NÓGRÁDI ZOLTÁN

Teljes szövegű keresés

NÓGRÁDI ZOLTÁN
NÓGRÁDI ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Hadd csatlakozzam néhányuk véleményéhez, elsőként Lezsák képviselő úr megfogalmazott véleményéhez. Úgy tűnik, közösen támogatjuk Balsay képviselő úrnak az ajánlás 70. pontjában megfogalmazott módosító javaslatát a térdigitális rendszerek kialakításáról, a kormányzati felhatalmazásról és ezzel kapcsolatban egy kormányzati többletfeladatról. Ennek a törvénynek a tervezési időszakában ugyanolyan hibát követtek el, mint korábban, egyszerűen nem kerültek nyilvánosságra azok a szakági és ágazati tervek, amelyek alapját képezték ennek a törvénytervezetnek, nem kerültek nyilvánosságra az 1:500 000-es térképmellékletek és a szöveges munkarészek sem. Ez egyrészt alapvetően akadályozza a törvénytervezet megértését, másrészt az ehhez való alkalmazkodást.
Egy alkotmánybírósági állásfoglalás rögzíti, hogy a területrendezési tervek között hierarchikus viszony van - beszélünk az országos, a megyei és a települési szintekről -, annak ellenére, hogy ezek között a szintek között nincs önkormányzati hierarchikus viszony. Ez azt jelenti, hogy a településeknek alkalmazkodniuk kell saját településrendezési terveik elkészítésekor ezen területhasznosítási kategóriákhoz és övezeti besorolásokhoz. Ha nincs nyilvánosságra hozva és nem ismert azoknak az ágazati és szakági térképszelvényeknek a részletes kibontása és szöveges munkarésze, amelyek alapján ez elkészült, akkor nem tudják a települések, államtitkár úr, hogy mit határoz meg rájuk ez a törvénytervezet. Nem tudjuk megítélni, hogy lakosainkra, az ország településeinek gazdasági és társadalmi folyamataira milyen hatással van. Ezért nagyon fontos Balsay képviselő úrnak ez a módosító javaslata, hiszen ez egyszer s mindenkorra rögzíti ennek a fontos térdigitális rendszernek a kormányzati feladatként történő meghatározását.
Sajnos nekem is ellent kell mondanom Szekeres államtitkár úrnak a négy kritérium kapcsán. Nagyon-nagyon sok olyan módosító indítványt utasított el egyszerű rutinból a kormányzati többség a bizottságokban, amelyek megfeleltek ezeknek a kritériumoknak.
Tisztelt Államtitkár Úr! Területi tervekről beszélünk, és ezeken belül beszélünk területfejlesztési tervekről és területrendezési tervekről. A kettő összefügg egymással. A területrendezési terv az, amely érvényesülést ad a településfejlesztési és a területfejlesztési terveknek. Ez a törvénytervezet nem egyfajta kormányzati többségi, jól bevált mechanizmus leszavazásos módszerét kellene képezze, hanem azt, hogy érvényesülést adjon a település- és területfejlesztési terveknek, lehetőséget adjon arra, hogy az ország térszerkezeti és fizikai térképi lehatárolásában megjelenjenek azok a fejlesztések, amelyek megvalósítása révén a területfejlesztési dokumentumokban rögzített célok is megvalósulhatnak. Úgy gondolom, ha lenne valós decentralizáció, mint ahogy nincs - és belátható időn belül, tisztelt államtitkár úr, az önök kormánya sem szándékozik ezt a decentralizációs folyamatot elindítani -, akkor lenne lehetőség arra, hogy a megyei területrendezési tervekben megfogalmazott célokat megyei forrásokból lehessen megvalósítani. De mivel erre nincs forrás, ezért természetesen mindenki igyekszik a saját területét érintő fejlesztési elképzeléseket, területrendezési szempontból fontos fizikai lehatárolásokat, területfelhasználási elképzeléseket, övezeti behatárolásokat és egyéb fejlesztési elképzeléseket rögzíteni az országos területrendezési tervben.
Ez annál is inkább érvényes, mert a törvény preambulumában szerepel, hogy ez a törvény és az ehhez kapcsolódó fejlesztési elképzelések részét képezik az ország strukturális és kohéziós politikai elképzeléseinek, amely az európai uniós csatlakozás révén érvényes. Ha tehát önök módosító javaslatokat utasítanak el annak alapján, hogy nem országos jelentőségűek, legfeljebb területi jelentőségűek, és nem kerülhetnek bele a törvénybe, akkor elzárják a lehetőséget az elől, hogy a strukturális és kohéziós politika ezeket figyelembe vehesse.
A következő nagyon fontos kérdés - amely szintén Balsay képviselő úr módosító javaslatához kapcsolódik az ajánlás 10. pontjában, és Lezsák képviselő úr ezt jelezte - az úgynevezett kiemelt térségek meghatározása és az elsivatagosodás kérdése. Nincsenek lehatárolva a kiemelt térségek, államtitkár úr, a törvénytervezetben, csak a Balaton van megemlítve. Az elsivatagosodási kérdés pedig azért nagyon lényeges, mert az európai uniós csatlakozásunkkal, illetve a felvétel kapcsán lecsökken az Európai Unióban az átlagos GDP, és ez azt jelenti, hogy már nemcsak elmaradott térségről, hanem legelmaradottabb régióról és ennek a lehatárolásáról is beszél az Európai Unió. Nagyon lényeges lenne, hogy az elsivatagosodó magyarországi Alföld belekerüljön abba a legelmaradottabb térségi kategóriába azokkal a támogatásokkal, amivel ezen segíteni lehetne. Ezért nagyon fontosnak tartom az elsivatagosodás kiemelt övezetként történő kezelését, azon néhány százezer ember gazdasági és társadalmi problémáinak a megoldását, akiket ebben a térségben ez érint.
Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem