NÓGRÁDI ZOLTÁN
NÓGRÁDI ZOLTÁN
NÓGRÁDI ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Szeretnék kapcsolódni a Wekler képviselő úr által elmondottakhoz, hiszen a beterjesztett határozati javaslat valamennyi pontja olyan határidőket és kötelezettségeket tartalmaz, amelyek valóban nem tűrnek további halasztást.
Engedjék meg, hogy néhány gondolatot hozzáfűzzek az egyes pontokhoz. Az 1. pontban a Duna-Tisza-közi homokhátság vízpótlásáról szóló 105/1995-ös országgyűlési határozat végrehajtásának sürgetésére kerül sor. Annál is inkább lényeges ez, hiszen 1995 óta nem került pont azokra a pontos tervekre, a pontos infrastrukturális fejlesztésekre, amelyek a Duna-Tisza-közi homokhátságon élők érdekében egyre sürgetőbb feladatot és kötelezettséget jelentenek. Úgy gondolom, hogy ezekre a nagy infrastrukturális fejlesztésekre a szükséges forrásokat feltételezhetően az európai uniós csatlakozás után lehet megteremteni. Ugyanakkor szeretném felhívni a kormányzat figyelmét arra, hogy lelkes és jól felkészült területi szereplők addig is rengeteget tudnak tenni központi költségvetési támogatással az ügy megoldása érdekében.
(21.50)
Hadd említsem csak meg a Bács-Kiskun Megyei Agrárkamarát és az általa véghezvitt programot, amely az aszály elleni küzdelemben, szárazságtűrő növények kifejlesztésében, mintagazdaságok üzemeltetésében ért el óriási fejlesztéseket, és ma reményük sincs arra, hogy bármiféle központi támogatással tovább tudják folytatni ezeket a programokat.
A 2. határozati javaslati ponthoz pusztán annyit, hogy a 2038/2003. (III. 4.) számú kormányhatározat, amely azt mondja ki, hogy szükség van az egyes területfejlesztési folyamatok követését megvalósító információs rendszer kialakítására, konkrét határidőt tűz ki, 2003. július 1-jét, ami hamarosan itt van, a kormányzat által meghatározott határidő, és 2004. január 1-jével pedig a rendszer működőképességét is biztosítani kell. Úgy gondolom, hogy ideje és fontos, hogy e határozat határideje és belső tartalma is végrehajtásra kerüljön, ugyanakkor nagy szükség van a 112/1997. (VI. 27.) számú kormányrendelet felülvizsgálatára; a területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről, a TEIR-rendszerről, annak adatokkal való feltöltéséről és a működésével kapcsolatos szabályokról van szó. Nincsenek ugyanis biztosítva azok a szakági tervanyagok, amelyek szükségesek lennének egyrészt a megyei területrendezési tervek összeállításához, másrészt pedig a települések számára a településrendezési tervek szakági anyagainak feltérképezéséhez.
Ha ez a kormányrendelet nem kerül felülvizsgálatra, akkor nem kapják meg az alsóbb tervhierarchia szintjén lévő tervezők és döntéshozók azokat a térszerkezeti terveket és övezeti szabályokat, amelyek alapján a döntéseket meg kell hogy hozzák. Ez ugyanúgy vonatkozik a megyei területrendezési tervekre, mint a településfejlesztési, településrendezési tervekre. Ha nem rögzítődnek a pontos adatszolgáltatói körök, akkor előfordulhat ugyanaz a hiba, mint amibe most az Országgyűlés került, az országos területrendezési tervről szóló törvény vitájában, hiszen úgy kellett a törvénytervezet társadalmi vitáját lebonyolítani, lefolytatni, hogy nem álltak rendelkezésre azok az információk, amelyek a szakági tervanyagokban kerültek kimunkálásra.
Ezzel együtt hadd bővítsem még a felülvizsgálandó törvények körét az 1997. évi LXXVIII. törvénnyel, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvénnyel, amely a települések műszaki nyilvántartásának egyes kérdéseit taglalja - úgy gondolom, hogy ez sem hagyható ki, vagy ez sem merülhet feledésbe.
Végül, engedjék meg, hogy foglalkozzak a 3. határozati javaslati ponttal, amelyre egészen pontosan 2002 júniusában a VÁTI által készített Tisza-térségi területrendezési tanulmányterv már egyfajta javaslatot is tesz az integrált földhasználattal. Az integrált földhasználat három szempontot vesz figyelembe. Az első szempont a természeti értékek megőrzése, a második szempont az ár- és belvízvédelem által veszélyeztetett területeken a területhasználat és a -védelem optimális arányának kialakítása, és a harmadik nagyon fontos szempontja az integrált földhasználatnak, hogy figyelembe veszi, hogy az ott élő társadalom, az ott élő helyi közösség megélni akar, helyben kíván maradni, egzisztenciáját, gazdaságát biztosítani kívánja.
E hármas egységben lehetséges csak megfogalmazni az integrált földhasználat körülményeit úgy, hogy a helyi közösségek, a helyi társadalom gazdasághoz fűződő alapvető érdekei érvényesüljenek, és közben az ár- és belvízvédekezés, a használat és a védelem és a természeti adottságok fenntartása, megtartása is lehetővé váljon.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)
