HADHÁZY SÁNDOR,
HADHÁZY SÁNDOR,
HADHÁZY SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A gazdasági hatékonyságot és a társadalmi felemelkedést szolgáló piaci verseny fenntartásához fűződő közérdek, továbbá az üzleti tisztesség követelményeit betartó vállalkozások és a fogyasztók érdeke megköveteli, hogy az állam jogi szabályozással biztosítsa a gazdasági verseny tisztaságát és szabadságát. Ehhez olyan szabályozás szükséges, amely megfelelő eszközöket biztosít a tisztességes verseny követelményeibe ütköző, illetve a gazdasági versenyt korlátozó piaci magatartásokkal szembeni közjogi és magánjogi fellépésekhez, illetve megakadályozza a vállalkozásoknak a versenyre hátrányos összefonódását. E célok megvalósítása érdekében szükséges a versenyjogi szabályozás folyamatos értékelése, és amennyiben szükségesnek mutatkozik, korrekciója is.
Az előttünk fekvő előterjesztés alapvetően három célt szolgál: a tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló, nemzeti jog szerinti kártérítési keresetekre irányuló egyes szabályokról szóló 2014/104/EU irányelv átültetését a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény módosítása révén, valamint ugyanezen törvény vállalkozások összefonódására irányuló szabályainak módosítását az eljárások gyorsítása, egyszerűsítése érdekében, továbbá egyes rendelkezéseinek kisebb kiigazítása is szükségessé vált.
A javaslatra azért van szükség, mert a szóban forgó irányelv 21. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamok kötelesek hatályba léptetni azokat a jogszabályi rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy legkésőbb 2016. december 27-ig megfeleljenek az irányelvnek. Emellett a kormány bürokráciacsökkentési törekvéseibe illeszkedően a Gazdasági Versenyhivatal, mint tudjuk, több éve törekszik a vállalkozások összefonódásával kapcsolatos eljárásai lefolytatásához szükséges időtartam csökkentésére, az eljárások egyszerűsítésére. Az elmúlt időszak jogalkalmazói tapasztalatai rámutattak, hogy e téren újragondolandók a törvény irányadó rendelkezései.
Most kérem, engedjék meg, hogy röviden bemutassam, hogy milyen területeken várható előrelépés a törvényjavaslat hatására. A javaslat elvégzi az áttérést az összefonódás-kérelmezési rendszerről az összefonódás-bejelentési rendszerre. Megszűnik a fúziós kérelmes eljárás, helyét átveszi a bejelentés alapján a hivatalbeli eljárásindítás. Ez azt is jelenti egyben, hogy a kérelemhez kapcsolódó sommás eljárás szabályai az összefonódások engedélyezése esetében értelemszerűen nem lesznek alkalmazhatók.
Ennek az egyik következménye lesz, hogy gyorsulni fognak az eljárások. A bejelentés elbírálására legfeljebb nyolc nap fog rendelkezésre állni, ezalatt kell dönteni a bejelentés tudomásulvételéről, illetve eljárás indításáról. Ennek elmulasztása esetén a fúzió végrehajtható lenne, a bejelentési díjat pedig vissza kell fizetni. Végül pedig a bejelentési rendszerrel kiküszöbölhető a Gazdasági Versenyhivatal eljárásainak kétosztatúsága - vizsgálati, majd versenytanácsi szak -, így előfordulhat, hogy hiánytalan bejelentés esetén a fúzió végrehajtására nyolc napot sem kell várni.
Csökkenni fognak az eljárási díjak is. A bejelentés esetében a kérelem jelenleg 4 millió forintos díja 1 millió forintra mérséklődik, ami a fúzióengedélyezési eljárással járó díjfizetési terheket jelentősen csökkenti, amivel az elmúlt öt év ügyei alapján készített becslés szerint a Gazdasági Versenyhivatal fúziós díjbevételének körülbelül harmada, évi átlag 40-60 millió forintnyi összeg a vállalkozásoknál maradhat.
Eljárásindítás esetén annak lefolytatása a hatályossal azonos lesz, így az ahhoz kapcsolódó 4, illetve 16 millió forintos igazgatási szolgáltatási díj a törvényjavaslat szerint összességében nem változik, mert a törvényjavaslat szerinti 3, illetve 15 millió forintos díjak az összefonódás bejelentésekor megfizetett 1 millió forinttal együtt a jelenlegi díjakkal azonos terhet jelentenek majd a bejelentő számára.
