DR. SZANYI TIBOR
DR. SZANYI TIBOR
DR. SZANYI TIBOR földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Amit az előző két esetben mondtam, annak nyomdokán szeretném a mostani hozzászólásomat is megtenni. Arról van szó, hogy ne bujkáljunk, ne ferdítsünk, hanem beszéljünk nyíltan a dolgokról, okokról, okozatokról, egyebekről.
Ön azt mondja, hogy 280 forint az önköltség. Ezt így bele lehet mondani a mikrofonokba, a közvélemény szemébe, csak ezzel egy baj van, hogy nem igaz. Van, akinek ennyi, van, akinek kevesebb, arról nem is beszélve, hogy a piac pár száz vagy pár ezer éve úgy működik, hogy aki nem megfelelő minőséget produkál, ott senkit nem érdekel a dolog önköltsége. Ne haragudjon, de ha én a parlament üléstermében elkezdenék mozdonyt gyártani, higgye el, pokoli sokba kerülne, és nem jelentkezhetek azzal, hogy nekem ez drága lett, ezért fizesse meg valaki.
Magyarországon a hatékony termelők önköltsége 230-240 forint körül van. Ugyanez az önköltség Nyugat-Európában egy picit még ennél is alacsonyabb, 220-230 forint. Egészen csúcsokat döngető esetekben, Amerikában vagy Európában még akár 200 forint alatt is meg tudnak termelni egy kiló sertéshúst. Nem az a kimozdulási pont, ahogy akármennyi is az önköltség, azt valaki fizesse meg, hanem az, hogy hatékonyan kell termelni és szervezetten értékesíteni.
Jelenleg - ön által is tudottan - válság van a sertéságazatban, mégpedig világméretű válság, mindenütt a pinceszintre mentek le az árak. Ön nagyon jól tudja, hogy Európában, de még a közeli térségekben, Csehországban és Lengyelországban is ugyanazok az árak vannak, mint amit ön is említett, 150-190 forint között mozognak, de hangsúlyozom, hogy ez csak a nem minősített túlsúlyos állomány esetében, a minőségi sertésnél még a mai napig is 220 forint körül folynak az értékesítések.
Ön azt mondja, hogy a kormány nem szolidáris, és ölbe tett kézzel nézi az eseményeket. Az interpellációk sorában erről egyszer már váltottunk szót. Akkor kronológiai sorrendben felsoroltam azt a hat intézkedést, amit ez a kormány tavaly december óta folyamatosan tett decemberben, januárban, februárban, márciusban, áprilisban. Egyszer csak azt vesszük észre, hogy hihetetlenül pörög a számláló, mert hovatovább olyan összegeket fordítunk válságkezelésre, ami a költségvetés szempontjából nemes egyszerűséggel tarthatatlan.
A képviselő úr nagyon jól tudja, hogy az idei intézkedések pénzügyi kihatása pont kétszer akkora, mint amennyit tavaly erre az ágazatra költöttünk, habár már tavaly is látszott, hogy a sertéságazat nincs egyszerű helyzetben. De azért azt is tegyük hozzá, hogy az átlagos, normális minőségű sertéshús ára egészen április végéig - tehát ennek az évben az egyharmadában - azért jó erős 260 forint körül realizálódott. Az éppen mai és nem minősített, túlsúlyos sertésekre vonatkozó alacsony felvásárlási árat ne mérje össze azzal, hogy mi történt eddig az évben, és mi az, ami még az év hátralévő részében történik. Tisztelettel jelzem önnek, ön is nagyon jól tudja, hogy az előrejelzések szerint az év végén, illetve a jövő év elején tudományos pontossággal kiszámítható módon nagyjából helyre fognak kerülni a világpiaci árak is a sertéstartás vonatkozásában.
(19.50)
Itt jön elő az, amiről beszéltem korábban is, a szervezetlenség kérdése. Azokban az országokban, kérem szépen, ahol a sertéstenyésztést jól csinálják, szervezetten csinálják, ott a jobb évek jövedelmét félreteszik a gyengébb évekre. Ezt a piaci szereplők csinálják, nem az állam csinálja. Az, hogy Magyarországon különösen az önök korábbi kormánya arra biztatta a termelőket, hogy te függetlenül mindentől, ahogy éppen neked jól esik, termeljél a magad háza környékén, aztán majd csak lesz valami, majd az állam kisegít, ezt a politikát nem lehet tovább folytatni, kérem tisztelettel.
Ilyen körülmények között csak emlékezetbe szeretném idézni azt, amit ma is elmondtam az interpellációra adott válaszomban: hat intézkedést hoztunk, és mindösszesen összhatásaiban 20 milliárd forint értékben.
Köszönöm szépen.
