SCHMUCK ERZSÉBET,

Teljes szövegű keresés

SCHMUCK ERZSÉBET,
SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Azzal kell kezdenem, hogy ezt a törvénytervezetet az LMP nem tudja támogatni, ugyanis szerintünk az Országgyűlésnek nem a beruházók érdekeit, hanem elsősorban a magyar emberek és az egészséges környezethez való alkotmányos jogok biztosítását kell szolgálnia.
A törvényjavaslat az egyes fővárosi fejlesztési beruházások gyorsításáról és egyszerűsítéséről címet viseli, azonban jól tudjuk, hogy a Fidesz szótárában a gyorsítás és az egyszerűsítés valójában a hatósági és társadalmi kontroll szűkítését, a törvényekben rögzített garanciák feloldását, a magántőkének kedvező egyedi szabályok bevezetését jelentik. Számos olyan jogszabály van, ahol ez már bebizonyosodott. Ilyen volt a közelmúltban elfogadott Városliget-törvény, a Normafa-törvény, a Dagály-törvény, amelynek a leple alatt éppen most pusztítják el a Dagály strand több évtizedes platán- és nyárfáit, és nyilvánvalóan ebbe a sorba fog tartozni a most tárgyalt jogszabály is.
Azt tapasztaltuk meg, hogy a kormánytöbbség mindig akkor nyúl a szabályozási gyakorlathoz - a lényeget tekintve inkább liberalizálási gyakorlathoz -, amikor valami olyasmit akar a társadalomra ráerőltetni, amit az emberek nem feltétlenül szeretnének, és a hatályos jogszabályok nem engedélyeznék. És valóban: az emberek nem szeretnének sícentrumot a Normafán, vigalmi és múzeumi negyedet a városligeti park helyén, mint ahogy nem szeretnének a dunai panorámát elcsúfító, Budapest utolsó természetes állapotú dunai partszakaszát tönkretevő mobilgátat sem.
A Rómain az utóbbi években negyvenévnyi szünet után ismét megfigyelhető a Duna virágzása. Visszatértek a kérészek, mert az uniós fejlesztések következtében tisztábbá vált a víz, helyreállt a kényes biológiai egyensúly. Ez azonban láthatóan csupán a lakosságnak, a környéken élőknek és a nyaralóknak fontos, a Fideszt ez egyáltalán nem érdekli.
A lehetséges árvízvédelmi megoldások kiválasztásánál a környezetvédelmi szempontokat egyáltalán nem mérlegelték. Aki nem hiszi el, olvassa el a közbeszerzési kiírást, kizárólag az ár, a szakmai koncepció és a kivitelezési idő alapján döntöttek arról, hogy milyen beruházást lehet végrehajtani egy részben Natura 2000-es értékes természetvédelmi területen. Márpedig a Római-partról már az MTA Római-part ad hoc bizottsága szakvéleménye is megállapította a következőket. „A hazánkra nézve is kötelező érvényű uniós víz keretirányelv egyértelmű korlátokat és feltételeket szab meg arra vonatkozóan, hogy milyen esetekben lehet egy folyónak és a partjának az ökológiai állapotát rontani, valamint a szabályozottságot növelni. A víz keretirányelv kimondja, hogy egy folyó ökológiai állapotát lerontó műszaki beavatkozás csak indokolt esetben és jelentős társadalmi haszon esetén fogadható el, hangsúlyozva, hogy ha az elengedhetetlen beavatkozásra léteznek műszaki alternatívák, akkor azok közül az ökológiai szempontokat jobban figyelembe vevőt kell megvalósítani.”
Márpedig a Római-part térségében az árvízvédelemre léteznek műszaki alternatívák. Olyannyira, hogy a mobilgát megépítése után is fenn kell tartani a Nánási út–Királyok útja védvonalat. A kormány most arra készül, hogy könnyített utat biztosítson egy olyan beavatkozásnak, amely a környezetet tönkreteszi, a főváros árvízbiztonságát viszont nem növeli. Ellenben: közpénzből, jelentős természetkárosítással megvéd néhány magántulajdonban lévő, az árterületre engedély nélkül felhúzott épületet.
