TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Először is szeretném megköszönni a bizottsági előadók véleményét, hozzászólását, természetesen a kormánypárti és ellenzéki képviselők hozzászólását. Sok érdekes dolgot valóban megtudhattunk az ellenzéki felszólalásokból, nagyon sok elhangzott ebből már az általános vita során is. Egy-kettőt belőle csak: kapkodva készült ez az adótörvénytervezet; nem volt érdemi reakció a felvetésekre, amit kétlek, elég komoly vita folyt itt az általános vita során a parlamentben; aztán megtudhattuk azt is, hogy a még be sem vezetett önkormányzati adók majd milyen súlyos terheket jelentenek az emberek számára; de a legfőbb mondandója minden felszólalónak végül is az volt, hogy vonjuk vissza ezt az adótörvénytervezetet.
(18.00)
Ezt nem tudom megígérni a mélyen tisztelt ellenzéki képviselőknek. Én úgy emlékszem, hogy ilyenre nem volt példa a rendszerváltozás óta, és ez a mostani vita sem lesz alkalmas arra, hogy az önök kérésére visszavonjuk. De ha belegondolunk, akkor sok ellenzéki felszólalásra, ha önöknek így tetszik, módosult a benyújtott adótörvény. Én csak két dolgot mondanék: a netadó - ahogy önök mondják - és a kafetériarendszer átalakítását sem úgy fogja a törvényjavaslat végrehajtani, ahogy azt eredetileg a kormány szerette volna.
És ha most megengedik, azért általánosságban is beszélnék zárszóként a törvényjavaslatról. A minisztérium álláspontja szerint, illetve a kormányzat álláspontja szerint Magyarország adórendszere képes szavatolni a pénzügyi stabilitást, a szociális biztonságot és a gazdasági növekedést. A kormány számára 2015-ben is a család az első. Ezért az adótörvény a gyermeket nevelők, a munkavállalók, a kis- és középvállalkozások terheit változatlanul alacsony szinten tartja. Mindez - a benyújtáskor megfogalmazott célokkal összhangban - a jóváhagyás előtt álló törvényjavaslatnak is hangsúlyos eleme maradt.
Az egykulcsos, arányos jövedelemadó bevezetését követő lépésként a kormány kezdeményezte a béren kívüli juttatásokat érintő közterhek rendszerének átalakítását is. Azt szeretnénk elérni, hogy az emberek szabadon felhasználható pénzt kapjanak és ne pántlikázott juttatásokat. A jövedelmek egyre csökkenő terhelése miatt ugyanis hosszabb távon célszerű a pénzben adott juttatások arányát növelni.
Jövőre még fennmarad az utalványok adóelőnye, de kismértékben átalakul a kedvezményezett juttatások szerkezete. 2015-ben 200 ezer forint éves keretösszegig az idei mértékkel azonos, tehát 35,7 százalékos közteher megfizetése mellett adható olyan béren kívüli juttatás, mint például az Erzsébet-utalvány, az iskolakezdési támogatás vagy az öngondoskodást segítő munkáltatói hozzájárulás. E keret felett, további 250 ezer forint erejéig a SZÉP-kártya három zsebébe is biztosítható támogatás ugyanilyen terheléssel. Az adó mértéke csak az említettől eltérő mértékű és formájú juttatások esetében nő 51,1 százalékra.
Tisztelt Országgyűlés! A társasági adózást érintő módosítások koncepcióváltás nélkül, az uniós rendeleteknek és irányelveknek megfelelő jogharmonizációs célú átszervezéseket tartalmaznak.
A szigorodó, az elhatárolt veszteségek felhasználására vonatkozó szabályokat módosító indítvány a gazdaság kifehérítése jegyében pontosítja az alkalmazás időbeli hatályát.
A módosító javaslat arról is gondoskodik, hogy a K+F tevékenység adóalap-kedvezménye változatlan maradjon, azaz előzetes szakhatósági minősítés nélkül is igénybe lehessen venni.
Továbbra is követjük azt az irányvonalat, hogy minden gazdasági szereplőnek ki kell venni a részét a közteherviselésből. A törvényjavaslat változatlan formában és mértékkel továbbra is fenntartja a bankadót, míg a módosító indítvány bevezeti és meghatározza a forgalmazókat és a befektetési alapokat terhelő új különadó részleteit.
