JÜTTNER CSABA

Teljes szövegű keresés

JÜTTNER CSABA
JÜTTNER CSABA (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A Szabad Demokraták Szövetsége támogathatónak tartja a benyújtott három törvénymódosítást. Ebben a törvénymódosításban én is elsősorban az önkormányzatokat érintő talán legfontosabb kérdéssel foglalkoznék, ez pedig a vagyonkezelői jog létesítése, átadásának kérdése. Onnan indulnék ki, vagy onnan kezdeném, hogy az önkormányzatok működésének gyakorlatában nem most, hanem már évekkel ezelőtt elengedhetetlen lett volna a vagyonkezelői jog fogalmának és gyakorlatának a bevezetése. Több okot tudnék mellette mondani, néhányat említenék.
Az önkormányzatok többsége a vagyonnal igazából nem gazdálkodik, a vagyon elsősorban a finanszírozási nehézségek miatti olyan szükséges elem, amelynek a hasznosítása az önkormányzatoknál valamilyen módon megtörténik, ugyanakkor gyakorlott önkormányzati vezetőként azt állítom, hogy a vagyonnal való gazdálkodás valódi, szó szerinti értelemben vett gyakorlata nagyon kevés önkormányzatnál van Magyarországon.
Miért mondom ezt? Azért mondom, mert a vagyonkezelői jog létesítése önkéntes döntésen alapuló önkormányzati lehetőség arra, hogy azt a vagyont - a törvénymódosítás pontosan meghatározza a vagyonrészt - olyan helyre tegye, ahol gazdálkodnak vele, ahol megteremtődnek a vagyon felújításának és folyamatos szinten tartásának a feltételei, szemben a jelenlegi gyakorlattal, ahol, azt gondolom, az egész országban, minden önkormányzatnál látható, hogy a vagyon bizonyos fokú felélése megy, a korlátozottan forgalomképes vagyonnál pedig az a fajta gyakorlat alakult ki, hogy igazából sem a működtető cég, sem pedig az önkormányzat mint tulajdonos nem képez tartalékot a későbbi időben történő felújításra.
Tehát első helyen emelném ki, hogy ez a fajta törvénymódosítás olyan lehetőséget ad az önkormányzatoknak, amellyel természetesen nem feltétlenül kell élni, ez nem kötelező. Ha az önkormányzat úgy gondolja, hogy él ezzel a lehetőséggel, akkor ezt saját rendeletben leszabályozza, de olyan lehetőség teremtődik az önkormányzatoknál, hogy jobb helyekre és jobb kezekbe kerül a vagyon, mint ahogyan jelenleg van, mert - még egyszer ismételném - a vagyongazdálkodás nem jellemző a mai magyar önkormányzatokra. Persze, azon lehet vitatkozni, és ebben nyilván külön álláspontot lehet képviselni, hogy a vagyonkezelői jog milyen egyéb hatásokkal, milyen egyéb következményekkel jár abban az esetben, ha nem tulajdonban marad, hanem, mondjuk, valamelyik működtető cégnél.
Itt kiemelném, hogy mi, szabad demokraták azt is el tudtuk volna képzelni, ha ez a bizonyos vagyonkör bővül, például a bérlakásokra is kiterjedne, mert ott is ugyanez tapasztalható, hogy az önkormányzati bérlakásállomány folyamatosan romlik, pontosan azért, mert a vagyonra való visszafordítás nem történik meg, az önkormányzatok a bérleti díjakat más működési területhez vagy más működési feladatokra használják fel, kényszerűségből, teszem hozzá. Tehát mi azt mondjuk, hogy a jelenlegi törvényi szabályozás elfogadható, bár részünkről még bővíthető is.
Nem értünk egyet azzal, hogy az önkormányzatok életében ez egy olyan szabályozás lenne, amely bármilyen régmúlt idők gyakorlatát hozza vissza, sőt azt gondoljuk, ez a fajta lehetőség - még egyszer hangsúlyozom, amelyet vagy igénybe vesz az önkormányzat, vagy nem - sokkal inkább a vagyonmegőrzés céljait szolgálja. Egy egyszerű, érthető okot mondanék; nyilván az a vagyonrész, amely cégműködtetésbe van kivive, ott vagyonkezelői jog van rá bejegyezve, például nem idegeníthető el, és ezt elsősorban a forgalomképes vagyontárgyakra mondanám - az legalább ott jó helyen van, így mondanám. Tehát ez a törvénymódosítás nem azt erősíti, hogy az önkormányzatok szabaduljanak meg a vagyonuktól, hanem ellenkezőleg, inkább gazdálkodjanak vele.
Abban mi is egyetértünk, hogy ez a vagyonkezelői jog milyen cégféleségek, illetve milyen intézmények felé megy tovább, ebben azért megfontolásra alkalmasnak tartunk egy-két ellenvéleményt. Tehát mi is azt mondjuk, hogy a közalapítványokhoz helyezett vagy átadott vagyonkezelői jog megkérdőjelezhető, mert az alapítványi működés nem ugyanaz, mint, mondjuk, a gazdasági társaságok működése.
A közfeladat ellátásához rendelt vagyonról mondanám: meglévő gyakorlat, kiskapun közlekednek az önkormányzatok, az amortizációt nem lehet elszámolni, legalább annak megvan egy olyan engedélyezett módja, hogy azért az amortizáció valamilyen módon megtérüljön. Itt arra hívom fel a figyelmet, ha a vagyonkezelői jog bejegyzésre kerül, a vagyonkezelő az amortizációt köteles ráfordítani a közfeladatot ellátó vagyonra, ami sajnos más konstrukcióban nem történik meg az önkormányzatok alulfinanszírozottsága miatt, az a pénz sem kerül visszaforgatásra vagy visszafordításra a vagyontestre, és ebből adódóan komoly vagyonvesztés van. A későbbi években ez nyilván halmozottan jelentkezhet, ha tovább folytatódik ez a folyamat.
A hitelfelvétellel kapcsolatosan azt gondolom, az SZDSZ elfogadja a törvénymódosító javaslatot. Nyilván nem lehet akadálya a településfejlesztésnek az, hogy hitelhez jusson. Valamilyen korlátot kell szabni, de ebben nyilván azt kellene képviselnünk, hogy ne legyen a hitelfelvétel központi szigorítása vagy visszafogása, ugyanakkor azt hiszem, addig, ameddig az állami költségvetés nem tudja az önkormányzatok finanszírozását lényegesen javítani, és ez nyilván azzal is jár, hogy amíg a fejlesztésekhez sincs kellő forrás, addig a hitelfelvételt korlátozni kell, mert egyébként az önkormányzatok kerülhetnek csődhelyzetbe.
A gazdasági programról csak annyi észrevételünk van: leírtan ez nyilván jól mutat, minden település megalkothatja. Én az esetek többségében általános gazdasági programokat ismerek. Nincsenek konkrétumok, pontosan a pénzügyi kiszámíthatatlanság az, amely komollyá tenné a gazdasági programok tartalmát, mert nem látjuk előre a finanszírozási lehetőségeinket. A belső ellenőrzés, illetve az ellenőrzés már sok önkormányzatnál működik, természetesen mi is támogathatónak tartjuk.
Összefoglalva egy mondatba: az SZDSZ támogatni fogja a törvénymódosítást. Nyilván ha erre konkrét egyéb módosítási javaslatunk lesz, azt meg fogjuk tenni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem