TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, a korkedvezményes rendszer 2012. január 1-je óta nem a nyugdíjrendszer része, tekintettel arra, hogy fő szabályként csak a nyugdíjkorhatár betöltésétől lehet öregségi nyugdíjat megállapítani. A korhatár előtti nyugdíjak, így a korkedvezményes nyugdíjak is 2012-től korhatár előtti ellátássá alakultak át. A jelenlegi korkedvezményes ellátásra jogosító munkaköröket több évtizede határozták meg, ezek megítélése tudományosan megalapozatlan, és nem állnak rendelkezésre olyan vizsgálatok sem, amelyek a működtetett rendszer eredményességét bizonyítanák, így az egészség megőrzése, az életkor meghosszabbodása, az életminőség fenntarthatósága.
Elég csak arra utalni, hogy a munkakörülmények jelentősen megváltoztak, szakmák megszűntek, új szakmák jelentek meg a gyakorlatban. A korkedvezményes ellátás rendszere nem szolgálja a prevenciót, nem jelenti az egyes munkakörökben foglalkoztatottak egészségének garantálását, sőt nem jelenti életkorok meghosszabbítását sem. Lényegében az érintett emberek egészségének, életéveinek pénzzel, néhány éves szabadsággal utólag történő megváltása. Miután a rendszer, ahogy említettem, nem tudományos alapon nyugszik, olyan mértékben szubjektív, hogy esetenként igazságtalan is lehet.
A munkavégzéshez kapcsolódóan esetlegesen elszenvedett egészségkárosodás mértéke különböző, amit a jelenlegi rendszer nem tükröz. Nem véletlen, hogy nyolc évvel ezelőtt az előző kormány által meghozott döntések, amelyek többek között hatályon kívül helyezték a munkaköri listát, és a rendszer terheit a munkáltatókra rakták, az érdekképviseletek és a foglalkoztatáspolitika hadszínterévé tették a korkedvezményt.
Ami bizonyos azonban, hogy a korkedvezmény fogalma és gyakorlata ellentétes a foglalkoztatás-egészségügy, a munkavédelem és a munkavédelmi törvény szellemével. A munka törvénykönyve és a munkavédelemről szóló törvény a munkáltatót kötelezi az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítására. Ennek érdekében minden munkáltatónak munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szaktevékenység keretében rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles teljeskörűen értékelni a munkavállalók egészségét, biztonságát veszélyeztető kockázatokat. Mindezek figyelembevételével a korkedvezményes rendszert jelenlegi formájában fenntartani szakmailag, etikailag és gazdaságossági szempontból sem indokolt.
Tisztelt Képviselő Úr! Mindezek mellett hangsúlyozni kell, hogy a korkedvezményes ellátás nem szűnik meg, a jelenleg ellátásban részesülő mintegy 10 ezer fő jelenleg is megkapja a neki megállapított juttatást. A korhatár előtti ellátások kiadásainak forrása a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap, az ellátások folyósításához szükséges forrás a továbbiakban is biztosításra kerül a 2015. évi költségvetésben. Nem vesznek el a megszerzett jogosultságok sem, minden érintett, a jelenleg vagy korábban legalább a minimális jogosító időt a kedvezményezett munkakörökben ledolgozó munkavállaló a megszerzett kedvezményt korhatár előtti ellátás formájában, korlát nélkül továbbra is igénybe veheti.
Az elavult korkedvezményes nyugdíj megszűnését követően azonban a munkakörökben, ahol a munkavállalót érő, a szervezet fokozott elhasználódásával járó hatások nem küszöbölhetők ki teljes mértékben, a munkavédelmi, foglalkozás-egészségügyi intézkedésekkel elvi lehetőséget látunk egy rendszer kialakítására, amelyben akár munkaidő-kedvez-ménnyel, akár osztott munkakörrel megelőzhető a munkavállalók esetleges egészségügyi károsodása.
(15.50)
Fontos, hogy egy olyan rugalmas megoldás kerüljön kidolgozásra, amelynek fenntarthatósága hosszú távon is biztosított. A munkavállalók és a munkaadók számára (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) ez kiszámítható legyen, és a felek egyetértésén alapuljon. Köszönöm, hogy meghallgatott. (Taps a kormánypártok soraiban.)
