SZIJJÁRTÓ PÉTER
SZIJJÁRTÓ PÉTER
SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető-helyettes Úr! Azt gondolom, annak a gondolatnak a leszögezésével kell kezdenem, hogy Magyarország és Szerbia között soha ilyen jó, soha ilyen zökkenőmentes és soha ilyen hatékony nem volt az együttműködés, mint most.
A két ország közötti kereskedelmi forgalom adatai világosan alátámasztják ezt az állítást, hiszen Magyarország és Szerbia között a kereskedelmi forgalom volumene tavaly meghaladta az 1,7 milliárd eurót, amihez nagymértékben hozzájárult az, hogy a magyar export minden idők legmagasabb értékét érte el Szerbia irányába, és az idei esztendő első negyedévében újabb 2,5 százalékos növekedést tudtunk elérni a kereskedelmi forgalom tekintetében. Annak érdekében, hogy a magyar és szerb vállalatok részaránya minél nagyobb legyen a kereskedelmi forgalomban, az Eximbank egy 45 millió eurós hitelkeretet nyitott meg a két ország vállalatai együttműködésének finanszírozási hátterét megkönnyítendő.
Tisztelt Képviselő Úr! Abban önnek tökéletesen igaza van, hogy Magyarország és Szerbia egymásra vannak utalva, hiszen közösek a kihívásaink a jövőre nézvést, és közös válaszokat kell ezekre találnunk. Geopolitikai érdekeink is közösek, mert azt nagyon fontos leszögezni, hogy nekünk, középeurópai országoknak igenis vannak legitim geopolitikai érdekeink, és joggal várjuk el a nálunknál kétségtelenül erősebb országoktól, hogy amikor geopolitikáikat tervezik, akkor Közép-Európában a középeurópai országok geopolitikai érdekeit is vegyék figyelembe. Márpedig a magyar és a szerb geopolitikai érdekeket három csoport körében tudjuk összefoglalni: legyen béke a közép- és kelet-európai térségben; legyen energiabiztonság a közép- és kelet-európai térségben; és legyen szabad a kereskedelem a közép- és kelet-európai térségben. Ennek megfelelően kötöttünk megállapodásokat, és ennek megfelelően tekintettük át közös fejlesztési programjaink állását.
Először is szeretnék önnek beszámolni arról, hogy az elmúlt időszak eseményei még inkább világossá tették, hogy Közép-Európában és a Balkánon az energiabiztonság tekintetében jelentős előrelépésre van szükség, hiszen a Gazprom, az E.ON, az OMV és a Shell megállapodása nyomán látható, hogy az Északi Áramlat erősítése következik, emellett létre fog jönni egy déli gázfolyosó.
Nekünk, középeurópaiaknak és a balkáni országoknak is az az érdekünk, hogy megteremtsük a Törökország és Közép-Európa közötti gázvezeték-összeköttetést, ebben pedig Szerbiának és Magyarországnak kitüntetett szerepe van, annál is inkább, hogy sem román, sem horvát barátaink mind ez idáig, dacára a kétoldalú és európai uniós kötelezettségeiknek, nem hajtották végre azokat a beruházásokat, amelynek nyomán tőlük gázt tudnánk importálni, 2019-től pedig reális a veszély, hogy az Ukrajnán keresztüli gáztranzit is le fog állni. Még egyszer szeretném ezért hangsúlyozni, hogy a Törökország és Közép-Európa közötti nagykapacitású gázvezeték-összeköttetés közös érdekünk.
Ugyanígy közös érdekünk, hogy az „Egy övezet, egy út” elnevezésű kínai Selyemút-koncepció keretében a görögországi kikötőkbe, azon belül is Pireuszba érkező kínai áruk Nyugat-Európába juttatása Szerbián és Magyarországon keresztül történjék, végre használjuk ki a földrajzi elhelyezkedésünkből fakadó előnyöket, ezért a két főváros közötti vasútvonal fejlesztése, kétvágányúsítása egy közös és nagyon fontos beruházási célunk, főleg úgy, hogy ez a Kína-Közép-Európa regionális együttműködés zászlóshajója lesz. Olyan vasútvonalat fogunk építeni, amely a legnagyobb tengelynyomású tehervonatokat is elbírja, így biztosítjuk azt, hogy a kínai áruk Pireuszból Nyugat-Európába juttatása Szerbián és Magyarországon keresztül történjen. Tájékoztatom önt, frakcióvezető-helyettes úr, hogy július 16-án Budapesten ülésezik a kínai, a szerb és a magyar kormány közös munkacsoportja, amelynek feladata most az egységes megvalósíthatósági tanulmány elfogadása és a finanszírozási tárgyalások megindítása lesz.
Tájékoztatom önt arról is, hogy új határátkelőhelyek átadásáról döntöttünk. A hónap végén visszaadjuk a forgalomnak a Röszke és Horgos közötti régi határátkelőhelyet, 2016-ban Bácsszentgyörgynél, 2017-ben pedig Kübekházánál nyitunk határátkelőhelyeket, ezzel is segítjük mindazokat, akik törvénytisztelő módon kívánnak átlépni egyik országból a másikba. Az ideiglenes biztonsági határzár ugyanis a törvénysértő, határsértő emberek törvénysértéseinek és határsértéseinek megakadályozása céljából épül. A tisztességes emberek számára a határt megnyitjuk, a tisztességtelen szándékkal érkezők számára pedig bezárjuk. Ezért tettük világossá szerb barátaink előtt, hogy az ideiglenes biztonsági határzár felépítésének semmi köze a kétoldalú kapcsolatokhoz. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
