DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Először némi pontosítással szeretném kezdeni a választ, hiszen a képviselő úr által elmondottakban legalább két ponton olyan téma is szerepelt, amelyet, úgy gondolom, érdemes pontosítani.
Az első: képviselő úr, a most számunkra rendelkezésre álló számok alapján semmiképpen nem állítható az, hogy 3 vagy 4 százalékkal magasabb inflációs mértékről lenne szó, mint ahogy az a képviselő úr interpellációjában szerepelt, mint az előző évben volt, hiszen teljesen nyilvánvalóan, ha 2-t mondott volna a képviselő úr, akkor az is csak épphogy megütötte volna azt a mértéket, mint ami a valóságos mérték.
A másik pontosításom úgy szólna, hogy a képviselő úr pontosan fogalmaz az interpellációjában, amikor a 2003. évi legalacsonyabb inflációs mértéket mint 2003 májusában mért inflációs mértéket megemlíti, azonban szeretném, ha figyelembe venné azt is, hogy ennek természetesen az éves inflációra gyakorolt hatásaként van egy olyan következménye is, hogy vélhetően és várhatóan, mint ahogy ennek az évnek a januárjában már erről beszéltünk a parlament bizottságában is, ennek az évnek az inflációs lefutása úgy volt prognosztizálható, hogy nagyjából az ötödik hónapig egy növekvő inflációs mérték és az ötödik hónaptól kezdődően egy csökkentő inflációs mérték lesz várható ebben az évben. Ezen túlmenően a májusi inflációs adatban, mint ahogy azt már a szakértők, illetve a Pénzügyminisztérium is közzétette, két körülménynek volt meghatározó szerepe, nevezetesen a korábbihoz képest jelentősen megnövekedett olajár miatti olajtermékár alakulásának, illetve a mezőgazdasági áraknál bekövetkezett jelentősebb mértékű, 10 százalékot meghaladó, elsősorban a primőr termékeknél meghaladó áremelkedési mértéknek.
Mindezt figyelembe véve, úgy gondolom, érdemes még azt a trendet is mérlegelni és végiggondolni, hogy egy hónap alapján kialakult inflációs mérték nem teszi azt sem szükségessé, sem lehetségessé, hogy ezt követően bárki egy másik, ez évre várható értéket határozzon meg mint a lehetséges infláció ez évi mértéke. Meglehetősen korrekt és visszafogott volt a Magyar Nemzeti Bank reagálása az egyhavi inflációs mérték magas voltára, és ezt követően sem gondolta úgy, hogy az év végére várható inflációs mértéket, illetve a 2005. év végére várható 4 százalékos inflációs mértéket korrigálni kellene ezek miatt a hatások miatt.
Összegezve, képviselő úr, még azt is szeretném pontosítani az ön által elmondottakból, hiszen ez itt már napirend előtti hozzászólásban is elhangzott, hogy ha önök nem veszik figyelembe a nyugdíjasok inflációalakulásának a kompenzálásaként kifizetett vagy részben ezért kifizetett egyhavi nyugdíjemelésnek a mértékét az elmúlt öt hónap nyugdíjtöbbleténél, akkor persze igaz lehet az a szám, amit ön mond, hogy 6,3 százalék áll szemben a 8,2 százalékkal, de azt gondolom, hogy miután kifizetésre került az egyhavi pluszpénz, ezért nyilvánvalóan ezt is figyelembe kell venni a nyugdíjas-jövedelmek alakulásánál.
(15.10)
Összegezve: úgy gondolom, noha nem lehetünk teljesen nyugodtak a tekintetben, ahogy az infláció mértéke az év eddigi időszakában alakult, nincs semmi okunk arra, hogy farkast kiáltsunk, és megijedjünk a folyamatoktól. Ezek a folyamatok a következő hónapokban csökkenő inflációs mértéket fognak hozni, és az év végére lehetségesnek látjuk a hivatalosan jelen pillanatban is a honlapunkon szereplő 6-6,5 százalék közötti inflációs mérték alakulását. Az a megfogalmazás, amire képviselő úr hivatkozott, azt jelentette, hogy megnőtt annak a kockázata, hogy a 6,5 százalékos mértékhez lesz közelebb az év végére, nem pedig a 6 százalékhoz, mint ahogy a prognózisban szerepelt.
Ezt figyelembe véve kérem válaszom elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)
