DR. SCHIFFER ANDRÁS,
DR. SCHIFFER ANDRÁS,
DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Természetesen magát az egyezményt támogatjuk, nem is nagyon lehetne mást tenni, viszont itt kérdések sorjáznak, főleg, hogy a nagy beszámolót a nagyszerűségéről ennek az egyezménynek meghallgathattuk.
Az első kérdés az, hogy Magyarország miért nem köt ki hasonló viszonossági megállapodásokat. Magyarország miért nem követeli meg azt, hogy amennyiben a külföldi számlához a magyar nemzeti adóhatóságnak nem biztosítanak hozzáférést, akkor Magyarország is itt tartja a Magyarországon szerzett jövedelem 30 százalékát? Miért nincsenek Magyarországnak ilyen viszonossági megállapodásai? Úgy látjuk, hogy a magyar nemzetgazdaságnak az elmúlt negyedszázadban az egyik legfőbb tehertétele az a jövedelemszivattyú, ami erre a gazdaságra nehezedik, és ennek a jövedelemszivattyúnak az egyik ága az offshore-kapcsolatokon keresztül szív ki innen jövedelmet. Merthogy rögtön azt is le kell szögezni, hogy miközben ezek az automatikus adóügyi információcserék a nemzetközi jogban természetesen üdvözlendők, nagyon kevéssé látom az elszánást a magyar kormányzat, illetve a kormánytöbbség részéről, hogy ez arra sarkallaná a kormányzati politikát, hogy valóban - nem csak a szavak szintjén - leszámolna az offshore-lovagokkal.
Az elmúlt hónapokban az LMP négy javaslatot is letett a parlament asztalára, hogy hogyan lehetne kiseprűzni az offshore-lovagokat Magyarországról, most túl azon, hogy a polgári törvénykönyv vitájában javasoltuk azt, hogy záros időn belül ne lehessen Magyarországon olyan gazdálkodó szervezeteket bejegyezni, amelyeknek a tulajdonosi szerkezete nem átlátható.
Mi javasoltuk azt, hogy offshore-hátterű cégeket egyáltalán ne lehessen nem egyszerűen a közpénzek, az uniós fejlesztésű források környékére se lehessen odaengedni.
(14.30)
Tessék a kondértól elzavarni azokat a cégeket, amelyeknek a csápjai vagy átláthatatlan helyekre mennek, vagy olyan adóparadicsomokba vezetnek, amelyek köztudottan arra vannak, hogy elcsalják az adót ebből az országból. Ezt a javaslatot, hogy az offshore-lovagokat többek között az uniós fejlesztési források környékéről is zavarjuk el, a Fidesz-KDNP lesöpörte az asztalról. A másik: javasoltuk azt is, hogy ilyen offshore-hátterű, adókímélő cégekkel állami szervek, önkormányzatok, állami, önkormányzati cégek egyáltalán ne szerződhessenek.
Itt, ahol most vagyunk, az én választókerületemben volt ilyen ügylet a megelőző önkormányzati érában, amikor Demszky Gáborék a Veres Pálné utcában egy ingatlant valami Seychelle- vagy Marshall-szigeteki hatalmas cégnek a kezére játszottak át, majd néhány száz méterrel odébb megtörtént az a csoda - most már Rogán Antal polgármester, frakcióvezető úr jóvoltából -, hogy a Párizsi udvar valami Belize-i befektetőnek - majdnem azt mondtam, hogy a zsebébe - az érdekeltségébe vándorolt. Tudnak erre józan magyarázatot adni, hogy kinek az érdekét szolgálja, mely állam vagy önkormányzat érdekét szolgálja az, hogy ezek a nyilvánvalóan kétes hátterű cégek hozzájutnak állami, önkormányzati tulajdonhoz, szerződéses kapcsolatra léphetnek állami, önkormányzati szervekkel? Merthogy Magyarország, a magyar adófizetők érdekeit nem szolgálja, az egészen biztos.
Javaslatot tettünk arra, hogy állami, önkormányzati szervek ilyen Belize-i, Seychelle-szigeteki és más offshore-paradicsomokba bejegyzett cégekkel vagy ilyen hátterű cégekkel ne üzletelhessenek. Erre önök mit mondtak? Lesöpörték az asztalról nyilvánvalóan, hiszen a Fidesz-KDNP valójában az offshore-lovagokat védi, offshore-lovagokkal akar üzletelni.
