi - és az expozéban erre utaltam is -, hogy a jogalkotási feladat ezen a téren kettős: a külföldiek magyarországi befektetéseinek garanciarendszerét tartalmazó befektetési törvényt és a külföldi cégek magyarországi fióktelepeire, illetve kereskedelmi képviseleteire vonatkozó keretszabályokat tartalmazó, úgynevezett fióktörvényt egyrészt az európai uniós szabályokhoz kell igazítanunk oly módon, hogy ez megfeleljen a csatlakozási szerződésben vállalt követelményeknek, és összhangban legyen a közösségi jogszabályokkal. Másrészt célul tűztük ki azt is, hogy a gazdasági élet fejlődése, a jogszabályi környezet változása, valamint egyre bővülő nemzetközi jogi kötelezettségeink szempontjából is revízió alá vegyük a 15 évvel ezelőtt elfogadott befektetési törvényt és a 6 éve elfogadott fióktörvényt. Azt tapasztaltuk, hogy egyes szabályok meghaladottá és egyben feleslegessé váltak. A devizaliberalizáció, az ágazati, illetve a közigazgatási és pénzügyi jogszabályok korszerűsítése is indokolja ezt.
Engedjék meg, hogy a zárszó keretében megpróbáljak eloszlatni néhány olyan félreértést, amit az általános vita során a képviselőtársaim részéről tapasztaltam. Az egyik félreértés szerint a jogszabály EU-jogharmonizáció ürügyén elvtelen és gazdaságilag indokolatlan liberalizációt vezetne be, mely nemcsak az EU-tagállamok, hanem harmadik államok vállalkozói számára is lebontana mindenfajta jogi korlátot. Ez a vélemény részben most itt, a részletes vitában is megjelent. Ez természetesen nem következik a javaslatból. A fióktörvénynek az európai gazdasági térség vállalkozóira vonatkozó 38/A. §-a, valamint a befektetési törvény módosított rendelkezései és új, 3/A. §-a, továbbá a törvényjavaslat zárórendelkezései nyilvánvalóvá teszik a különbséget az európai egységes piacon székhellyel rendelkező cégek és a harmadik országbeli vállalkozók között, mégpedig természetesen az előbbiek javára.
A mindenkori két- vagy többoldalú nemzetközi egyezmények hasonló nemzeti elbánást mondhatnak a harmadik országokból jövő befektetők számára, azonban ezek az egyezmények az Országgyűlés ellenőrzése alatt állnak. Nincs szó tehát arról, hogy ez a törvényjavaslat olyan kedvezményeket teremtene, melyek a külföldi befektetőket aránytalanul a hazaiak hátrányára kedvezményeznék.
Az előttünk fekvő törvényjavaslat tárgya kizárólag a külföldi vállalkozások hazai cégformáira vonatkozó keretszabályok megalkotása, fogalomalkotás és iránymutatás a többi jogszabály számára, ezért nincs összefüggése sem a privatizációval, sem pedig a vámrendszerrel.
A másik, általánosan megvitatandó kérdés, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat az EU-csatlakozással összefüggő jogalkotási feladat teljesítésén kívül hogyan szolgálja Magyarország gazdasági érdekeit. Az expozéban és az általános vitában is elhangzott, hogy a külföldi tőkebefektetésekre és ezen belül is a belföldön történő vállalkozásalapításokra az országnak szüksége van. A külföldi vállalkozások elvárják az átlátható és egyértelmű jogi szabályozást.
(20.10)
Ezeknek az elvárásoknak kíván megfelelni a jelen törvényjavaslat, és ezt szolgálja a meghaladott vagy felesleges adminisztratív korlátok megszüntetése is.
A harmadik kérdés, hogy a befektetési törvény valóban indokolatlanul bővíti-e a külföldiek számára a Magyarországon folytatható tevékenységek körét. Érdemes összevetni a most hatályos szabályozást és annak tervezett módosítását.
Elmondható, hogy kedvezőtlen változás nincs. Azok a tevékenységek, amelyek üzleti hely létesítésével járnak, fő szabályként továbbra is belföldi regisztrációhoz lesznek kötve. Ami pedig a határon átnyúló szolgáltatásokat illeti, a normaszövegből egyértelmű, hogy azok végzésének joga csak az európai gazdasági térségben bejegyzett vállalkozásokat illeti meg, és őket is a külön jogszabályok szerinti részletes szabályok szerint.
A jogalkotási célok, a parlament plenáris ülésén felvetett kérdések, a bizottságokban elhangzottak, továbbá a szakmai szervezetekkel történt konzultálás alapján a kormány támogatja azt a módosító javaslatot, amely egyértelművé teszi, hogy külön törvény csak az európai gazdasági térségben bejegyzett cégek fiókjainál ismerheti el az anyacég külföldi tevékenységi engedélyét. A harmadik országok vállalkozásainak fiókjait ez nem érinti hátrányosan, hiszen a magyar hatóságok a belföldi engedélyezés során nem részesíthetik őket hátrányban.
Támogatható az az indítvány is, hogy a kereskedelmi képviseletek saját jogkörben csak a fenntartásukhoz, működtetésükhöz kapcsolódó szerződéseket köthessék meg. Ezzel a működtetésük, fenntartásuk egyszerűvé válik, ugyanakkor azonban a képviseleteket nem lehet bújtatott gazdasági tevékenység végzésére felhasználni.
A kormány támogatja továbbá a jogszabály alkalmazását segítő, pontosító indítványokat is. Nagyon remélem, hogy mindazok alapján, amit részben elmondott Gyimesi József képviselő úr is, és ha a Fideszben, a frakcióban meg fogják vitatni a törvényjavaslat további sorsát, akkor arra a következtetésre fog jutni mindkét ellenzéki párt, hogy a törvényjavaslat az elfogadott módosító javaslatokkal együtt és a vitában elhangzottak alapján támogatható, és ezért remélem, hogy majd a végszavazás, illetve a módosító javaslatokról történő szavazás során ez a támogatottság megmarad, és bízom benne, hogy ez a törvény is konszenzussal fog megszületni.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
