CSABAI LÁSZLÓNÉ
CSABAI LÁSZLÓNÉ
CSABAI LÁSZLÓNÉ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Két témával szeretnék foglalkozni. Részben a Mikes Éva által elmondottakra szeretnék reagálni, részben pedig egy tényleges vagyonkezelői helyzeten szeretném bemutatni azt, hogy most hogyan történik a vagyonkezelés, és milyen lehetőséget ad a törvénynek ez a módosítása.
Mindenki, aki önkormányzatokkal foglalkozik vagy önkormányzatokban dolgozik, tudja, hogy elkerülhetetlen az önkormányzatok feladat-, felelősségszabályozása és ehhez a pénzügyi finanszírozás megteremtése. Voltak próbálkozások az előző kormányzati ciklusban is, sikertelenek voltak, és voltak próbálkozások a jelenlegi kormányzati ciklusban is, nagyon kicsi sikerrel; hiszen a többcélú kistérségi társulás létrehozása siker, még akkor is, ha ma még nem jelent igazi megtakarítást, de a szolgáltatás jobb minőségét jelenti, és ha sikerülne az önkormányzatoknál egyfajta alázattal a leggazdaságosabb megoldást megteremteni a szolgáltatásoknál, akkor az előbb-utóbb megtakarítást is eredményezne.
Tehát nagyon jó erről beszélni, de a legkisebb változtatás óriási ellenállást vált ki az akkor éppen ellenzéki képviselők köréből.
(15.00)
Így van ez most is, hiszen nagy jelentőségű, de nem teljesen átfogó módosításra tett javaslatot a Belügyminisztérium, ami olyan kérdéseket taglal, amelyek különböző önkormányzati fórumokon újból és újból előjönnek, és mintegy megoldandó feladatként fogalmazódnak meg a Belügyminisztérium felé. És most ezekben a nagyon egyszerű kérdésekben sem tudunk közös nevezőre jutni, és nem tudjuk azt mondani, hogy igen, ezt együtt szeretnénk megoldani, van egy-két problémánk vele, nosza, csináljuk meg, és fogadjuk el ezeket a kétharmados törvényeket. Azt gondolom, hogy jóhiszeműség, egymás iránti bizalom, ez feltétlenül szükséges lenne a parlamenti munkában, mint ahogy természetesen szükséges az önkormányzati munkában is.
Amikor arról beszélünk, hogy vajon szabad-e, mondjuk, húsz fővel a kisiskolákat működtetni, akkor azonnal megfogalmazódik, hogy az életképtelen településeket el akarja sorvasztani a jelenlegi kormány. Amikor arról van szó, hogy különböző közfeladatokat együtt szeretnénk ellátni, akkor azonnal megfogalmazódik, hogy itt tönkre akarjuk tenni az önkormányzatokat.
Pontosan látni kell, hogy ebben a kormányzati ciklusban az önkormányzatok állami támogatása több mint 50 százalékkal nőtt, tehát minden szó igaz abból, amikor azt mondták a kampányban a képviselőjelöltek, hogy több pénzt az önkormányzatoknak, mert ez a többletpénz messze több, mint az elmúlt három év inflációja, annak közel háromszorosa. És közben megjelenik a másik oldalról természetesen az, hogy nem elég a pénz. Nem elég a pénz két ok miatt, mert egy régen rendezetlen, már a korábbi kormányzati ciklusban rendezésre váró kérdést rendezett ez a kormány, a közalkalmazotti béreket és juttatásokat, részben olyan igazságtalan szociális juttatásokat tett rendbe, amelyek szintén itt voltak előttünk, és ezeket rendezni kellett. A gond az, hogy ez a nagyon sok pénz nem elég, azért, mert nagyon sok gazdaságtalan dolgot csinálunk az önkormányzatoknál, mert nincs meg a kellő bizalom, nincs meg a kellő együttműködés, és természetesen a kormányzati vagy parlamenti döntések is akadályozzák a gazdaságosabb működést.
Csak néhány példát szeretnék rá mondani. Az előző napirendi pontnál, az előző törvénytervezet tárgyalásánál téma volt a családi pótlék alanyi jogosultsága és a gyermeknevelési támogatás megszüntetése. Én tudom, hogy kiszámolták, hogy ez mit jelent az önkormányzatoknál. Ez azt jelenti az önkormányzatoknál, hogy egy Nyíregyháza méretű önkormányzatnál ezzel a kérdéssel ma hét ember foglalkozik. Vajon szükséges-e, hogy postás szerepet lássanak el, vajon szükséges-e a munkájuk, vagy tudnak ennél hatékonyabb, jobb dolgot is csinálni? A döntésünkkel, a családi támogatás átalakításával létszámot lehet hatékonyabb munkára fölhasználni.
De ugyanilyen a családtámogatásnak az adókedvezményre vonatkozó része, ahol szintén nagyon sok adminisztratív munka van. Ugyanígy jelenik meg az a kérdés is, amikor az iparűzési adó fokozatos megszűnéséről beszélünk, hiszen ott is, ha nem ötféle, tízféle adót vetünk ki, akkor nyilvánvalóan megjelenik ennek a megtakarítási része. Ezt csak azért szerettem volna elmondani, mert olyan szépen tudunk arról beszélni, hogy át kell alakítani, hatékonyabbá kell tenni, de amikor a részkérdésekről van szó, akkor borzasztó nehéz ezt az egyeztetést, ezt az egyetértést megteremteni.
Azt ígértem, hogy hozzászólásom második részében mondok egy példát, hogy most hogyan történik a vagyonkezelés. Nyíregyháza és 30 település több mint tíz évvel ezelőtt hozta létre azt a gazdasági társaságot, amelyik a vízszolgáltatást és a szennyvízelvezetést biztosítja körülbelül 160-170 ezer lakos számára. Ma az országban az egyik legpéldamutatóbban működő, gazdaságos, eredményeket felmutató korszerű gazdasági társaság. Ebben a gazdasági társaságban a következő tulajdonviszonyok vannak. A társaságba az alapításkor még a '90-94. évi időszakban bevitte a vagyont a 30 önkormányzat, a közműveket, a tisztítókat és egyebeket, és ez a gazdasági társaság tulajdonában van.
(Az elnöki széket dr. Világosi Gábor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Ez egy tiszta helyzet, az amortizáció elszámolható, a fejlesztés a gazdasági társaság tulajdonában működőképes. A később címzett és céltámogatásból megvalósuló szennyvízvezetékek viszont az önkormányzatok tulajdonában maradtak, és erre bérleti szerződést kötöttek az önkormányzatok a gazdasági társasággal. A vízkinyerő helyek pedig az állam tulajdonában vannak, az állam tulajdonában is maradtak, ezekre kezelői jogot kapott a cég, és működőképes.
Tehát azt szeretném mondani, hogy ez a gazdasági társaság minden évben az állami vagyonra jutó amortizációt elszámolja, minden évben beszámol az állam felé és a tulajdonosok felé, hogy hova tette az állami tulajdonra jutó értékcsökkenési leírást, és ezt egy az egyben folyamatosan fölhasználja annak a vagyonnak a megőrzésére. Ha ott ez működőképes, akkor miért ne lenne működőképes akkor, amikor az önkormányzat vagyonát kezeli így a gazdasági társaság?
Ezt csak azért mondtam el, mert természetesen tudok olyan példát is (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), amikor a vagyont bérbe adják, és se a működtető cég, se az önkormányzat nem képezi az ehhez szükséges felújítási költséget, és megjelenik az államnál, a mindenkori kormánynál és a parlamentnél a tulajdonosokat képviselő önkormányzati csoport, hogy tessék ideadni a felújításhoz a pénzt, mert nekünk nincsen pénzünk. És ezt pedig nem szabad megengedni, úgy gondolom, hogy a vagyont meg kell őrizni.
Köszönöm szépen.
