KÖRÖMI ATTILA
KÖRÖMI ATTILA
KÖRÖMI ATTILA (független): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! A Magyarországtól elcsatolt területeken élő magyarok akaratuk ellenére, kollektív módon fosztattak meg magyar állampolgárságuktól. Az eltelt tíz év tapasztalata azt mutatja, hogy a magyar állampolgárságról szóló hatályos törvény nem adott történelmi jóvátételt a kisebbségi létben élő nemzettársainknak. Ellenkezőleg, a történelemszemlélettől idegen rendelkezései áttételesen gyorsítják a határainkon túl élő magyarok asszimilációját, és a magyarországi lakóhelyhez kötött állampolgárság biztosítása miatt akár a szülőföldjükről történő elvándorlásra is ösztönzik őket.
Ezt a helyzetet felismerve, valamint Magyarország európai uniós csatlakozása után a határon belül és azon kívül élő magyarok közötti különbségtétel további negatív hatásait kivédendő és a szülőföldön maradást elősegítendő került népszavazásra a Magyarok Világszövetsége kezdeményezése a határainkon túl élő magyarok kedvezményes honosítása érdekében, és a 2004. december 5-ei népszavazás a szavazatok többségével a történelem kényszere folytán a magyar állampolgárságtól megfosztott magyar közösségek tagjainak kedvezményes honosítása mellett voksolt.
Ezért, a történelmi jóvátétel szükségességét szem előtt tartva, az igazságosság és a méltányosság elvétől vezérelve és a határainkon túl élő magyarokat a mai napig gyakran érő atrocitások megszüntetésének elősegítése érdekében december 16-án nyújtottam be törvényjavaslatomat az Országgyűléshez, melynek legfőbb célja az, hogy a trianoni határokon túl élő magyarok számára történelmi jóvátételként a magyar állampolgárságuk jogfolytonosságát és a születés által szerzett jogosultság alanyi jogi jellegét helyreállítsa.
A legfontosabb javasolt változtatások:
1. A legalább egyéves Magyarországon belüli tartózkodás kötelezettségének eltörlése abból az általánosan elfogadott nemzetstratégiai célból fakad, mely szerint a határon túlra kényszerült nemzetrészeket a magyar állam a szülőföldön történő boldogulásban segíti.
2. Az állampolgárságért folyamodó határon túli magyarok gyermekeik magyar szellemiségben történő nevelése nyilatkozatban vállalt kötelezettségének morális jellege van. A morális kötelezettség beemelése a törvény szövegébe a határon túli nemzetrészek asszimilációs veszteségeit hivatott csökkenteni, illetve a visszamagyarosodást bátorítani.
3. Az alkotmányos alapismeretek vizsgakötelezettségének eltörlése a törvényjavaslat fő célkitűzéséből fakad, és azt jelenti, hogy a jogfolytonosság helyreállítása nem lehet függvénye az illető iskolázottsági szintjének. A kötelezettség fennmaradása esetén a határon túli magyarok akár jelentős részét de facto kizárnánk a történelmi jóvátétel hatálya alól.
4. A határon túli magyarok esetében - másokkal, más kérelmezőkkel szemben - a méltányosság elve alapján lényegesen rövidebb időt kell megjelölni arra, hogy a honosítási kérelem előterjesztését a belügyminiszter megküldje a köztársasági elnöknek.
A törvénymódosítás rendelkezései összhangban vannak a népszavazáson feltett kérdés szellemiségével, és a 84 évvel ezelőtti traumához képest nem mérhető türelemmel veszik figyelembe a mai magyar társadalom pártpolitika által vezérelt érzékenységét, akár érzéketlenségét is.
A Magyar Köztársaság elnöke december 6-án kérte az Országgyűlést, hogy a népszavazás végeredményét figyelembe véve az Országgyűlés kezdje meg a határon túli magyarok kedvezményes honosítása érdekében munkáját; a köztárasági elnök úr szavaira figyelemmel a mai napon a törvényjavaslatot számára is megküldtem.
Remélem, a tisztelt Ház a tavaszi ülésszakon vagy esetleg a bizottsági szakban, még rendkívüli bizottsági ülést is tartva esetleg januárban megkezdi az általam benyújtott törvényjavaslat vitáját.
Köszönöm, hogy meghallgattak.
