POGÁCSÁS TIBOR
POGÁCSÁS TIBOR
POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvénycsomag elsősorban olyan módosításokat tartalmaz, amelyek ahhoz szükségesek, hogy létrehozzunk egy új állami nyilvántartást, a központi címregisztert.
Egy olyan mesternyilvántartásról van szó, amely önmagában tartalmazná a Magyarországon létező összes címadatot anélkül, hogy ezeket a címadatokat az ingatlantulajdonos nevéhez vagy bejelentett lakóhoz kötné. Erre a címadat-nyilvántartásra a tervek szerint rácsatlakozik a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, valamint az ingatlannyilvántartás, és ezek a nyilvántartások ezentúl a címadataikat csak a központi címregiszterből frissítik. Ezzel elérjük, hogy a személyiadat- és lakcímnyilvántartás és az ingatlannyilvántartás címadatai megegyezzenek, ne álljon fenn közöttük ellentmondás, másrészről a központi címregiszter adatainak folyamatos karbantartásával ezek a címek mindig naprakészek maradnak mindkét, a címregiszterhez kapcsolódó nyilvántartásban.
A központi címregiszter működésének megkezdését 2015. január 1-jére tervezzük, az ehhez szükséges műszaki fejlesztések rendelkezésre állnak. Az adatbázis létrehozásához szükséges a jelenleg nyilvántartott címadatok előzetes tisztítása. Ezt a feladatot a településeken a jegyzők jelenleg is végzik, és minden előzetes jel szerint ez a munka időben véget is ér ahhoz, hogy a jövő évtől kezdve a központi címregiszter adatokkal feltöltve, rendes menetrend szerint működhessen. Ha a címregiszter működése megkezdődik, és azt látjuk, hogy az előzetes várakozásainknak megfelelően rendben működik, megszüntetve a nyilvántartott adatok redundanciáját, fontolóra lehet azt is venni, hogy milyen más állami vagy önkormányzati nyilvántartások csatlakozhatnak még erre a rendszerre. A fejlesztés tehát nem fog megállni ennél az eredménynél.
Ez a törvényjavaslat a cél elérése érdekében a következő javaslatokat fogalmazza meg. A személyi-adat- és lakcímnyilvántartás, valamint az ingatlannyilvántartás a központi címregiszter elindulását követően, a KCR-ben nyilvántartott lakcímadatokból fog folyamatosan frissülni. Ehhez a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény és az ingatlannyilvántartási törvény módosítása szükséges. A törvényjavaslat az előbbi törvényt kiegészíti a központi címregiszter definíciójával, pontosítja a személyiadat- és lakcímnyilvántartás forrásainak felsorolását arra tekintettel, hogy 2015. január 1-jét követően a címadatok forrása kizárólag a központi címregiszter lesz, valamint kiegészíti a nyilvántartás adattartalmát a címkoordinátákkal.
(18.10)
A címadatok a nyilvántartásokba automatikus adatátvitel útján kerülnek be, ami akár a nyilvántartási címadatok gyakori módosulását is eredményezheti. A törvényjavaslat éppen ezért azzal a céllal módosítja az ingatlannyilvántartási törvényt, hogy ne kelljen minden egyes adatszinkronizáció, azaz automatikus módon bekövetkező adatváltozás után ingatlannyilvántartási eljárást lefolytatni.
A törvényjavaslat ezenkívül kiegészíteni javasolja a helyi önkormányzati törvénynek a közterületek elnevezésére vonatkozó szabályait annak érdekében, hogy a jövőben a közterületek elnevezése országos szinten egységesebb képet mutasson, mint eddig.
Mivel a törvényjavaslat csak néhány alapvető rendelkezést rögzít, ezzel nem korlátozza az önkormányzatok jogát a közterületek elnevezéséhez, ráadásul ezek a szabályok csak 2015. január 1-jét követően elnevezett közterületeknél lépnek életbe, nem lesz tehát szükség a közterületek átnevezésére pusztán a jogszabályváltozás miatt. A törvénycsomag ezenkívül tartalmaz olyan módosító javaslatokat is, amelyek nem közvetlenül a központi címregiszterhez kapcsolódnak, hanem egyéb igazgatási tárgyúak. Ezek azért kerültek ebbe a csomagba, mert nagyrészt szintén a helyi önkormányzati törvényt javasolják módosítani. Javasoljuk az önkormányzati törvény módosítását annak érdekében, hogy a közterület-felügyelet is elláthassa a várakozási közszolgáltatást, azaz a közterületi parkolási szolgáltatást.
Ezzel a módosítással a közszolgáltatás hatékonyabb ellátása várható, hiszen nem kell külön gazdasági társaságot üzemeltetni erre a célra, hanem egy meglévő szervezet láthatja el a tevékenységet. Mivel a közúti közlekedési törvény kimondja, hogy a parkolás a helyi önkormányzat vagy a szolgáltató és a várakozási terület igénybe vevője közötti polgári jogi jogviszony, ezen feladat tekintetében indokolt a közterület-felügyelők esetében a közhatalmi jogosítványok kizárása.
A feladat ellátása mellett biztosítani kell a közterület-felügyelet számára a parkolás jogszerűségének ellenőrzése, valamint a pótdíj kiszabása érdekében, hogy jogosult legyen a szükséges adatok kezelésére. Ehhez szükséges a közterület-felügyeleti törvény 10. §-ának kiegészítése.
Javasoljuk az önkormányzati törvény kiegészítését az ingyenes vagyonátadásra vonatkozó szabályokkal, mivel a hatályos szabályozás nem tér ki arra az esetre, ha a helyi önkormányzat kíván egy vagyonelemet térítésmentesen átadni az államnak vagy más helyi önkormányzatnak. A térítésmentes átadás lehetősége nem korlátlan. A forgalomképtelen vagyon tulajdonjoga nem adható át, és az átadásnak valamilyen közfeladat-ellátást kell szolgálnia. A törvényjavaslat a közös önkormányzati hivatalok megalakulására vonatkozó szabályok egyszerűsítésével, a közös önkormányzati hivatalt létrehozó települések között megkötendő megállapodások kormányhivatal általi pótlásának lehetőségével, továbbá a helyi önkormányzatok feletti törvényességi felügyeleti jogkör gyakorlásának hatékonyabbá tételével is módosítani javasolja az önkormányzati törvényt.
A törvény 2013. január 1-je óta előírja a közös önkormányzati hivatalok létrehozását azoknak a járáson belüli községi önkormányzatoknak, amelyek közigazgatási területét legfeljebb egy település közigazgatási területe választja el egymástól, és a községek lakosságszáma nem haladja meg a 2 ezer főt. A körjegyzőségeket így fokozatosan felváltották a megalakuló közös önkormányzati hivatalok. A közös önkormányzati hivatalok létrehozásáról szóló megállapodásokat első ízben 2013. január 1-jét követőn 60 napon belül kellett megkötni, amely feladatot a települések jelentős hányada teljesítette is.
(Móring József Attila elfoglalja jegyzői székét.)
Voltak azonban olyan települések, amelyek esetében problémát jelentett a kompromisszumos megállapodás megkötése, és ezzel nehézkessé, több esetben lehetetlenné vált az alapvető működés a mindennapi igazgatási feladatok ellátása. A törvény ennek a problémának a megoldására rendelkezett úgy, hogy amennyiben a meghatározott határidőn belül nem kerül sor a közös önkormányzati hivatal létrehozására vagy ahhoz valamely település nem tud csatlakozni, akkor a kormányhivatal vezetője a határidő lejártát követő hónap első napjával kijelöli a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó településeket.
A kijelölést követő 30 napon belül kell megkötni a közös önkormányzati hivatalról szóló megállapodást. Több esetben előfordult, hogy a kormányhivatali kijelölést követően sem tudtak az érintett települések megegyezni, és a közös önkormányzati hivatalt létrehozó megállapodás a kijelölés ellenére sem került megkötésre.
A megállapodás megkötésének elmaradása esetén 2014. január 1-jével a közigazgatási és a munkaügyi bíróság kormányhivatali kezdeményezésére soron kívüli eljárásban pótolhatta a megállapodást, azonban a gyakorlati tapasztalatok alapján szükséges egy egyszerűbb és a felmerülő problémák gyorsabb kezelését jelentő megoldás kidolgozása az önkormányzati működés ellehetetlenülésének elkerülése érdekében.
A tervezet egyrészt ezt a problémát kívánja orvosolni azzal, hogy a megállapodás megkötésének elmaradása esetére a kormányhivatal vezetőjének jogkörébe utalja a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések kijelölésére és a létrehozásról szóló megállapodás pótlására vonatkozó döntés meghozatalát, figyelemmel arra, hogy a települési képviselőtestületek megegyezésének hiánya nem akadályozhatja a helyi közügyekkel kapcsolatos feladatok folyamatos végrehajtását, nem nehezítheti vagy lehetetlenítheti el a mindennapi működést.
Szükséges a módosítás azért is, mert az Mötv. szerint a közös önkormányzati hivatalok létrehozásáról vagy megszüntetéséről az érintett települési önkormányzatok képviselőtestületei az általános önkormányzati választások napját követő 60 napon belül állapodnak meg. A megállapodás az általános önkormányzati választásokat követő év, azaz a 2014. évi általános önkormányzati választásokat követő 2015. január 1-jén lép hatályba. A módosítás célja elkerülni a korábbi problémás helyzetek újbóli kialakulását, fenntartva a megállapodás pótlására irányuló döntés közigazgatási és munkaügyi bíróság előtti megtámadhatóságának lehetőségét.
Tisztelt Ház! Kérem, hogy támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
