ELNÖK (dr. Szili Katalin)
ELNÖK (dr. Szili Katalin)
ELNÖK (dr. Szili Katalin): Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt megkezdenénk mai munkánkat, engedjék meg, hogy megemlékezzem Neumann János születésének 100. évfordulójáról. A napokban, pontosan december 28-án lesz száz esztendeje, hogy Budapesten megszületett Neumann János matematikus, matematikai fizikus, a XX. század tudománytörténetének egyik legnagyobbja, akinek sajnálatosan rövid 54 esztendőt adott az élet. Jellegzetes alakja volt annak a tudóscsoportnak, akiket amerikai kollégáik tréfás tisztelettel magasabb kozmikus civilizációt képviselő marslakóknak hívtak, akik egymás közt érthetetlen nyelven, magyarul kommunikáltak, és közben korukat meghaladó zseniális gondolataikkal termékenyítették meg a múlt század fizikáját, technikáját.
Ezek a marslakók a XIX. és XX. század fordulóján Budapesten látták meg a napvilágot. Szellemi képességeik egy olyan történelmi pillanatban ragyoghattak fel - mert sajnos ez csak egy pillanat volt -, amikor hazánk a lehető legközelebb volt a világ boldogabbik feléhez, Európához, ahová most mindannyian törekszünk. Nem volt a kornak tudományos gondolata, művészeti-szellemi áramlata, amit e különösen fogékony évtized után ne tudott volna szinte azonnal magába fogadni, nem másolva, de adaptálva az új eszméket. Ez volt az a kor, amely megteremtette azt a hallatlanul magas színvonalú oktatási rendszert, amely felnevelte őket.
Az itt kapott műveltséget, szellemiséget, sokoldalúságot megőrizte ez a nemzedék, bárhová vetette a sors. Sajnálatos, hogy ezeket a szellemóriásokat XX. századi történelmünk tragikus fordulatai arra késztették, hogy külföldön bontakoztassák ki képességeiket, de mindvégig ragaszkodtak magyar gyökereikhez.
Neumann János zsenialitása már középiskolai tanulmányai idején kitűnt. Egyetemi tanulmányait befejezve megnyílt számára a tudományos karrier Németországban, majd az Egyesült Államokban. Elméleti matematikai tudása mellett a második világháború idején bekapcsolódott az amerikai atomprogram munkálataiba. Ez vezetett a korszerű számítástechnika megalapozásához. Neumann tagja volt az amerikai atomenergia bizottságnak, lojális volt az Egyesült Államokhoz, de nem volt héja. Épp az ő becslései alapján vetette el Truman elnök az atomfegyver bevetését a koreai háborúban. Bár Nobel sajátos magánokok miatt nem alapított matematikai díjat, egyikük, a Nobel-díjas Lánczos Kornél szerint Neumann a legkiválóbb matematikus a XX. században.
Ha most tisztelettel emlékezünk meg róla, nem tudom elhallgatni azt a reményemet, hogy születnek, nevelődnek hazánkban olyan tehetségek, akik méltó utódai lehetnek Neumann generációjának, és talán meg tudjuk teremteni azt is, hogy munkásságukat itt, a szülőföldön bontakoztathassák ki.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