A szóban forgó törvényjavaslat a csillaghegyi öblözet bevédését, beleértve a római-parti mobilgátat, és a 3-as metró rekonstrukcióját olyan kiemelt beruházássá nyilvánítja, amire speciális építési és engedélyezési szabályokat állapít meg.
(17.30)
A hatósági eljárások határideje 15 napra, a szakhatósági eljárásoké 5 napra rövidül. Ennyi idő alatt nem lehet egy korrekt engedélyezési eljárást lefolytatni, ami azt jelenti, hogy látszateljárások lesznek, a politika által elvárt eredményekkel. Az eljárásokban építészeti, műszaki, tervtanácsi véleményt nem kell beszerezni. Településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni. Településképi bejelentési eljárásnak nincs helye. Vagyis bármilyen városkép- és tájképromboló építmény felépíthető, semmilyen szakmai fórum nem fog tudni tiltakozni ellene.
A törvényben rögzített úgynevezett engedélyezési eljárások során a régészeti értékek sem számítanak, hiszen a törvényszövegben ez áll: „Amennyiben az árvízvédelmi beruházás során megelőző feltárás válik szükségessé, úgy a feltárás csak a feltétlenül szükséges mértékben akadályozhatja az árvízvédelmi beruházás, különösen a feltárással nem érintett részének megvalósítását.” Hogy mire számíthatunk, és miért akarja a kormány leegyszerűsíteni az engedélyezést? Azt a fakivágásokkal kapcsolatos korábbi fejlemények teszik érthetővé. A beruházási tervnek többek között egy ártéri erdő és rengeteg vízparti fa is áldozatul esne, de a fairtási terveket a II. kerület mint elsőfokú engedélyező hatóság egyszer már elutasította. A törvény elfogadása után kisebb beleszólási joggal, rövidebb határidővel, kevesebb jogosítvánnyal léphetnek föl az érintett hatóságok a környezet és a lakosság érdekében, ha szembe akarnak szállni a politikai vagy a beruházói akarattal.
Amint a bevezetőben említettem, vagyis hogy a kormánytöbbség akkor él a hatósági és társadalmi kontroll szűkítésének eszközével, ha olyasmit akar az emberekre ráerőltetni, amit azok nem akarnak és a törvényeink nem tesznek lehetővé, természetesen a 3-as metróra is igaz. A budapestiek biztos nem akarják, hogy az elaggott orosz metrókocsikat újítsák fel annyi pénzből, amennyiből - ha a várható élettartamot is figyelembe vesszük - új, takarékos, kisebb fogyasztású és nagyobb biztonságot garantáló metrószerelvényeket is lehetne vásárolni. Ám az Orbán-kormány a paksi bővítéssel és a gáztárolókkal egy csomagban ezt a beruházást is az oroszoknak ígérte, olyannyira, hogy most az olcsóbb árajánlatot adó észt pályázatot is ki kell valahogy rakni az üzletből. A törvényjavaslat pedig tovább csökkenti a projekthez kapcsolódó beszerzések átláthatóságát a törvényjavaslattal, végső soron újabb közpénz-eltüntetési lehetőséget biztosítva az orosz szállítóknak és magyar üzletfeleinek.
Mindehhez az LMP természetesen nem kíván és nem is fog asszisztálni. Szerintünk a törvények nem arra valók, hogy extraprofitot garantáljanak bizonyos politika közeli üzleti köröknek. Ha pedig a Fidesz úgy gondolja, hogy az általa elképzelt fejlesztéseket a meglévő jogszabályi környezetben a hatóságok érdemi ellenőrzése mellett nem lehet végrehajtani, akkor nem biztos, hogy a jogszabályokban van a hiba. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem