BODÓ IMRE
BODÓ IMRE
BODÓ IMRE (Fidesz): Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Elnézést kérek, hogy hajnalodik, és mégis egy normál felszólalásra kértem szót. Én tegnap délutánra készültem tisztességgel és becsülettel. Ez az egyik indok. A másik pedig, hogy a közszolgálati törvény, amely előttünk áll, megérdemli, hogy kellő súlyozottsággal foglalkozzunk vele.
Tisztelt Képviselő-testület…! Elnézést, gyakorló polgármesterként hozzászoktam már ehhez. Tisztelt Ház! A közszolgálati alkalmazottak olyan szerveknél dolgoznak, amelyeket a köz, a társadalom, az állam, az önkormányzat tart fenn részben vagy egészben, ezen szervek, illetve ezen szervek alkalmazottai a köz érdekében vett feladatokat látnak el, közszolgáltatást nyújtanak, állami alapfunkciókat valósítanak meg.
A közszolgálati jog a közjogba tartozó önálló jogág, a közszolgálati viszonyokat szabályozza. Egyik alanya mindig maga az állam vagy éppen az önkormányzati szerv, amely közfeladatot lát el. A másik alanya a közszolgálati dolgozó, aki állami vagy önkormányzati szerv számára, azon keresztül a társadalom számára a szerv irányítása és ellenőrzése mellett, ellenszolgáltatás fejében lát el közfeladatot.
A közszolgáltatás igen régi és nagyon hosszú múltra tekint vissza, ezért engedjék meg, hogy egy kicsit a történelemmel is foglalkozzam. Hazánkban már az 1200-as évektől fejlett a közigazgatás, a közszolgáltatás. A köztisztviselők ekkor még az uralkodó személyes szolgái, ő nevezi ki őket, fizetést közpénzből kapnak, alkalmazásukra másnak nem volt befolyásuk.
A rendiség kialakulásának korszakában a király döntéseit már a királyi tanács befolyásolja, a döntéseket a közszolgálati dolgozók készítik elő.
Az 1500-1700-as években a közszolgálati dolgozók már az állam szolgái. Az állam számára fontos ügyeket a központi közigazgatási szervezetek látják el, míg a kevésbé központi kérdésekben a helyi közigazgatási rendszer jogosult eljárni. Már jellemző, hogy a képzett, tanult emberek dolgozhatnak csak a közigazgatásban, akik a képesítési előírásoknak megfelelnek. Tehát itt már jól szabályozott közszolgálati rendszer alakult ki.
Tisztelt Ház! Az igazgatás mint emberi tevékenység, emberi együttműködés során keletkezik. Célja a közös célok eléréséhez szükséges tevékenységek szervezése, a feltételek biztosítása. Nemcsak emberi, hanem közösségi tudatos tevékenység is. A közösségi társadalmakban valamilyen szintű szervezett közösség kellett a fennmaradáshoz. A közösségi lét alapvető jellemzője a céltudatos tevékenység, mellyel közös célokat biztosítanak. Ez a fajta tevékenység egyre magasabb szervezeti formát valósított meg.
A közigazgatási jog a közigazgatás anyagi és eljárási jogviszonyaival foglalkozó jogág, a közjog része, államspecifikus, történeti fejlődés eredményeképpen jött létre, az állam bürokratizálódásának folyományaként. A közigazgatási jog az alkotmányjog által szabályozott viszonyrendszer konkretizált változata.
(4.10)
A közigazgatás jogalkalmazást és döntés-előkészítést végez, legfontosabb feladatai: az állam akaratának megvalósítása, illetve közszolgáltatások nyújtása az állampolgároknak meghatározott ügyintézési és eljárási folyamatban.
A közigazgatási jog elsősorban a központi hatalom és az önkormányzatok, köztestületek működését, szervezetét szabályozza; rendezi a felügyelet-ellenőrzés és -irányítás hatékony rendszerét; meghatározza a köztisztviselők jogviszonyát, alkalmazási feltételeit; szabályozza a dekoncentrált szervek hatáskörét, feladatait és működését.
Az 1980-as években felmerül az igénye egy speciális szabályozásnak, mert egyre többen ismerik fel, hogy a közszolgálatban dolgozók által végzett munka, az ellátott feladatok jellege, az ehhez segítségül kapott eszközök természete következtében ez más és egyedi szabályok létrehozását követeli. Ennek következtében kerül megalkotásra a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény. E jogszabályok elkülönítése, majd a később ezekhez kapcsolódó szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok révén egyértelművé válik a közszolgálat személyi köre is.