A javaslat hatására kevesebb lesz az engedélyeztetés. A bejelentés jelenlegi 500 millió forintos küszöbe a duplájára, 1 milliárd forintra emelkedne. Ez a küszöbszám a GDP-arányos küszöbértékeket tekintve az EU átlagához, de a hozzánk hasonló nagyságrendű országok hasonló küszöbszámaihoz képest is kifejezetten alacsonynak tekinthető. Csak hogy néhány példát mondjak. A mérték Magyarország esetében, ez az arány 0,0016 százalék, Csehországban 0,0058 százalék, Belgiumban 0,0099 százalék, Horvátországban pedig 0,0034 százalék.
A 15 milliárdos küszöb emelése nem indokolt, ugyanakkor a hozzánk hasonló nagyságrendű országok közül több esetben is közel esik a GDP-arányos küszöbérték a 15 milliárdos magyarhoz. A magyar 0,047 százalék, Csehországban 0,036 százalék, Belgiumban 0,025 százalék, Dániában 0,047 százalék. Ezzel szemben a nagyobb európai országok esetében többszörös eltérés van. A francia például 0,007 százalék, Németországban 0,017 százalék.
A javaslat az európai országok többségének gyakorlatához igazodva kívánja módosítani a bejelentési küszöbszámok számítási módját oly módon, hogy a magyar vállalkozások esetében is a magyarországi forgalmat és ne a világméretűt kelljen csak számításba venni. Az elmúlt öt év ügyei alapján készített becslés szerint a jelenlegi fúziók körülbelül 10-15 százaléka, évi átlag három-öt ügy kapcsán a javaslat szerint megszűnne a kötelező kontroll a bejelentési küszöbszámok emelése és a forgalomszámítás szabályainak változása miatt.
A versenyjogi kártérítési keresetek szabályozása tárgyában a törvényjavaslat az alábbi főbb szabályozási területeken tartalmaz rendelkezéseket. A javaslat rögzíti, hogy a versenyjogi kártérítési perek esetében a polgári törvénykönyvről szóló törvény és a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit a törvényjavaslatban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A törvényjavaslat értelmében mindenkit megillet a kártérítéshez való jog, akinek versenyjogi jogsértéssel kárt okoztak, legyen az akár közvetlen vevő vagy adott esetben eladó, akár közvetett vevő. Megerősítésre kerül, hogy a károsult teljes kárának megtérítésére jogosult. A javaslat lehetővé teszi a versenyhatóság számára, hogy a bíróság felhívására tájékoztatást adjon a kár bekövetkezésével, mértékével és az okozati összefüggés fennállásával kapcsolatos álláspontjáról. A Gazdasági Versenyhivatal álláspontjának kialakítására és annak ismertetésére nem köteles, ezt indokolás nélkül visszautasíthatja.
A javaslat kimondja, hogy ha az érintett ügyben a Gazdasági Versenyhivatal vagy az Európai Bizottság eljárt, a bíróság kötve van a Gazdasági Versenyhivatal, illetve az Európai Bizottság bíróság előtt nem támadott határozatának vagy a határozatot felülvizsgáló bíróság jogerős, rendes jogorvoslattal tovább már nem támadható határozatának jogsértést megállapító részéhez.
A versenyjogi jogsértéseket gyakorta nem egy, hanem több vállalkozás követi el. Erre figyelemmel szükséges a többek közös károkozására vonatkozó külön rendelkezések meghozatala, fő szabály szerint érvényesülő egyetemleges felelősség körében egyes meghatározott feltételek teljesülése esetén kedvezőbb szabályok alkalmazását rendelve el a kis- és középvállalkozások esetében.
(10.40)
A kedvezőbb előírások ugyanakkor nem alkalmazandók, ha a kis- vagy közepes vállalkozás vezető szerepet töltött be a versenyjogi jogsértésben, más vállalkozást a versenyjogi jogsértésben való részvételre kényszerített vagy vele szemben korábban már állapítottak meg versenyjogi jogsértést.
