CSABAI LÁSZLÓNÉ
CSABAI LÁSZLÓNÉ
CSABAI LÁSZLÓNÉ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Négy témával kapcsolatban külön-külön szeretnék szólni azokról a véleményekről, azokról az érvekről, amelyek a törvénymódosítás szükségességét indokolják.
Először is: az önkormányzati bizottság vitájában is felmerült az a kérdés, hogy a kezelői jog visszaállításával vajon a tanácsrendszert hozzuk-e vissza, hiszen a kezelői jog általános jog volt, tulajdonhoz való viszony volt a rendszerváltás előtt, és több képviselőtársam fogalmazott úgy, hogy bebizonyosodott ennek a működésképtelensége. Ezek a képviselőtársaim néhány dologról elfeledkeznek, hiszen a rendszerváltás előtt a kezelői jog alanyi jog volt a tulajdonhoz, most pedig az önkormányzat döntése alapján keletkezik ez a jog, hiszen az önkormányzatnak kell arról dönteni, hogy a tulajdonában lévő közműveket vagy intézményeket kezelésre átadja-e gazdasági társaságnak, alapítványnak vagy intézménynek. Nagyon érdekes a törvénytervezetben, hogy ezt a jogot a képviselő-testület nem adhatja át sem bizottságnak, sem a polgármesternek. Tehát ez a képviselő-testület joga.
A másik az önkormányzaté. Hogyan juthat ehhez a joghoz az a szervezet, amelyik ezeket az önkormányzati tulajdonban lévő eszközöket, ingatlanokat, vezetékeket működtetni akarja? Kétféleképpen lehet hozzájutni: ha százszázalékos önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság vagy önkormányzatok tulajdonában lévő gazdasági társaság működteti ezt a tulajdont, kezelői jogként használja ezt a tulajdont, akkor ki lehet őt jelölni, és ez a kijelölés szintén a képviselő-testület joga és lehetősége. Versenyszférába tartozó gazdasági társaság csak nyílt és szabályozott pályázat útján juthat a kezelői joghoz, ahol mindenki láthatja, hogy az illető gazdasági társaság milyen kötelezettséget vállal és ehhez milyen joga tartozik.
Szintén nagy különbség a korábbi kezelői joghoz viszonyítva, hogy kötelezettségeket, jogokat és lehetőséget tartalmaz ez a kezelői jog. Ez pedig arra vonatkozik, hogy értékcsökkenési leírást elszámolhat. Ezzel megszűnik az a jelenleg működő lehetetlen helyzet, hogy például szennyvíz- vagy vízvezetéket átadnak az önkormányzatok működtetésre gazdasági társaságnak, a tulajdon az önkormányzatnál marad, a gazdasági társaság értékcsökkenési leírást nem számolhat el, és amikor felújításra szorul ez a vezeték, akkor ott van a kérdés, hogy a gazdasági társaság vagy az önkormányzat nyúljon-e forrásaihoz, és újítsa fel ezt az eszközt, és hogy ki aktiválja ezt az eszközt. Ezt a ma működő egyébként rossz helyzetet szabályozza a kezelői jog, és teszi rendbe úgy, hogy a tulajdon az önkormányzatoknál marad; és pontosan ellentétes néhány ellenzéki képviselőtársam véleményével a törvénymódosítás, hiszen nem az önkormányzati tulajdonhoz való viszonyt csorbítja, hanem erősíti ez a törvénymódosítás.
Nagyon fontos, hogy törvényi garanciák vannak arra vonatkozóan, hogy a kezelői jog nem jelenti azt, hogy jelzáloggal meg lehessen terhelni az ingatlant, nem lehet harmadik személynek átadni az ingatlant, nem lehet eladni az ingatlant. Tehát sokféle garanciával biztosítja a törvény azt, hogy ez a kezelői jogként átadott ingatlantömeg az önkormányzat tulajdonában megmaradjon, lehetőleg olyan műszaki színvonalon, amilyen műszaki színvonalon a gazdasági társaság vagy éppen a kezelő szerv ezt átvette. Éppen ezért az MSZP-frakció nevében és mint gyakorló polgármester támogatom és fontosnak tartom ennek a törvénymódosításnak az elfogadását.
A hitel kérdésében Devánszkiné képviselőtársam pontosan megfogalmazta azokat a kérdéseket, amelyeket a törvénytervezet tartalmaz, amely egyértelműen meghatározza a saját bevételek körét és meghatározza a kötelezettségek körét. A hitelkorlátnál egyértelműen fogalmazza meg a törvény, hogy az éven belüli likvidhitel a hitelkorlát alá nem tartozik, és egyértelműen fogalmaz a törvény arra vonatkozóan is, hogy a saját bevételek közül mely bevételekkel módosul az a kör, amit a hitelkorlátnál figyelembe kell venni.
Az önkormányzati bizottságban felvetésként fogalmazódott meg az a kérdés, amit az önkormányzati érdekképviseletek, érdekszövetségek már korábban is megfogalmaztak, hogy a gépjárműadó, amelyik a jelenlegi kormány döntése, illetve a parlament döntése alapján száz százalékban az önkormányzatoknál marad, legyen helyi adó, és mint ilyen helyi adó, számítson be abba a körbe, ami a hitelkorlátnál figyelembe veendő.
Indoklásként szeretném elmondani, hogy elsősorban a kistelepüléseknél, ahol nagyon kevés az iparűzési adó, nincsenek ingatlanbérlemények, nincsenek olyan bevételek, amelyek a hitellehetőséget biztosítanák, nagyon hasznos lenne, ha a gépjárműadó helyi adónak minősülne, és a hitellehetőségük ezzel kinyílna.
Arról is őszintén kell azonban beszélni, hogy a jelenlegi kormány segített azon a helyzeten, hogy az európai uniós pályázati pénzek előfinanszírozását meg tudják oldani az önkormányzatok, hiszen 30 százalékos mértékig az önkormányzatok előleget kaphatnak erre a célra.
A harmadik téma a gazdasági program megfogalmazása. Ezt az ÁSZ szinte minden éves beszámolójában mint problémát veti fel, részben az önkormányzatokat kritizálja ebből a szempontból, részben a Belügyminisztérium számára fogalmazott meg feladatokat. Itt most a törvénymódosításban megfogalmazódnak azok a kritériumok, melyeket teljesíteni kell egy ciklusra vagy cikluson átnyúló időszakra szóló gazdasági programnak.
(14.30)
Ez nemcsak a beruházásokat tartalmazza, hanem azt az adópolitikát, munkahelyteremtő, iparfejlesztési politikát is, amit a helyi önkormányzat a választási ciklusra szeretne érvényesíteni.
Végül: az ellenőrzésre vonatkozó törvénymódosítás szintén az ÁSZ javaslata volt (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és az európai uniós tagságunk is kötelez arra, hogy ebben a témában törvényi szabályozással eredményeket tudjunk elérni.
Támogatjuk a törvénymódosítást. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
