DR. SIMON MIKLÓS
DR. SIMON MIKLÓS
DR. SIMON MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi törvény módosításának célja elsősorban az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló 2015. évi törvényből adódó változások átvezetése, így megteremtve az összhangot a vonatkozó törvények között.
(19.50)
A törvényjavaslat további célja azon rendelkezések beiktatása, melyek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem államtudományi felsőoktatási intézménnyé alakításához szükségesek. E módosítás alapját a kormány 2014. évi, az Államreform Bizottság felállításáról szóló határozata jelenti, melyben a kormány egyetértett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem államtudományi felsőoktatási intézménnyé történő átalakításával, és az államtudományok egységes oktatását a kormány jelenleg is változatlanul szükségesnek tartja. Ennek a változtatásnak nyomán vita alakult ki, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen kívül más egyetem nem oktathat államtudományi ismereteket.
A Honvédelmi és rendészeti bizottság megvitatta a törvényjavaslat részleteit, ahol tisztázásra került, hogy nem lesz kizárólagossága a Közszolgálati Egyetemnek, mert más egyetem is oktathat ilyen tantárgyat, egyedül a képzésről államtudományi oklevél kiadására vonatkozóan lesz kizárólagossága a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek, mert az államtudományok egységes oktatása szükséges, és jelenleg hiányzik a felsőoktatási palettáról.
A közigazgatási felsőoktatás fogalmát a 2011. évi, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló törvény határozza meg azzal a céllal, hogy olyan felsőoktatási képzési ág jöjjön létre, amely célzottan a köztisztviselői életpályára készít fel. A törvény végrehajtásaként 2011-ben a korábban egységes jogi-közigazgatási képzési területként szabályozott területek szétváltak. Így a jogászképzés is önállóvá vált. A közigazgatási szakértőknek ugyanis szerteágazóbb ismeretekre van szükségük, mint amilyet a jelenlegi jogászképzés nyújt. A jogászok fontos feladatot töltenek be különösen a jogalkotási és jogalkalmazási feladatok terén, de nem rendelkeznek azokkal a sokrétű szakigazgatási, közmenedzsment- és ágazatpolitikai ismeretekkel, amelyekkel egy köztisztviselőnek, egy professzionális közigazgatási szakembernek rendelkeznie kell.
A javaslat bővíti a közigazgatási felsőoktatást az államtudomány területével. Az államtudományi képzés az állam működésével, szervezésével, feladataival kapcsolatos komplex ismereteket foglalja magában. Az államtudományokban azonban azoknak kell jártasságot szerezniük, akik tisztviselői, közszolgálati vezetői, illetve az állam magas szintű szolgálatára készülnek. Az államtudományi képzés törvényi kiemelése megfelelő helyre helyezi ennek a területnek az oktatását, elsősorban a közszolgálati életpályát és a tisztviselői utánpótlás minőségét szem előtt tartva.
Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat tehát megteremti azokat a kereteket, amelyek között a modern állam működésének gyorsan változó feltételrendszere és a kormányzati szféra szakemberigénye teljesíthető. A közszolgálati előmenetel folyamatába be kell építeni az államtudományok képzését. A képzés célja ezért az kell hogy legyen, hogy az állami feladatokat komplexen, az állami humántőkét rendszerszemlélettel kezeljék, magas szintű tervezési, stratégiai, elemzési feladatok ellátására, az államszervezet, az állami működés hatékony menedzselésére legyenek képesek az ilyen államtudományi diplomát megszerzők.
A rendészeti, katonai, katasztrófavédelmi és a nemzetbiztonsági területen évtizedek óta csak az egyetem jogelőd intézményeiben lehetett ilyen képzésekben részt venni. Az államtudományi és közigazgatási felsőoktatás vonatkozásában a képzés az egyetem államtudományi egyetemmé fejlesztésével válik teljesen egyedivé.
Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség támogatja a törvényjavaslatot. Kérem, tegyék ezt önök is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