Az egységes közszolgálati pragmatika megteremtése iránti igény így már a XX. század eleje, közepe táján megfogalmazódik, azonban a közszolgálati törvény megalkotására mégis csak 1992-ben kerül sor. A társadalmak fejlődése a társadalmi munkamegosztás részeként kialakította az állami munkavállalók körét, akik munkájukat az általánostól eltérő, különös felelősséggel látták el, ugyanakkor a munkavállalók széles körétől eltérően sajátos előnyökre tarthattak igényt.
Tisztelt Ház! Az elsődleges cél egy szaktudással rendelkező, politikailag semleges, a közérdek szolgálatában álló, demokratikusan működő személyi állomány létrehozása. A törvény preambuluma meghatározza a közszolgálatban követendő alapértékeket, amelyek nagyrészt erkölcsi és etikai töltettel bírnak. Az 1990-es években azonban a köztisztviselői törvény kialakításának szükségessége mellett az egységes közszolgálati szabályozás iránti igény is jellemző.
A kriminalitás a XX. század utolsó éveiben ugrásszerűen megnőtt, főleg a volt szocialista országokban, ami a lezajlott történelmi eseményeknek, a gazdasági-társadalmi-politikai átalakulásnak volt köszönhető. A felderítési hatékonyság a közhivatalnokok által elkövetett bűncselekmények tekintetében fokozatosan romlott. A legjelentősebb minőségi változás a bűnelkövetések szervezetté válásában és a fehérgalléros bűnelkövető elterjedésében figyelhető meg, és e két jelenség sajnos egyre inkább összefonódott. Ez a jelenség indokolta a megfelelő jogalkotói intézkedéseket, valamint a korrupció elleni küzdelmet. A korrupció a jogbiztonságot veszélyezteti, illetve a közszolgálat tekintetében a közigazgatási szervekbe vetett közbizalmat ingatja meg; a stabilitást, a tisztességes versenyfeltételek kialakítását akadályozza.
Tisztelt Képviselőtársaim! Korrupcióról akkor beszélhetünk a közszolgálatban, ha egy hatósági eljárás gyorsabb lefolytatása, egy pozitív döntés meghozatala, vagy akár egy közbeszerzés egyenlőtlen esélyű lebonyolítása érdekében a köztisztviselő jogtalan előnyt fogad el. Az elkövetkezendő években számos ajánlás, egyezmény született e téren, amelyek részes tagállamaként Magyarországon elsősorban a büntetőjogban volt érezhető változás.
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény szabályozza jelenleg a modern közszolgáltatás törvényi alapjait. Ezen törvény folytonos módosításait követően a közszolgálati rendszer belső egyensúlya, valamint az életpályarendszer is meggyengült. A mai közszolgálati rendszernek szüksége van az átalakításra, hogy a leghatékonyabban tudja szolgálni az állampolgárokat, valamint a szakma szaktudása és elhivatottsága érvényre juthasson.
Tisztelt Képviselőtársaim! A közszolgálatokat új alapokra kell helyezni, melyek egységesen és szorosan együttműködve működnek. A másik kiemelkedő cél egy rugalmas, gyors, változásokra reagálni képes, az állampolgárok, valamint a nemzet érdekeit képviselő közszolgálati rendszer kialakítása.
Cél még továbbá a közszolgálatban dolgozók rangjának visszaállítása, a törvényes, pártsemleges működés megteremtése, valamint a költséghatékonyság létrehozása, hogy a megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkezők a leghatékonyabban végezhessék munkájukat.
Ezen új törvénytervezet már figyelembe veszi a munka törvénykönyvének rendelkezéseit, valamint Magyarország Alaptörvényét is. Részletesen, és egyértelműen meghatározza a törvénytervezet a közszolgálat alanyainak a jogait, valamint kötelezettségeit, azon szabályokat, amelyek meghatározzák a köz szolgálatainak elsődlegességét, valamint a nemzet szolgálatát.
A javaslat meghatározza a törvény szervi és személyi hatályát, a magatartási követelményeket, az általános követelményeket és kötelezettségeket, a jognyilatkozatokkal kapcsolatos alapelveket, a határidőkre vonatkozó szabályokat.
Szinte minden megtalálható e tervezetben, ami a közszolgáltatási rendszerrel közszolgáltatást végző tisztviselőkkel kapcsolatos. A törvénytervezet által immáron egy egységes, részletesen szabályozott, minden fél számára átlátható és hatékonyan működő rendszer hozható létre.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A gondolataim alapján elfogadásra ajánlom és a gyakorlat alapján támogatásra kérem e törvénytervezetet. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