Tavaly nyáron, amikor kiderült, hogy a fejlesztési tárcánál van olyan tisztviselő, akinek magának is vannak offshore-érdekeltségei, mi javaslatot tettünk arra is, hogy a kormánytisztviselők, politikusok esetén mondjuk ki az összeférhetetlenségét az offshore-tulajdonnak. Önök ezt a javaslatot is lesöpörték az asztalról. A jövő héten pedig elő fogjuk terjeszteni azt a javaslatot, amely előírja a rendszeres vagyonosodási vizsgálatot a politikusokkal szemben, hogy az elmúlt 25 év rossz szokásától eltérően a jövőben ne lehessen kicsempészni politikából ebül szerzett vagyonokat offshore-paradicsomokba, kétes hátterű külföldi bankszámlákra. Kíváncsiak vagyunk, hogy ezzel a javaslattal mit fog kezdeni a kétharmados többség.
Összefoglalva az álláspontunkat: túl azon, hogy ezt az egyezményt természetesen elfogadhatónak tekintjük, továbbra sem érthető, hogy hol marad a szabadságharcos hevület akkor, amikor arról lenne szó, hogy Magyarország is ugyanilyen elánnal lépjen fel a saját érdekei védelmében, ahogyan ezt az Amerikai Egyesült Államok teszi. Magyarországnak miért nem érdeke az, hogy ha a külföldi számlához nem ad valaki hozzáférést a magyar adóhatóságnak, akkor ugyanígy 30 százalékát a jövedelemnek visszatartsa? És továbbra is hiányzik a nem csak szavakban megnyilvánuló határozott fellépés a kormányzat részéről az offshore-lovagokkal szemben, hiszen ez az adóügyi információcsere-rendszer, ami terjed az egész világon, igazából akkor hozza meg a gyümölcsét egy országban, ha a nemzetközi egyezmények mellett a nemzeti kormányok - és nem csak nevükben nemzetiek - kőkeményen fellépnek az ellen, hogy sok esetben politikusok, különböző, zavarosban halászó cégek kimenekítsék a vagyont, eltitkolják, megfosszák a vagyontól a közt. De látjuk azt, hogy önök miért vannak jó barátságban egyébként offshore-lovagokkal.
A napokban derült ki, hogy Andy Vajna cége, a Las Vegas Casino Kft. utolsó beszámolója szerint 710 millió osztalék címén 245 millió tulajdonosi kölcsön kamata címen vándorolt adómentesen egy hasonló nevű luxemburgi cégbe. Ez az Andy Vajna ma a Magyar Nemzeti Filmalap élén van. Miért? Miért? Miért tűrnek meg önök a kormányzati struktúrában offshore-lovagokat?! Ez nem zavarja önöket? Ezek az egyezmények akkor hatékonyak, ha önök következetesen viselkednek, kikövetelik viszonossági alapon a magyar érdeket; ha a külföldi számlához nem biztosítanak hozzáférést a magyar adóhatóságnak, akkor Magyarország is ugyanígy kiveti a 30 százalékos adót, a másik irányba pedig következetesen itt, belföldön fellépnek az offshore-lovagokkal szemben. Önök nem ezt teszik, önök offshore-lovagoknak adnak különböző pluszjogokat, és megtűrik a kormányzati apparátusban is.
Természetesen arról is szólni kell, hogy volt azért itt olyan forrásadó, amit még 2010 előtt kivetettek, önök ezt 2011-ben megszüntették, majd 2012-ben Lázár János egy kormányülés után bejelentett egy 35 százalékos forrásadót az adóparadicsomokra kivitt pénzekre. Hol van ez az ígéret? Hol van ez az ígéret? Én szeretném azt látni, hogy túl azon, hogy előterjesztenek ilyen megállapodásokat, milyen konkrét tetteket fog ez a kormány érvényesíteni a következő ciklusban, hogy itthon tartsuk az itt megtermelt jövedelmet, ne lehessen tovább kifosztani ezt az országot, ne lehessen tovább engedni, hogy ez a jövedelemszivattyú működjön. Milyen tettek vannak, és meddig tűrik meg az offshore-lovagokat a magyar kormányban, meddig tűrik azt, hogy magyar állami és önkormányzati szervek különböző offshore-hátterű cégekkel üzleteljenek?
Erre szeretnék választ kapni, mert önmagában ez az egyezmény úgy, hogy közben az offshore-lovagok dőzsölnek ebben az országban kormányzati hátszéllel, úgy, hogy Magyarország… (A kormánypártok padsorai felé:) Hiába rázza a fejét, polgármester úr, így van. Az, hogy Magyarország nem kap viszonossági alapon jogot arra, hogy ha ugyanígy nem osztanak meg vele információt, kivesse a 30 százalékos adót, így ez az egyezmény Magyarországon, a magyar nemzetgazdaságon, a magyar jövedelemtermelő és jövedelem-visszaforgató képességen nem sokat fog segíteni.
Köszönöm szépen.
