DEMETER MÁRTA
DEMETER MÁRTA
DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ahogy képviselőtársaim már elmondták, ez a törvényjavaslat 13 törvény módosítását tartalmazza, és az a bölcsek köve, amit Hiszékeny Dezső képviselőtársam említett, abszolút nincs a kormánynál. Ezt 2010-ben jó messzire sikerült hajítani, és azóta sem találták meg, ez egyértelműen látszik.
De hát mi történik közben? Ebből a 13 törvénymódosításból én a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005-ös törvény módosításáról szeretnék bővebben beszélni. Ebben ugyanis a vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj rendeletben való megállapítása nem a belügyminiszter, hanem a kormány hatáskörébe tartozó tevékenység lesz. Ezzel együtt a kormány alkot rendeletet a tárgyévre vonatkozó minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj mértékének a megállapítására is.
Nem tudom, hogy mi történt, hogy be kellett avatkozni ebbe a folyamatba. Tekintsük át egy kicsit az előzményeit ennek a helyzetnek! Az köztudott, hogy a vagyonvédelmi ágazat dolgozói a munkavállalók egyik legkiszolgáltatottabb csoportja. Merthogy mi jellemzi az ő foglalkoztatási körülményeiket? A kifizetetlen túlórák, a bérminimum alatti fizetések, a ki nem adott, ki nem fizetett szabadságok és a bejelentés nélküli foglalkoztatás nagy aránya. Tudható, hogy a kamara számításai szerint minden előírás betartása esetén egy vagyonőr foglalkoztatásának a költsége minimum 1186 forint/óra. Ehhez képest ebben a szektorban az átlagos vállalási ár 650 forint.
Egyébként egy rendkívül lényeges szabályozásról beszélünk, egy olyan szabályozásról, amelynek a szükségességére már 2013 októberében felhívta a figyelmet Harangozó Tamás képviselőtársam, és ezt többször is megtette, s a kormány, minő meglepő módon, az áprilisi választások előtt, emlékeim szerint februárban, törvényben rendelkezett a minimális rezsióradíjról, csakhogy az ennek végrehajtásához szükséges rendeleteket azóta sem sikerült kihirdetni. Ezeket júliusban közzétették a BM honlapján, és innentől kezdve nem történt semmi az égadta világon. A miniszterelnök úrnak nem sikerült a kézjegyével azóta sem ellátni ezeket a rendeleteket.
S az a legszebb az egészben, hogy azzal a módosítással, ami most előttünk fekszik, teljesen elölről indulhat az egész folyamat. Tehát az, amit évek alatt nem sikerült megoldaniuk - itt egyébként 150 ezer emberről beszélünk, ilyenformán 150 ezer családot érinthet ez a kérdés -, azt most megint elodázzák, hiszen a kormány most megint elölről kezdheti ezeknek a rendeleteknek a megalkotását, legyártását, és kérdés, hogy a miniszterelnök úr mikor látja majd el a kézjegyével. Hozzáteszem, hogy a miniszterelnök nem mindig fukarkodik ennyire az aláírásával, például a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatóját olyan villámgyorsan sikerült kinevezni a kézjegyével és sikerült ezt a Magyar Közlönyben közzétenni, hogy még a főigazgató-jelölt asszony bizottsági meghallgatása sem tudott megtörténni. Ilyen szempillantás alatt tud egyébként Orbán Viktor aláírni. Ennek ellenére július óta és év eleje óta nem sikerült semmilyen eredményt elérni azért, hogy a személy- és vagyonvédelmi ágazatban dolgozók áldatlan helyzetét, a szörnyű munkakörülményeit és a rendkívül alacsony béreket, a feketefoglalkoztatást a kormány meg tudja oldani.
Azt gondolom, hogy ezekkel a kérdésekkel kellene érdemben foglalkozni, és végre érdemben felelősséget kellene vállalni azokért is, akik ilyen munkát végeznek, és nem mindig a közmunkaprogramokkal kellene dicsekedni, hanem azoknak a jövőjével foglalkozzanak, akik napi sok órát keményen dolgoznak ilyen áldatlan körülmények között. Tehát azt javaslom, hogy villámgyorsan alkossák meg a szükséges rendeleteket, és végre érdemben foglalkozzanak ezzel a kérdéssel. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)
