BAJNAI GORDON
BAJNAI GORDON
BAJNAI GORDON önkormányzati és területfejlesztési miniszter: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az Új Magyarország fejlesztési tervet a kormány nemzeti ügynek tartja. Olyan nemzeti ügynek tartja, amely nem négy évre szól, hanem a mostantól számított kilencedik évben lesz vége, lényegében a harmadik kormányzati ciklusban ér véget. Éppen ezért azt gondoljuk, hogy ez nem egyszerűen a kormánypártok és az ellenzék dolga, hanem az egész ország dolga. Éppen ezért talán soha nem látott méretű, széles társadalmi egyeztetést folytattunk, amikor az Új Magyarország fejlesztési tervet benyújtottuk Brüsszelnek. Ennek keretében mintegy négyezer társadalmi szervezetet, civil szervezetet - nem kormányzati testületet - kértünk meg véleményezésre ebben a tervben. Közel kétezer véleményt kaptunk vissza.
Ön azt kérdezi, miért állítjuk, hogy a gazdaság szereplőivel egyeztettünk. Megkértem a munkatársaimtól: nyolcvan gazdasági szervezettől kaptunk írásos véleményt. Én magam is személyesen találkoztam velük, többek között az ön által hivatkozott Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezetőjével, elnökségével és tagságával Budapesten és a vidéki szervezeteivel is többször. Tehát társadalmi egyeztetés megkérdőjelezhetetlenül volt. Ha ezt megkérdőjelezi, akkor kérdezze meg azokat, akik ebben részt vettek.
De az persze természetes, hogy nem tudtunk mindenkivel egyetérteni. Az ön által hivatkozott Parragh László, a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke - amely egy gazdasági érdekképviselet, lássuk be - azt mondja, hogy többet kellene adni a gazdaságnak. Ezzel szemben más gazdasági érdekképviseletek vezetői, például a VOSZ elnöke egy társadalmi egyeztetésen azt mondta, hogy nem osztogatni kell a pénzt, hanem valós teljesítményre kell adni. Mások attól óvnak minket, nehogy teljesítmény nélkül menjenek ki ezek a pénzek.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke múlt héten elhíresült interjújában - egy másik részében, nem az, amelyikről elhíresült - azt mondta, hogy az oktatásra kellene nagyon sok pénzt fordítani. Ezzel egyébként egyet is érthetünk. Azt mondja egyébként Bojár Gábor is - talán az egyik legsikeresebb magyar szoftvervállalkozás elnöke -, hogy igen, az oktatásba kellene minden pénzt tenni. A Tudományos Akadémia elnöke azt mondja, hogy a kutatás-fejlesztést kellene támogatnunk. Régiók, önkormányzatok, közötte nagyon sok fideszes országgyűlési képviselő azt mondja, hogy utat kellene építenünk, vagy például ön is, képviselő úr, többször a nyilvánosság előtt képviselte - mint egyébként valóban nagyon fontos ügyet - a homokhátság fejlesztésének infrastruktúra-fejlesztési szempontjait, ami nagyon helyes. Mindenki teszi a dolgát, mindenki képviseli azt az érdeket, amit rábíztak. De lássa be, a kormánynak viszont az a felelőssége, hogy ebből a tortából mindenkinek jusson egy szelet, akinek fontos, és minél nagyobb szeletet kap egy részterület, annál kevesebb jut másokra.
Önök folyamatosan bírálják a kormányt azért, hogy a gazdaságfejlesztésre vonatkozó pályázati feltételek miatt nem lesz olyan vállalkozás, ami pályázni tud Magyarországon. Nos, hadd mondjam el, az eddig lezárt pályázatokra átlagosan kétszeres túljegyzés volt. Van olyan pályázat, ahol ötszörös volt a túljegyzés. Magyarországon több mint 1100 kisvállalkozás, 10 millió forintnál kevesebbet elnyerő kisvállalkozás nyert, és a következő hetekben több mint 30 milliárd forint jut el kis- és középvállalkozásokhoz Magyarországon.
Elsőként írtuk ki az Európai Unióból a vállalkozásfejlesztési pályázatokat. Magyarországnak tehát van vállalkozásfejlesztési koncepciója. Úgy írtuk ki ezeket a pályázatokat - az önök kritikájától övezve -, hogy növekedést vártunk el a közpénzért cserébe, mert azt mondtuk, hogy amikor magánvállalkozás pénzt kap, akkor cserébe adjon valamit vissza a köznek, támogassa az ország növekedését, mert erre nagy szükségünk van. Az eddigi eredmények minket igazolnak.
Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
