SZABÓ SÁNDOR
SZABÓ SÁNDOR
SZABÓ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvény kapcsán én is elsősorban a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvénnyel szeretnék foglalkozni. Valóban ez a törvényjavaslat 13 törvényt tartalmaz, én elsősorban erről szeretnék szólni. De mielőtt ezt megtenném, én sem tudok amellett elmenni, amit már Bárándy Gergő képviselőtársam és több ellenzéki képviselőtársam is elmondott, történetesen az, hogy ennek a törvénynek az előkészítése hagy némi kívánnivalót maga után. Valóban, ahogy képviselőtársam is elmondta, ez a törvényjavaslat nem volt betervezve a 2014. évi őszi törvényalkotási programba, és valóban ezt a törvényt előzetesen semmilyen társadalmi egyeztetés nem előzte meg. A törvény várható hatásait összefoglaló előzetes hatásvizsgálat eredménye, ha egyáltalán van ilyen - valószínűleg nincs ilyen -, nem ismert.
Nem ismert a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatása, nem ismert a társadalmi-gazdasági, költségvetési hatása, környezeti és egészségügyi következményei, az adminisztratív terheket befolyásoló hatásai, a jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei, és még sorolhatnám. Összességében tehát megállapítható, hogy a kormány, illetve maga az előkészítő miniszter a jogszabálytervezetek nyilvánosságára vonatkozó törvényi rendelkezéseket - egyébként azokról a törvényekről beszélünk, tisztelt képviselőtársaim, amelyeket már önök hoztak meg - többszörösen is megszegte.
De akkor, hogy a helyi önkormányzatokról szóló törvényhez is néhány szót mondjak: a törvényjavaslat egyik célja valóban az, hogy a közterület-felügyelők a jövőben elláthatják azt a vállalkozási közszolgáltatást, amit más néven úgy is mondhatnánk, hogy parkolási szolgáltatás. Ez egyébként nem kötelező feladat, hanem döntés alapján vállalható, de talán annyit el tudok mondani, hogy ez alapvetően nem rossz kezdeményezés, hiszen nagyon sok városnál vannak közlekedési társaságok, ahol erre különböző divíziók vagy üzletágak vannak, és az valóban hatékonyságot jelenthetne, ha a közterület-felügyelők ezt a szolgáltatást el tudnák látni.
Több rendelkezést módosít a törvényjavaslat az önkormányzatok vagyonának összefüggésével kapcsolatban is. A törvényjavaslat kiegészíti a képviselőtestület nem átruházható hatáskörébe tartozó feladatok felsorolását az önkormányzat vagyonának az állam részére való ingyenes átadásra szóló döntésével, továbbá az ingyenes vagyonátadásra vonatkozó egyéb szabályokkal. Eddig ugyanis valóban ez hiányzott a korábbi szabályozásból. Ha a helyi önkormányzat kívánt egy vagyonelemet térítésmentesen az államnak vagy más helyi önkormányzatnak átadni, akkor ezt eddig valóban nem tehette meg. A jövőben a törvény kimondja, hogy ennek az átadásnak azért van egy feltétele, nagyon helyesen, hogy közfeladat ellátását kell szolgálnia. Nekem csak az a kérdésem, hogy véleményem szerint az egy szintén jó irány, csak mi az oka, hogy ez a korábbi Mötv.-ből kimaradt, és ha a korábbi Mötv.-ből kimaradt, akkor mi indokolja azt, hogy most ezt ilyen sebtiben az előterjesztő a törvényjavaslatba beillesztette.
Érdemes azonban azt is megjegyezni, hogy az Mötv. és a vagyontörvény nem kezel olyan élethelyzeteket, amelyekben a forgalomképtelen vagyonátadás lehetővé tétele elengedhetetlen lenne. Mint ahogy az is érdekes, hogy a tervezet most változtat a kormányhivatalok és az önkormányzat viszonyán is, és ennek lényegében az az indoka, hogy a szabályozás nem volt korábban egyértelmű. A helyi önkormányzatok feletti törvényességi felügyelet tartalmának alapvető rendelkezéseit pontosító szabályok indoklásában ugyanis azt látjuk, azt tapasztaljuk, hogy a javaslat egyfelől egyértelműsít, szükségtelen magyarázó fogalmakat helyez hatályon kívül, de azt el kell mondjam, hogy alapvetően a jogalkalmazást nem segíti.
Attól félek, és remélem, hogy azért ez nem így lesz, hogy az önkormányzatok törvényességi felügyeleti eljárásába azért nem történik a kormányhivatalok részéről drasztikus beavatkozás, és hogy a kormányhivatalok nem terjeszkednek túl a saját hatáskörükön, szűkítve az önkormányzatok törvényességi mozgásterét a jövőben.
Közös önkormányzati hivatalt kell létrehozni - erről már szintén szólt ellenzéki képviselőtársam - azoknak a járáson belüli községi önkormányzatoknak, amelyek közigazgatási területét legfeljebb egy település közigazgatási területe választja el egymástól, és a községek lakosságszáma nem haladja meg a 2 ezer főt. Erre korábban már volt egy határidő, az első törvényi határidő egyébként 2013. január 1-je volt, ezt akkor nem sikerült teljesíteni, nem jött össze a törvénymódosítás, és a hatályos szöveg szerint a közös önkormányzati hivatal létrehozása a helyhatósági választásokat követő 60 napon belül kell hogy megtörténjen, és a hatálybalépés pedig 2015. január 1-je lenne. Már most látható, ha korábban volt egy ilyen kezdeményezés, és akkor nem sikerült ezt megvalósítani, hogy ez az újabb határidő sem tartható, és egy újabb ok arra, hogy a kormányhivatalok beavatkozhassanak az önkormányzatok működésébe.
A törvényjavaslat szerint ugyanis, ugye, arról van szó, hogy ha ebben a határidőben nem jön létre a közös önkormányzati hivatal, akkor az érintett önkormányzatok helyett - idézőjelben - megoldja a kormányhivatal, történetesen nagyon egyszerűen kijelöli a településeket, és létrehozza ezt a megállapodást. Nekünk az a véleményünk ezzel kapcsolatosan, hogy nem biztos, hogy ilyen durva módszerrel kellene beavatkozni az önkormányzatok működésébe, sokkal inkább ösztönzőleg kellene fellépni.
Összességében tehát elmondható, hogy a 13 törvényt tartalmazó salátatörvénynek valóban vannak olyan részei, amik akár támogathatók is lennének, de mert nagyon durván beavatkozik az önkormányzatok mindennapi életébe, és történetesen nem előzte meg semmifajta társadalmi egyeztetés, és ha a különböző törvények hatálybalépési határidejét megnézem, azok nem megfelelőek arra sem, hogy a törvényben foglaltak megvalósíthatóak legyenek.
Úgyhogy ebben a formában ez a törvényjavaslat így nem támogatható. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiból.)
