DR. WIENER GYÖRGY
DR. WIENER GYÖRGY
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Képviselőtársaim! Mindazon intelmek ellenére, amelyeket Serfőző András képviselőtársam megfogalmazott, a vita egyértelműen politikai jellegűvé vált. Áder képviselőtársam is és Horváth Balázs képviselőtársam is azzal vádolja a Szocialista Pártot, hogy a legfőbb ügyész eltávolítására törekszik. Ezt Horváth Balázs képviselőtársam még megfejelte azzal a megfogalmazással, hogy egyfajta guillotine-t kíván alkalmazni a parlamenti többség.
Tisztelt Képviselőtársaim! Alkotmányos jogok gyakorlása nem jelenti a guillotine használatát. A ma hatályos alkotmány lehetővé teszi a legfőbb ügyész interpellálását, lehetővé teszi a legfőbb ügyész kérdezését, lehetővé teszi, hogy a legfőbb ügyész számára azonnali kérdést tegyenek fel. Az interpelláció nem eszköz arra, hogy a legfőbb ügyészt eltávolítsák. Ezt legjobban Áder képviselőtársamnak kellene tudnia, aki 2000 márciusában nem ezzel az eszközzel távolította el a korábbi legfőbb ügyészt, Györgyi Kálmánt. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Ön pontosan tudja, hogyan működik ez az eszköz! (Dr. Áder János: Györgyi Kálmán lemondott!)
Tisztelt Képviselőtársaim! Az volt a célja Keller Lászlónak, hogy a közvélemény tájékoztatást kapjon arról, mi is történt valójában az Országimázs Központnak az ügyében. Az volt a célja, hogy a közvélemény sokkal többet tudjon arról, hogy mi történt 2000-ben és 2001-ben, és ezzel kapcsolatosan Polt Péter legfőbb ügyésznek az az érvelése, miszerint ő nem kívánt élni a mérlegelési jogával, lehetséges, hogy jogilag helytálló, de politikailag semmiképpen sem tekinthető helyesnek, helyénvalónak. (Zaj az ellenzéki padsorokban.) Tudniillik a közérdekben okozott sérelem megszüntetése nemcsak azáltal lehetséges, hogy a szerződés semmisségének megállapítása után végrehajtják az eredeti állapot helyreállítását, az úgynevezett in integrum restitutiót. Lehetséges, hogy ezekben az ügyekben az eredeti állapotot helyreállítani nem lehetett volna, azonban mindenféleképpen a közérdeket védte volna az, ha a semmisséget kimondja a bíróság. Ebben az esetben talán a Miniszterelnöki Hivatal is elgondolkodott volna azon, hogy lehet-e továbbra is törvénysértő gyakorlatot folytatni, mert azért ne felejtsük el, hogy a legfőbb ügyész megállapította azt, hogy az Országimázs Központ törvénysértő, semmis szerződéséket kötött. Ez a legfontosabb eleme ennek az ügynek, ezt nem lehet elkendőzni, erről nem szabad megfeledkezni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Abban az esetben, ha a bíróság csak deklaratívan is állapítja meg a semmisséget, ez visszatartó hatású, egyben jelzi az állampolgároknak, hogy olyan országban élnek, ahol a törvényeket betartják, ahol a jogkövető magatartás az elsődleges, ahol a Miniszterelnöki Hivatal is arra kényszerül, hogy jogszerűen járjon el, és ahol a legfőbb ügyész szerepe nem kérdőjelezhető meg azáltal, hogy nem kíván élni azzal az eszközzel, aminek az alkalmazására lehetősége nyílik.
Tisztelt Horváth Balázs Képviselőtársam! Változott ugyan a legfőbb ügyész alkotmányos szerepe, de az alapelvek 1989 után lényegében abban változatlanok maradtak, hogy a legfőbb ügyész nem egyszerűen csak vádhatóság, hanem jóval szélesebb jogosítványokkal rendelkezik. A semmisséggel kapcsolatos legfőbb ügyészi hatáskört 1995-ben fogalmazták újra. Valóban úgy áll a helyzet, hogy ez egy mérlegelési jogkör. A parlamentnek azonban pontosan azért nyílik lehetősége interpellációra ebben az esetben, hogy megítélje, helyesen vagy nem helyesen gyakorolta-e - mint előbb említettem - a legfőbb ügyész a mérlegelési jogosítványát. Azzal, hogy a parlament megállapítja, hogy nem gyakorolta helyesen ezt a mérlegelési jogkört, természetesen nem jogalapot kíván teremteni a legfőbb ügyész eltávolítására, mert az eltávolítás jogi feltételeit az ügyészségi törvény pontosan szabályozza, ennek semmi köze az interpellációhoz. Ahogy egy minisztert nem lehet eltávolítani akkor sem, ha nyolcszor vagy tízszer leszavazza a parlament, volt számos példa erre, például 1992-ben, amikor Szabó Tamást nyolcszor szavazták le, mégis a helyén maradt, és meghatározó politikus volt.
Tisztelt Képviselőtársaim, különösen ellenzéki Képviselőtársaim! Önök azért beszélnek elsősorban arról, hogy itt a legfőbb ügyész ellen hajtóvadászat folyik, hogy leplezzék azt, hogy önök miként távolították el 2000-ben a legfőbb ügyészt, és hogy önök milyen politikai elvárásokat fogalmaznának meg a legfőbb ügyésszel kapcsolatosan, ha erre lehetőségük nyílna. Azt azonban még önök sem tudták elérni, hogy a legfőbb ügyész ne állapítsa meg az érintett szerződések semmisségét.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ne vezessék félre a közvéleményt, ne más ügyekről beszéljenek! Ma ez az ügy van napirenden, nem pedig az MSZP állítólagos ügyei. Én sem a Fidesz állítólagos vagy valóságos ügyeiről beszélnék itt.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
