BERNÁTH ILDIKÓ
BERNÁTH ILDIKÓ
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A benyújtott módosító javaslataim részben az országos jelentőségű logisztikai központokat, részben a 82-es főútvonalat, részben pedig a szentkirályszabadjai repülőtér átsorolását érintik.
Elsőként az országos jelentőségű logisztikai központok és térségeik besorolásához benyújtott módosító javaslatomról szólnék néhány szót. A közép-dunántúli körzetben a kormány benyújtott javaslata szerint a központ Székesfehérvár, a részközpont pedig Dunaújváros. Veszprémiként keserű szívvel állapítottam meg, hogy Veszprém mint a megye székhelye, az észak-balatoni térségnek az egyik fontos központi települése még részközpontként sem jelenik meg a benyújtott javaslatban, akkor, amikor a gyorsforgalmi út, a kettős hasznosítású repülőtér és a törzsvasúthálózat mentén helyezkedik el a városunk. Arról már nem is beszélve - bár ez nem logisztikai téma - hogy mégiscsak 1100 éves érseki székhely, és itt működik a régió egyetlen egyeteme.
Úgy gondolom, ezek az adottságok mind alkalmassá teszik arra Veszprémet, hogy legalább logisztikai részközpont legyen. Örülök annak, hogy a kormány ezt a benyújtott módosító indítványomat támogatta, így részközpont lehet Dunaújváros mellett Veszprém is.
Annak sajnos nem örülök, de azért reménykedem, hogy esetleg a kormány változtat álláspontján, hogy a szentkirályszabadjai repülőtér, amely jelenleg kettős hasznosítású… - és sokan emlékeznek arra, hogy erre a módosításra még az előző kormányzati időszakban került sor, amikor az addig kizárólag katonai repülőtérként működő repülőtér katonai-polgári hasznosításúvá lett, oda került átsorolásra a balatoni törvény elfogadása során. Ennek a repülőtérnek az észak-balatoni térségben rendkívül jelentős szerepe van, nemcsak idegenforgalmi és turisztikai szempontok miatt, hanem, mint említettem, ebben a térségben olyan lehetőségek vannak, olyan elképzelések születtek, amelyek a befektetők számára akkor teszik vonzóvá Veszprémet és Veszprém környékét, ha könnyen, gyorsan megközelíthető; nemcsak akkor, amikor valaki utazni kíván, hanem akkor is, ha árut akar szállítani.
Szekeres Imre államtitkár urat, aki itt ül most benn az ülésteremben, akiről nagyon jól tudom - gondolom, nem vagyok ezzel egyedül -, hogy szoros veszprémi kötődései vannak, arra kérem, ne felejtse el ezeket a kötődéseket; se ön, se a turisztikai államtitkár, Pál Béla, se pedig Mesterházy Attila, aki a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium politikai államtitkára, és szintén veszprémi származású.
Nagyon reménykedem, hogy a veszprémi lobbi lesz olyan erős, hogy ezeknek a módosító indítványoknak a támogatását eléri a kormánynál. Hiszen valamennyien ugyanazt akarjuk: hogy Veszprém elinduljon egy olyan fejlődési pályán, amellyel méltó versenytársa, vetélytársa lehet más dunántúli városoknak, és olyan életlehetőséget, megélhetést és biztonságot nyújtson az ott élő veszprémieknek, Veszprém környékieknek, illetve azoknak a vállalkozásoknak, amelyek már nagy érdeklődést tanúsítanak a lehetséges fejlődés iránt, hogy ez mindenkinek elégedettségére, örömére szolgáljon.
Ugyanezt kérem a 82-es út tervezett útirányának módosítását illetően. Hiszen ha Szekeres Imre államtitkár úrnak azt mondom, hogy Gyulafirátóttól menne le tovább a 82-es út, és felüljárón rácsatlakozna a szentkirályszabadjai repülőtéri útra, onnan pedig menne tovább Almádiba, ezzel a külső körgyűrű mellett élőknek, a kádártai út mellett élőknek, illetve a Cholnoky-lakótelepen élő embereknek - körülbelül kétezer főnek - az életkörülményeit tennénk jobbá, mert a környezetszennyezés, amit az átmenő gépjárműforgalom nap mint nap “nyújt” az ott élőknek, egyre nagyobb terhet jelent. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Ehhez kérem az ön személyes támogatását is.
Köszönöm.
