DR. NÉMETH IMRE
DR. NÉMETH IMRE
DR. NÉMETH IMRE földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon furcsa szócsata és véleménynyilvánítás tanúi vagyunk néha az európai uniós csatlakozás ügyében, amikor vidéken járunk. Azt kell megállapítanom, hogy vannak egyesek, akik ugyan a hozzászólásaikban az európai uniós csatlakozást mondják, ugyanakkor mást sem hangoztatnak, mint negatívumokat a csatlakozás feltételrendszerét illetően.
Medgyasszay László képviselőtársam felszólalása is kicsit ezekre az emberekre emlékeztet. Úgy gondolom, hogy a kormánynak nem áll érdekében rózsaszínebb képet festeni a magyar mezőgazdaság európai uniós csatlakozásáról, mint a valóság, mert - meg vagyok győződve róla - összességében a magyar mezőgazdaság pozitívan jön ki az európai uniós csatlakozásból, hiszen egy olyan fejlődési pályára tud ráállni, amelyet eddig nemzeti forrásból nem tudtunk számára biztosítani. Az információkat tekintve úgy gondolom, hogy valóban minden mezőgazdasági termelőhöz el kell juttatni azokat az információkat, amelyekből egyénenként is le tudják mérni, hogy a valós helyzetük miképpen alakul, és ezt nyugodtan meg lehet tenni, hiszen meg vagyok győződve róla, hogy Koppenhágában nem vesztettünk csatát. Egyébként ezt a csatát nem a finisben, Koppenhágában vívtuk, hiszen a tárgyalási fejezetek közül 23-at az előző kormány zárt le. Ha ezek nem voltak megfelelőek, akkor, úgy gondolom, a tükörbe kellene ezeket a véleményeket elmondani.
De nézzük meg, hogy a mezőgazdaság pénzügyi helyzetét illetően milyen pozícióba kerül a magyar mezőgazdaság. E tekintetben néhányszor az a vélemény is megfogalmazódik, hogy esetleg rosszabbul jártunk Koppenhágában, mint a többi csatlakozó ország. E tekintetben, hogy ne saját véleményt mondjak, szeretnék idézni Klaus Frohbergnek, a bonni egyetem fejlődéskutató intézete igazgatójának egyik előadásából, illetve tanulmányából, aki a következőt írta: “Magyarország a rendelkezésére bocsátott támogatás szerint a mezőgazdaságban elért értéktöbblet 58 százalékát kapja, az egy hektárra jutó támogatás 176 euró, az egy munkavállalóra jutó támogatás pedig több mint 4000 euró. E mutatók szerint Magyarország a csatlakozó országok közül nemcsak a legkedvezőbb pozíciót érte el, hanem a támogatások és mezőgazdasági értéktöbblet-termelés tekintetében a régi tagországok átlagáénál is kedvezőbb pozícióra tesz szert, ha 100 százalékos támogatást kap.” S nem folytatom a tanulmányban leírt adatokat, egy független, elfogulatlan kutató ember írta ezt.
Úgy gondolom, hogy a piaci verseny, illetve a piacszabályozás tekintetében a magyar mezőgazdasági termelő, a magyar gazdák nem vágynak többre már nagyon régóta, mint hogy kiszámítható piaci viszonyok közé kerüljenek. Hiszen a magyar mezőgazdaság egyik legnagyobb problémája az, hogy hihetetlen mértékben ingadoznak az árak, abszolút nem tudják a mezőgazdasági termelők kiszámítani vetéskor, hogy az aratáskor eredményt tudnak-e realizálni vagy veszteségük lesz. Ez nemcsak azért történik, mert az időjárásnak kitett feltételek között gazdálkodnak, hanem azért, mert a piacszabályozáshoz szükséges források Magyarországon az elmúlt évtizedben sem voltak elegendőek. A csatlakozás első napjától egy olyan rendszer fog ránk vonatkozni a közös agrárpolitika tekintetében, amely lényegesen kiszámíthatóbb feltételeket teremt a mezőgazdasági termelők döntő többsége számára. Természetesen lesznek olyan ágazatok, ahol nem lesznek meghirdetve intervenciós árak. Nincs olyan szoros piacszabályozás, e tekintetben a verseny dönti el, hogy melyik termelő tud piacon maradni.
Soha nem titkoltuk, hogy ha mérlegeljük a pozitív és a negatív hatásokat, a csatlakozást követően az ezen ágazatokban dolgozó mezőgazdasági termelők további munkáját és jövedelemszerzési lehetőségét alapvetően az fogja meghatározni, hogy milyen hatékonyan dolgoznak, mennyi árbevételt tudnak a minőségi termékeik alapján a piacon realizálni. Az átmenet agrárpolitikája őrájuk is vonatkozik, az ő technikai felzárkóztatásukat (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), az átmenti időben való segítésüket is szolgálja.
Tehát összességében úgy ítélem meg, hogy a pozitívumok és a negatívumok mérlegre tételével a magyar mezőgazdaság egyértelműen jobb helyzetbe kerül, kiszámítható (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) fejlődési pályára állhat a csatlakozást követően.
Köszönöm a lehetőséget. (Taps az MSZP padsoraiból.)