A törvényjavaslat törekszik egyensúlyba hozni a jogsértő vállalkozások engedékenységi politikában való részvételhez fűződő érdekeit a károsultak érdekeivel, egyrészt a bizonyítékok feltárása körében előírva egyebek között, hogy az engedékenységi kérelem bizonyítékként történő feltárására való kötelezésre nincs lehetőség, másrészt a többek közös károkozására irányuló szabályok vonatkozásában.
A versenyjogi kártérítési pereket jelenleg információs aszimmetria jellemzi. A kártérítési igény megalapozottságának igazolásához szükséges bizonyítékok gyakran csak az egyik fél - jellemzően a károkozó - vagy harmadik felek birtokában vannak, s ezekhez a károsult nem tud hozzáférni. A sikeres igényérvényesítés ezen akadálya, a bizonyítékok feltárása bíróság általi előírásának intézménye révén hárítható el azzal, hogy e szabályozásnak egyensúlyt kell teremtenie az érintettek eltérő érdekei között. A külön szabályok szabta keretek között lehetőség van a versenyhatóság ügyirataiban fellelhető bizonyítékok feltárására irányuló indítvány benyújtására is.
A törvényjavaslat támogatni kívánja a versenyjogi jogsértéssel okozott károk peren kívüli rendezését. Ennek érdekében a károsultakat megillető kártérítés megfizetésére köteles, egyezséget kötő jogsértő vállalkozások pozícióját kedvezőbben határozza meg az egyezséget nem kötő jogsértő vállalkozásokhoz képest úgy a károsultak irányába történő kártérítési, mint a jogsértők egymás közötti megtérítési kötelezettségét illetően.
A törvényjavaslat azáltal is támogatja az alternatív vitarendezés igénybevételét, hogy a bírság kiszabása körében irányadó szabályozást úgy módosítja, hogy a Gazdasági Versenyhivatal a versenyfelügyeleti eljárásban kiszabandó bírság összegének meghatározásakor enyhítő körülményként veheti figyelembe, ha a határozat meghozatalát megelőzően lefolytatott alternatív vitarendezési eljárásban létrejött megállapodás alapján a jogsértő vállalkozás kártérítést fizetett a versenyjogi jogsértés károsultja részére. Alternatív vitarendezésnek minősül bármely eljárás, amely a kártérítési igény tekintetében fennálló jogvita peren kívüli rendezését teszi lehetővé.
Tisztelt Országgyűlés! A törvény egyéb rendelkezéseit illetően: az előterjesztés a következő téren tesz javaslatot a módosításra. Azon vállalkozások, akik elismerik a Gazdasági Versenyhivatal előtt folyó eljárásban a jogsértést, és lemondanak a bíróság előtti jogorvoslat jogáról, a korábbi 10 százalék helyett 30 százalékig terjedő bírságcsökkentésben részesülhetnek.
Emellett a viszonteladásiár-rögzítést tartalmazó vertikális megállapodásokra is benyújthatnak a vállalkozások akár teljes bírságelengedést vagy 50 százalékig terjedő bírságcsökkentést eredményező engedékenységi kérelmet. Ezzel együtt az ilyen korlátozások csekély jellegűvé minősíthetősége 10 százalék alatti részesedés esetén megszűnik.
Végül, de nem utolsósorban a javaslat erősíti a Gazdasági Versenyhivatal eszköztárát is. A fúzió-be-jelentési intézményrendszerre áttéréssel párhuzamosan szükséges, hogy az Európai Bizottsághoz hasonlóan a magyar versenyhatóság is rendelkezzen az előzetes bírói engedélyhez kötött helyszíni kutatás lefolytatásának lehetőségével fúziós ügyekben, ezzel erő-sítve a vállalkozások által benyújtott adatok megalapozottságát, mert ez biztosítja az eljárás gyorsítását.
A Gazdasági Versenyhivatal a bejelentési küszöbszám emelésével együtt meg fogja kapni a jogot arra, hogy a küszöbszámot el nem érő, de a versenyt jelentősen csökkentő összefonódásokat hivatalból (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a tranzakció zárásától számított egy, de az összefonódás végrehajtásától számított legfeljebb 6 hónapon belül hivatalból megvizsgálja.
Tisztelt Országgyűlés! Kérem, támogassák ezt a javaslatot. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