A helyi adókban az állami támogatásokra vonatkozó és az uniós jognak megfelelést szolgáló kisebb változtatást fogalmaz meg a Törvényalkotási bizottsághoz benyújtott indítvány. Mindemellett a helyiadó-információkat tartalmazó központi kincstári adatbázis kiegészül a 2015-től bevezethető telepü-lé-siadó-adatokkal is, ezzel még jobban segítve az adózók tájékozódását.
A törvényjavaslatban foglaltakhoz képest változik a távközlési különadó, amit nem terjesztünk ki az internetalapú telefonálásokra.
A reklámadóban az adókötelezettség teljesítését megkönnyítő adózói adminisztrációt jelentősen csökkentő változtatást fogalmaz meg a Törvényalkotási bizottság indítványa.
A reklámadótörvény lehetővé teszi a tisztességes reklámközzétevők számára, hogy kérjék felvételüket az állami adóhatóság által vezetett nyilvántartásba, amely a reklámadó-kötelezettségüket rendben teljesítők körét tartalmazza. Az a reklámadóalany, amely ebben a nyilvántartásban szerepel, nem köteles nyilatkozatot adni, illetve megrendelője sem köteles nyilatkozatot kérni, és így nem köteles 20 százalékos reklámadót sem fizetni.
Az indítvány szerint, ha a reklám közzétevője nem szerepel az állami adóhatóság nyilvántartásában, és nem ad nyilatkozatot sem - pedig azt a megrendelő igazolt módon kérte -, a reklám megrendelőjét nem éri hátrány, és nem kell a 20 százalékos reklámadót sem megfizetnie.
A reklámadó egy másik fontos változását szintén a Törvényalkotási bizottság indítványozta. Javaslata a 20 milliárd forint feletti felső adósávban érvényes 40 százalékos adómértéket 50 százalékra emeli. A reklámadó tapasztalatai rávilágítottak arra, hogy a legfelső sávba tartozó adózók teherviselő képessége erőteljesebb a jelentős árbevétel miatt. Csak a nagy piaci szereplőket érinti az emelés, a kisebbeket nem. Mindezt az arányos közteherviselés jegyében kezdeményezte az előterjesztő.
Tisztelt Ház! A kormány támogatja azt a módosító javaslatot, amely rögzíti, hogy a közúti áruforgalom-ellenőrző rendszerhez kapcsolódó bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt az állami adó- és vámhatóság nem alkalmazhat mulasztási bírságot a rendszer indulásától számított 15 napig, azaz 2015. január 15-éig.
A kormány támogatja azt a javaslatot, amely az online pénztárgépek üzemeltetőinek nyújtott szolgáltatás áránál csak a legmagasabb hatósági árat rögzíti. Ezzel lehetőség nyílik az online szolgáltatást nyújtók közötti versenyre, ami egyúttal a jelenlegi, rögzített árak csökkenését vonhatja maga után.
A kormány támogatja azt a módosító javaslatot is, amely alapján az ukrajnai helyzet miatt bekövetkezett káreseményeket az adórendszeren keresztül szélesebb körben lehet kompenzálni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mivel egyes biztosítói eszközalapok kezelése rokonítható a jelenlegi általános-forgalmiadó-mentes portfóliókezelési formákkal, ezeknek a formáknak az egységes kezelése érdekében a kormány támogatta azt a javaslatot, amely lehetővé teszi, hogy a biztosítási eszközalapok kezelése továbbra is áfamentes legyen.
Tisztelt Országgyűlés! Adórendszerünk egészét tekintve elmondhatom, hogy a törvényjavaslat elfogadásával a mellett az állandóság mellett foglalunk állást, amire az embereknek és a vállalkozásoknak is szükségük van. Alapelveinktől ezen a területen sem térünk el, mert az elmúlt években bizonyossá vált, hogy ezt az utat követve érhetjük el a szükséges pénzügyi stabilitást, őrizhetjük meg a gazdasági növekedés lendületét, és teremthetjük meg a családok számára a biztos megélhetést. Ennek megfelelően a törvényjavaslat elfogadása azt jelenti, hogy a hazai kis- és középvállalkozások továbbra is alacsony társasági adóval, javuló gazdasági környezettel és fehéredő gazdasággal, a családok pedig családi adórendszerrel és bővülő kedvezményekkel számolhatnak.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Kérem, a holnapi szavazásnál az „igen” gombot nyomják meg. (Taps a kormánypártok soraiból.)
